Back to top

A méhek réme tovább nyomul Európában

Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Franciaországban már elterjedt, és a szó szoros értelmében tűzzel-vassal küzdenek ellene, mégsem sikerül megakadályozni a terjedését. Ez az Európában invazív fajnak számító lódarázs ugyanis magas fák lomkoronájának tetejében építi fészkét. Ezért csak ősszel a lombozat lehullása után lehet  felfedezni őket.

Ezekbe a magasságokba pedig már csak kosaras autóval vagy tűzfújó drónokkal lehet elérni őket.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Németországban először Karlsruhében észleltek ázsiai lódarazsat 2014-ben. 

A méhészek számára tehát itt az újabb kihívás jelent, ez a lódarázsfaj 80%-ban méhekkel táplálkozik és nagyon hatékony méhvadász. A hesseni természetvédelmi hivatal (HLNUG ) közleményt adott ki honlapján, melyben arra kérik a lakosságot, hogy azonnal jelentsék, ha ázsiai lódarazsat látnak.

Az ázsiai és az európai lódarázs között két lényeges különbség van: az ázsiai lódarázs kisebb, és nem színpompás, teste fekete, potrohán egy sárga sávval, míg az európai sárgás-narancsszínű..

Az ázsiai lódarázs nagyobb családban él, mint európai rokonai, egy fészekben 1-2000 is  található.

Eredetileg Dél-Ázsiában őshonos és feltehetően ázsiai importszállítmánnyal került kontinensünkre.

Franciaországban mérgezett „csalikkal” is megpróbálták irtani őket. De ez a módszer zsákutcának bizonyult, mivel más rovarok pusztulását is okozta.

Az ázsiai lódarázs emberre nem veszélyes, bár ha rajban védekezik, akkor a szúrások halált is okozhatnak. Az irtásukat végző szakemberek ezért vastag védőfelszereléssel mennek a közelükbe.

A faj megjelenés hazánkban is jelentésköteles.

Lásd még ehhez kapcsolódó cikkünket: Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

Forrás: 
hessenschau.de-hlnug.de/stuttgarterzeitung.de alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Meztelencsiga-irtó robot

A kesseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az EU-s szabályozásban.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Amikor a méhek permeteznek – videó

Lehetséges-e méheket alkalmazni növényvédő szerek felhordására? Az Egyesült Államokban és Kanadában igen, Európában hamarosan, ugyanis elkészült az első olyan gombaölő szer, amelyet kizárólag méhek hordanak fel növényekre.

Hatékony fegyver a varasodás ellen

Az idei szezontól egy újabb hatásos eszköz kerül az alma- és körtetermesztők kezébe, engedélyt kapott a Luna Care fungicid. A Bayer Hungária Kft. legújabb készítménye a varasodás és a lisztharmat ellen jelent ezentúl megbízható védelmet – hallhattuk a cég Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán.

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

Visszavonta az Európai Bizottság a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyét

Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonják a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, valamint a klórpirifosz-metil összes készítményét.