Back to top

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

A rendszerváltozás kicsit átrendezte a munkáját, 1995–2005 között az elsők között telepített magánerdőket tíz település határában, közel 2000 hektáron. Bár nehéz évek voltak, örömmel látja munkája eredményét, és büszkén szemléli az akkoriban telepített erdők fejlődését.

Szerencsésnek érzi magát, mert a kezdetektől örömmel, lelkesen végezte munkáját. A hobbijai is szorosan kapcsolódnak a természet csodálásához, a vadászat, horgászat és a fotózás is kedvelt időtöltései közé tartozik.

Élete bikáját két éve hozta terítékre, ott, ahonnan 1973-ban elindult a pályafutása. 10 kilogramm feletti, ezüstérmes trófea, a legszebb vadászélménye. A szakmai vonalat idősebb gyermeke viszi tovább, aki a KEFAG Zrt. Bugaci Erdészet fahasználati műszaki vezetője.

„Egy 2011-es betegség során átértékeltem az életem, és úgy éreztem, valamit még tennem kell, amellyel örömet szerzek magamnak és másoknak is. Akkor fordultam a természetfotózás felé.

A természetet természetesen szeretném megmutatni, a fotóimat nem manipulálom, csak az alapokat használom.

Fotó: Szabó István

A makrózástól a svenkelésig (futó, repülő, mozgó vad) sok témakör érdekel. Az eddig készült több ezer fotó között nagyon sokat kedvelek, a választásom végül azért esett a gólyatöcsre, régebbi nevén székigólyára, mert idén az év madara. Kiskunhalas határában, egy szikes, sekély vizű, a madarak fészkelőhelyeként is használatos öntésterületen készült a felvétel. A gólyatöcsfiókák fészekhagyóak ugyan, de elég sokáig maradnak a szülőkkel, így különösebb álcázás nélkül figyelhettem mozgásukat, táplálék utáni kutatásaikat és könnyed repülésüket. Ezen a fotón egy felnőtt madarat sikerült lencsevégre kapnom. A fotózási helyszínen eltöltött hosszú órák alatt sosem álcázom magam, a vadászat során megszerzett cserkelési tapasztalatokat alkalmazom. Ennek lényege a széljárás, a domborzati viszonyok, és fák takarásának kihasználása a mozgás közben, mely sokszor kúszás, mászás formájában testesül meg.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Elhagyott otthonunk

A vadászatba vagy beleszületik valaki, vagy nem. Ritka kivétel, ha nincs semmilyen kötödése az illetőnek a vadászathoz (rokoni szál, baráti, ismerősi kapcsolat), mégis ambíciót és érdeklődést érez a vadászat iránt. De ugye a kivétel erősíti a szabályt! Aki vadászcsaládban nő fel, annak egyenes út vezet az erdőbe, anyatejjel szívja magába a természet, a vad szeretetét és tiszteletét.

Májusra várható a végrehajtási rendelet az öntözésfejlesztésről

A közös agrárpolitika stratégiai tervezésének jelenlegi helyzetéről, a támogatások várható változásáról, a vásárlási szokásokról, valamint a mezőgazdasági adózásban, az öntözésfejlesztésben és a növényvédelemben tervezett lépésekről is hallhattak a résztvevők a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2020 címmel rendezett évnyitó konferenciáján.

A szivacsvárosoké a jövő

Szivacsvárosban élni sokkal kellemesebb, és az építészek szerint ez oldja meg a 21. századi metropoliszok problémáit. Számos szakember olyan házak építését javasolja, amelyek képesek az esővíz összegyűjtésére és megtartására, ezzel egyrészt hűtik a környezetet, másrészt megoldódik a városi kertek vízellátása is.

Nem csak bor készül a szőlőből

A szüret után a szőlőkből származó hulladékot újrahasznosítják: kozmetikai és gyógyászati termékeket gyártanak belőle a BestMedGrape európai projektnek köszönhetően, amely összegyűjti a szőlészeket, kutatókat és vállalkozókat a mediterrán térség több országából.

Napsütésből hóesésbe Soholláron

Míg előző délután plusz 18 fokban sétáltunk a Zalaerdő Zrt. Sohollári Vadászházának parkjában, másnap már nehéz hópelyhek zuhogtak a a vidékre. A sűrű hóesés pillanatok alatt téli tájjá varázsolta a február végi tavaszt.

Fuss, Forest! - jótékonysági futás a vadmacskákért

Nem akármilyen terepfutóversenyt rendez a Budakeszi Vadaspark április 5-én, vasárnap. A Fuss, Forest! elnevezésű verseny egyszerre jótékonysági és családi futás, amelyen a néhány száz méterestől a félmaratonig hat táv közül választhatnak az indulók. A versenyre benevezők aznap ingyenesen látogathatják a Vadasparkot. A bevételt a vadmacskák védelmére, életmódjuk tanulmányozására fordítják.

Különleges programokkal népszerűsítik a barlangokat márciusban

Idén is megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány ideje alatt kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a nemzeti parkok - mondta el Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Baranya megyei Abaligeten, a programsorozat szerdai megnyitóján.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?