Back to top

Európai szinten is meghatározó a hazai lúdtermelés

Hazánkban Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Magyarországon a lúdtartás múltja egészen a honfoglalásig nyúlik vissza. A 20. század első felében létrejöttek az első vágóhidak is, főleg az ország déli részén, ahol a tanyavilágban és a körülöttük lévő legelőkön sok libát tartottak. A szárnyas szerény körülmények között is kiválóan megélt, értékes tollat adott, és finom hússal, májjal látta el a családot.

A magyar libamájat rendszeresen szállították jegelve a bécsi piacokra is. Ekkoriban a libafogyasztás még a társadalom minden rétegében általános szokás volt Magyarországon.

Mára prémiumtermékké vált, és főleg Szent Márton nap (november 11.) környékére és karácsonyra összpontosul a kereslet.

Az idei évben a víziszárnyas-termékpálya egészén érezhető piaci hatások a lúdágazatot is súlyosan érintik. A néhány évvel ezelőtti madárinfluenza-járvány következtében lecsökkent állományméret idénre nemcsak rendeződött, hanem az ágazat túltermelésbe csapott át. A korábbi időszakban az árualap hiánya miatt kialakult magasabb árak a fogyasztás mérséklődését okozták.

Jelenleg viszont a lecsökkent fogyasztás és a túltermelés együttes hatásaként az árak rendkívül nyomottak.

Most következik a lúdfogyasztás fő szezonja. A hazai lúdtartásban érdekelt termelők, vállalkozások bíznak abban, hogy a hazai kereslet hozzájárul a kiegyensúlyozott piaci helyzet eléréséhez, illetve hogy a terület a jövőben is megőrzi hazai és uniós támogatottságát, és fontos szereplője marad a hazai baromfiágazatnak.

Hazánk Lengyelországgal együtt meghatározó szerepet játszik az európai lúdárutermelésben. A ludak száma 2018 végén 1,3 milliót tett ki Magyarországon. A naposliba-keltetés megközelítette a 6,5 millió egyedet 2018-ban, ami a 2017-es 5 millióval, illetve a 2016-os 6,8 millióval áll szemben.

Tavaly a vágóhidak 34 ezer tonnát közelítő élő tömegben vettek át libákat, a feldolgozóüzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

A hízottliba-felvásárlás növekedett, ennek megfelelően mintegy 60 százalékkal nőtt az előállított hízott libamáj mennyisége is. Ez megfelel a madárinfluenza miatt bekövetkezett kiesésnek, azaz a 2018-as összes tömeg a 2016. évi mennyiséggel csaknem megegyezik. A 2018. évi teljes hízottlibamáj-termelés 1422 tonnára tehető, ebből mintegy 1000 tonna a külpiacokon talált vevőre.

A baromfiágazat kibocsátása 2018-ban 365 milliárd forint volt, a mezőgazdaság kibocsátásából 13, az állattenyésztéséből közel 39 százalékkal részesedett. A baromfivágások a 2017-es madárinfluenza miatt bekövetkezett visszaesés után 2018-ban tovább növekedtek, mintegy 8 százalékkal – ez elsősorban a kacsavágások dinamikus bővülésének köszönhető, de emelkedtek a liba-, és kismértékben a pulykavágások is. Több éves távlatban, 2010 és 2018 között a baromfivágások 46, ezen belül a libavágások 59 százalékkal bővültek vágósúlyban.

Forrás: 
NAK/BBT sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

Gyümölcsös pezsgők a borok trendjét követve

A Magyarországon évente 14 millió palack bort értékesítő badacsonyörsi Varga Pincészet mostantól nem csak borokat, hanem prémium pezsgőket is készít. Több éves kísérletezés eredménye a Friss Aranymetszés Extra Dry gyümölcsös pezsgőcsalád, amit az elmúlt évek egyik legkedveltebb fajtája az Irsai Olivér, illetve a szintén népszerű Pinot noir rozé, valamint egy házasítás, azaz küvé alkot.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Büszkék vagyunk kollégánkra, aki hivatalból iszik munkaidőben

Viniczai Sándor, kiadónk munkatársa, a Borászati Füzetek felelős szerkesztője kapta idén a Magyar Sommelier Szövetség Par Excellence díját szakíró kategóriában.

Ultrahangos riasztó és a jog

Egy alföldi gazda állattartó telepet működtet. A telepével szomszédos ingatlan tulajdonosa, védendő saját ingatlanát, értékeit, ultrahangos állatriasztókat helyezett üzembe. Ezek a riasztók kétségkívül eredményesen működtek, mert távol tartották a kártevőket a szomszéd ingatlanától. Azonban a riasztók hatósugara túlterjedt a szomszéd ingatlanán.

A sertéshús várható világpiaci alakulása

Az elkövetkező évtizedben a sertéságazat helyzete nagymértékben függ majd az ázsiai kereslettől és az ASP alakulásától az Európai Bizottság november végi jelentése szerint.

Újra divat az ezüstcsőrű pinty

Az Afrikában honos ezüstcsőrű pintyet több mint egy évszázada tartják hazánkban kalitmadárként, de a díszpintyes röpdéknek is kiváló madara. Két alfaja ismeretes, melyek Észak-, illetve Kelet-Afrika szárazabb területeit népesítik be. Közeli rokona az Ázsiában előforduló malabári pinty, melyet elvileg fehér farkcsíkja és farokfedői alapján könnyen meg lehet különböztetni az ezüstcsőrű rokontól.