Back to top

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

A megújult oktatóház
Fotó: viniczai
„A tölgy a kulcs az élethez”- kezdte köszöntőjében Sulyok Ferenc. A KEFAG Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a Peszéri erdő 1600 hektárnyi természetvédelmi terület, ami nagy odafigyelést igényel.

Európában is az egyik legértékesebb erdőtársulása található Kunpeszér határában.

Ennek megvédésére, a figyelem felkeltésére hívták életre az Oakeylife programot, melyet az erdőgazdaságon túl egy hivatásos – a Kiskunsági Nemzeti Park -, és egy civil – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – természetvédelmi szervezet is támogat.

Sulyok Ferenc vezérigazgató
Fotó: viniczai
A szakember kifejtette, éppen a Peszéri erdő példa arra, hogy vannak még természetes erők hazánkban. Napjainkban is megtalálhatók azok a fafajok – természetes felújulással -, melyek évszázadokkal ezelőtt itt voltak.

Védett fajok
Fotó: viniczai
A homoki kocsányos tölgyeseket, illetve azok jellegzetes növény- és állatvilágának védelmét, azaz a meszes homoki erdőssztyeppeket igyekszik visszaállítani az Európai Unós Life program nyertese, az Oakeylife projekt.

A 2,6 millió eurós program nem csak a termőhely védelmét tűzte ki célul, de fontos számukra az ismeretterjesztő munka, a jövő nemzedékének környezeti nevelése az óvodásoktól az egyetemistákig.

Emellett jelentős mennyiségben gyűjtenek makkot, a KEFAG solti telepén megnevelt csemeték visszakerülnek Kunpeszérre, ezzel is fenntartva a biológiai sokszínűséget. A madarakon kívül 180 védett és fokozottan védett faj él a Peszéri erdőben. Olyan érték, amivel Európában is csak kevesen dicsekedhetnek. A 2022-ig – és talán azon túl is – tartó program célja számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt termőhelyeket fenyegető tényezőket, és ezzel javítani a populáció természetes életterét. A jelenlegi, tájidegen faállományok helyett a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdőket létesítenek, melyek biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.

„A klímaváltozásra egyik válasz az örökerdő-gazdálkodás!”

Idén első alkalommal rendezték meg a Budapest Climate Summit-ot, amire a Pilisi Parkerdő Zrt. is meghívást kapott. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetközeli kikapcsolódási lehetőséget biztosító Parkerdőt dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte.

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Klímasemleges mezőgazdaság – termelői vélemény

Az Európai Parlament október 7-én elfogadta a az egész EU-ra kiterjedő klímarendeletet, amely a tervek szerint biztosítja az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot, és amely a mezőgazdasági termelőket ösztönzi a szén-dioxid-megkötés fokozására.

Ez a bivalyok haszna

Néhány emberöltővel ezelőtt a hihetetlenül nagy igavonó erejét hasznosították leginkább a házi bivalyoknak, ám napjaikra a természetvédelem legjobb napszámosaivá váltak. Hatékonyabbak, olcsóbbak és környezetkímélőbbek, mint a gépek.

Országos madárodú kihelyezési akcióprogram indul

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, így hazánk énekesmadarairól sem. Számos fajuk ilyenkor behúzódik a településekre élelem után kutatva. Ennek apropóján, valamint a természetben rejlő más apróságok megbecsüléseként az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás madárodú kihelyezési akcióprogramot indított.

Csicsókából bútor?

Csicsóka, kender, cirok – először csak kísérletként, de nemsokára sorozatgyártásba kerülhetnek a növények fel nem használt szárából, rostjaiból készített ökológiai bútorok és egyéb építészeti és belsőépítészeti elemek.

Az érő fürtök vámszedői

A zsendülő fürtök általában már nem fertőződnek meg a gombás betegségektől, a szürkepenészt kivéve. Más, jóval nagyobb károsítók leselkednek rájuk. A seregély kártételének problémája valószínűleg egyidős a szőlőtermesztés kezdetével.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon terem belőle.

EU-s klímarendelet: nagyratörőbb célkitűzésre van szükség

A tagállamoknak 2050-re klímasemlegessé kell válniuk, ehhez pedig nagyratörő, 60 százalékos csökkentési célok kellenek 2030-ra és 2040-re: erről döntöttek csütörtökön az Európai Parlament képviselői.