Back to top

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

A rendszerváltozás kicsit átrendezte a munkáját, 1995–2005 között az elsők között telepített magánerdőket tíz település határában, közel 2000 hektáron. Bár nehéz évek voltak, örömmel látja munkája eredményét, és büszkén szemléli az akkoriban telepített erdők fejlődését.

Szerencsésnek érzi magát, mert a kezdetektől örömmel, lelkesen végezte munkáját. A hobbijai is szorosan kapcsolódnak a természet csodálásához, a vadászat, horgászat és a fotózás is kedvelt időtöltései közé tartozik.

Élete bikáját két éve hozta terítékre, ott, ahonnan 1973-ban elindult a pályafutása. 10 kilogramm feletti, ezüstérmes trófea, a legszebb vadászélménye. A szakmai vonalat idősebb gyermeke viszi tovább, aki a KEFAG Zrt. Bugaci Erdészet fahasználati műszaki vezetője.

„Egy 2011-es betegség során átértékeltem az életem, és úgy éreztem, valamit még tennem kell, amellyel örömet szerzek magamnak és másoknak is. Akkor fordultam a természetfotózás felé.

A természetet természetesen szeretném megmutatni, a fotóimat nem manipulálom, csak az alapokat használom.

Fotó: Szabó István

A makrózástól a svenkelésig (futó, repülő, mozgó vad) sok témakör érdekel. Az eddig készült több ezer fotó között nagyon sokat kedvelek, a választásom végül azért esett a gólyatöcsre, régebbi nevén székigólyára, mert idén az év madara. Kiskunhalas határában, egy szikes, sekély vizű, a madarak fészkelőhelyeként is használatos öntésterületen készült a felvétel. A gólyatöcsfiókák fészekhagyóak ugyan, de elég sokáig maradnak a szülőkkel, így különösebb álcázás nélkül figyelhettem mozgásukat, táplálék utáni kutatásaikat és könnyed repülésüket. Ezen a fotón egy felnőtt madarat sikerült lencsevégre kapnom. A fotózási helyszínen eltöltött hosszú órák alatt sosem álcázom magam, a vadászat során megszerzett cserkelési tapasztalatokat alkalmazom. Ennek lényege a széljárás, a domborzati viszonyok, és fák takarásának kihasználása a mozgás közben, mely sokszor kúszás, mászás formájában testesül meg.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közösségformáló alkotóház

Páhoki Kapo(l)cs Alkotóház – ahol élmény a tanulás! Ez a szlogenje az alsópáhoki alkotóháznak, amit egy önkormányzati fejlesztés keretében a közösség erősítésére és az egész életen át tartó tanulás iránti igények kielégítésére hozott létre a település.

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.