Back to top

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

A megújult oktatóház
Fotó: viniczai
„A tölgy a kulcs az élethez”- kezdte köszöntőjében Sulyok Ferenc. A KEFAG Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a Peszéri erdő 1600 hektárnyi természetvédelmi terület, ami nagy odafigyelést igényel.

Európában is az egyik legértékesebb erdőtársulása található Kunpeszér határában.

Ennek megvédésére, a figyelem felkeltésére hívták életre az Oakeylife programot, melyet az erdőgazdaságon túl egy hivatásos – a Kiskunsági Nemzeti Park -, és egy civil – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – természetvédelmi szervezet is támogat.

Sulyok Ferenc vezérigazgató
Fotó: viniczai
A szakember kifejtette, éppen a Peszéri erdő példa arra, hogy vannak még természetes erők hazánkban. Napjainkban is megtalálhatók azok a fafajok – természetes felújulással -, melyek évszázadokkal ezelőtt itt voltak.

Védett fajok
Fotó: viniczai
A homoki kocsányos tölgyeseket, illetve azok jellegzetes növény- és állatvilágának védelmét, azaz a meszes homoki erdőssztyeppeket igyekszik visszaállítani az Európai Unós Life program nyertese, az Oakeylife projekt.

A 2,6 millió eurós program nem csak a termőhely védelmét tűzte ki célul, de fontos számukra az ismeretterjesztő munka, a jövő nemzedékének környezeti nevelése az óvodásoktól az egyetemistákig.

Emellett jelentős mennyiségben gyűjtenek makkot, a KEFAG solti telepén megnevelt csemeték visszakerülnek Kunpeszérre, ezzel is fenntartva a biológiai sokszínűséget. A madarakon kívül 180 védett és fokozottan védett faj él a Peszéri erdőben. Olyan érték, amivel Európában is csak kevesen dicsekedhetnek. A 2022-ig – és talán azon túl is – tartó program célja számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt termőhelyeket fenyegető tényezőket, és ezzel javítani a populáció természetes életterét. A jelenlegi, tájidegen faállományok helyett a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdőket létesítenek, melyek biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

Télen nyíló apróságok

Január ugyan a legzordabb hónap szokott lenni hazánkban, de a klímaváltozás hatására mintha enyhült volna az utóbbi években. Már az újév első napjaiban érdemes körülnézni a kertben, mert ha időben elültettük, több lágyszárú növény is megörvendeztet a virágaival az első hónapokban.

Több településen továbbra is rossz a levegőminőség

Több településen továbbra is magas a légszennyezettség a szálló por koncentrációja miatt.

Animációs tananyagsegédlet az erdősítésekről

Tíz kisfilmből álló animációs tananyag készült az erdészeti szakközépiskolák tanulói számára. Az Ásotthalmi Bedő Albert Alapítvány megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával született sorozat az erdősítés témáját dolgozza fel. A videók hasznos eszközt jelenthetnek nemcsak a szakközépiskolások és pedagógusok, hanem a magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók számára is.

Az utolsó hó

"Szánkókat hoztak le apák a padlásról, úgy húzták a szánkázás reményében sorakozó csöppségeket. Hógolyócsata vette kezdetét, ahogy árkokból előmászó kamaszok rohamozták meg az út túloldalán húzódó árokparti csapatot." – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Karácsonyfa? Kuka helyett a tányérra!

Bár növekszik a mű-, illetve a cserepes fenyők piaca, de azért mégis világszerte, így hazánkban is a vágott fenyőfa az, amit a legtöbben használunk karácsonyfa-állításra. Ha a teljes száraz fa nem is végzi a tányérunkon, azonban a brit Julia Georgallis receptjeihez szükség van tűlevelekre.

Randevú a „magyar Tátra” tetején

1931. március 29-én a lillafüredi Zsófia-kilátó legfelső szintjén összezsúfolódott tömeg lélegzetvisszafojtva várta, hogy részese legyen a történelmi pillanatnak.

Állattetem az úton – és az eltakarítása

Mindenki találkozott már elütött kutyával, macskával, rókával, sünnel az úton, de a minap egy elütött vízibivaly teteme volt Érd haratában az árokban. A Magyar Közút tájékoztatása szerint „a jelzett szakaszon az elhunyt állat teteméről hajnalban értesítettük az érintett gazdát, aki ma délelőtt gondoskodott annak elszállításáról.” A kérdés az, vajon kinek is feladata a tetem eltakarítása?

Módosult a Natura 2000 erdőknek nyújtott kompenzációs kifizetések pályázata

A palyazat.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás szerint módosult a VP4-12.2.1-16 kódszámú, „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című felhívás dokumentációja.