Így volt ez például az érsekújvári járásbeli Tótmegyeren, illetve annak környékén, ahol a lakosok igencsak erőteljesen hallatták hangjukat. A dánok a községhez tartozó Sándor-tanyát szemelték ki a terjeszkedésre. Három évvel ezelőtt a helyi önkormányzat pozitívan véleményezte a dán agrárvállalkozás terjeszkedési elképzelését, de a fellebbezési eljárás során mégis elutasította. Október első hetében a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) törölte a tótmegyeri Sándor-tanyára tervezett sertéstelep integrált működési engedélyét.
– erősítette meg Róbert Ružička, a környezetvédelmi felügyelet főigazgatója. Leszögezte továbbá, hogy a döntés meghozatalakor szem előtt kellett tartaniuk, hogy Tótmegyer önkormányzata a fellebbezési eljárás során átértékelte korábbi jóváhagyását. A település ugyanis részletesen meghallgatta a lakók tömegeinek tiltakozását, amelyben egyértelműen elutasították egy közeli sertésfarm üzembe helyezését. Elégedetlenségüket petícióban is kifejezték.
Sólymos László környezetvédelmi miniszter a felügyelet döntésére pozitívan reagált, és a SIŽP határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre. A nemrégiben törölt integrált engedélyben egyébként több ellentmondásos kitétel is szerepelt, például nem tisztázták benne pontosan a hígtrágya gyűjtésére vonatkozó feltételeket, és az sem volt egyértelmű, hogy a létesítmény vízelvezetését hogyan oldják meg.
A Gútához tartozó Stagnócán is szeretnék a dánok bővíteni már működő sertésfarmjukat. Értesüléseink szerint 14 óriási ól létrehozását tervezték, átlagosan mintegy évi 16 ezer sertés kibocsátásával. A terv megvalósítására csaknem 5,5 millió eurót szántak. Azonban itt is
A gútaiak még augusztusban kezdtek tiltakozó aláírásgyűjtésbe, amihez csatlakozott Komárom, Keszegfalva és Kamocsa lakossága is. A petíciót október elején zárták le, és összesen 8775 aláírást gyűjtöttek. A petíció másolatát több hivatalba is elküldik a gútaiak. Megerősítették, hogy nem csupán magáról Gútáról van szó, hanem az egész Csallóköz természeti környezetének a védelméről. Horváth Árpád, Gúta polgármestere elmondta, hogy várhatóan tavasszal kapnak választ a petícióban szereplő felvetésekre. Ő maga úgy látja, hogy az illetékesek kezdik az eddiginél komolyabban venni egy-egy régió lakosainak tiltakozását.
– hangsúlyozta a gútai polgármester.
Lukács Imre, Kamocsa polgármestere elégedetten szólt arról, hogy a petíciós bizottság összeállt: „A Csallóköz vízkészletét az ilyen sertésfarmok csak tovább szennyeznék. Örülök, hogy Tótmegyeren megállították a folyamatot” – mondta. Pataki Dezider, Keszegfalva polgármestere 35 évig dolgozott a vízügyben. Elmondása szerint három és fél évtized alatt sokat romlott a felszíni vizek minősége.
A dánoknak viszont az a véleménye, hogy a gútaiak nem rendelkeznek elég információval a cég működéséről.
– áll a dán cég állásfoglalásában.
Csallóközkürtön rendkívüli ülésen tárgyalta a helyi önkormányzat az egyik dán mezőgazdasági vállalat által benyújtott kérelmet, amely a kataszterileg a községhez tartozó Sósszigetben működtetett sertésfarm modernizációjára vonatkozik. A dánok 5 éve a gazdaság tulajdonosai, amit jelenleg importált kocasüldők karanténtelepeként használnak, az állatok száma 1200–2000 között mozog. A dánok a sósszigeti fejlesztésbe mintegy 6 millió eurót invesztálnának, terveik szerint 2020-ban kezdődnének a munkálatok, és 2021-ben helyeznék üzembe a telepet. A dán agrárvállalat sósszigeti terveiről egyelőre nem készült dokumentáció, a háromszintű folyamat elején tart az engedélyeztetése.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
Az építkezési engedélyt a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet adhatja ki. Eredetileg arról volt szó, hogy csak egyetlen istállóval szeretnék bővíteni a farmot, amit még el is fogadtak a helyiek. Azt viszont semmiképpen sem akarják, hogy tizenkét-tizenöt istálló szennyezze a környezetet.
– hangsúlyozta Rabay Anikó csallóközkürti polgármester