Back to top

Férfi meddőség: segíthet a paradicsom?

Az eddigiek mellett egy újabb érv is szól a paradicsom fogyasztása mellett. A nagy-britanniai Sheffield Egyetemen végzett kutatások szerint a benne található likopin színanyag számottevően javítja a sperma minőségét, így növeli a meddő párok esélyeit a gyermekfogantatásra.

A statisztikák szerint a párok meddősége körülbelül 40-50 százalékban a férfiak gyenge termékenyítőképességéből ered. A kutatási eredmények ugyanakkor reményt adhatnak az érintett férfiaknak, pároknak, és segíthetnek abban, hogy csökkentsük a korunkra jellemző életvitelből eredő káros hatásokat, számol be az egyetemi hírportál. 

A 12 hetes, kettős vak, randomizált kísérletben a főtt paradicsomból kivont likopint tartalmazó étrendkiegészítő hatását vizsgálták.

A vizsgálatban 60 egészséges, 19-30 év közötti férfi vett részt, közülük azonban csak harmincan szedték az étrendkiegészítőt, a csoport másik fele placebo tablettát kapott. Azt azonban sem ők, sem a kutatók nem tudták, hogy ki melyik csoportba tartozott. A vizsgálat előtt és után összehasonlították a sperma- és vérmintákat, és a biztonság kedvéért még az azokat kiértékelő számítógépet kezelő személy sem ismerte a minták eredetét.

A kapott eredményekre a kutatók sem számítottak, megdöbbentően javult ugyanis az étrendkiegészítőt szedett férfiak spermaminősége, és az ondószálak mozgása 40 százalékkal gyorsult.

A biztató eredmények további vizsgálatokra ösztönzik a kutatókat, azt tervezik, hogy termékenységi gondokkal küzdő férfiakat is bevonnak vizsgálatokba. Kíváncsiak, hogy az ő spermájuk mennyire reagál a likopinra.

A piros színanyag több zöldségben, gyümölcsben megtaláható, de a fő forrása a paradicsom. Bár a hatásmechanizmusát most nem vizsgálták, a kutatók úgy vélik, hogy a sperma minőségének javulása annak köszönhető, hogy erős antioxidánsként a likopin gátolta a sperma oxidációját. Az ebből eredő károsodás ugyanis tudvalevően rontja a fertililást.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Fogyasszunk belőle minden nap egy pohárral, a szívünk meghálálja

A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ezzel a tejtermékkel sokat tehetünk a megelőzésért.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.