Back to top

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Három esztendővel ezelőtt, az őszbe borult kiskunsági tájat járva új növényfajra leltek a természetvédelmi szakemberek, akik ekkor még nem sejtették: egy, az őshonos fajokra komoly veszélyt jelentő, tengerentúlról származó növény vert gyökeret hazánkban. Mikor az új faj a következő nyáron virágba borult, Aradi Eszter, a KNPI botanikus szakreferense feltételezte, a homoki prérifű kerülhetett be valahogy a mésztelen és meszes homokterületekre. „Félelme” nem sokkal később beigazolódott: a szintén botanikus Pál Róbert, aki jelenleg az amerikai egyesült államokbéli Montanai Egyetem biológushallgatóit oktatja, megerősítette felvetését.

Emberi tevékenység áll a háttérben

„Úgy gondolom, a faj már korábban – körülbelül tíz esztendeje – kerülhetett Magyarországra, vétlen emberi tevékenység következményeként” – magyarázta lapunknak Aradi Eszter, akinek szavai szerint a homoki prérifű több évig tartó alkalmazkodási időszakot követően kezdhetett robbanásszerűen terjeszkedni. Főleg Kiskunhalas térségében, ugyanakkor Debrecen és Kecskemét közelében is nagy állományokban van jelen a faj, jellemzően a zavartabb növényzettel borított, gyomosabb élőhelyeken, leggyakrabban erdőket és gyepeket átszelő földutakon, tárcsázott tűzpásztákon.

A szakembertől megtudtam, a növény viszonylag későn, a májusi időszakban kezd hajtani, s július-augusztus környékén borul virágba. Amikor az őshonos gyep már kiégett, a homoki prérifű még javában zöldell: akár 30-50 virágzó hajtást is fejleszt, a hazai fajokkal ellentétben azonban virágzatai nem feltétlen bomlanak ki a levélhüvelyből.

„A leveleik tövén körülbelül fél centiméter hosszú, sűrű fehér szőrkoszorú található, ami szinte világít” – válaszolta a botanikus szakreferens arra a kérdésre, hogy ismerhető fel legkönnyebben a növény.

Ellenálló képessége rendkívüli

Ugyanakkor hiába észrevehető a faj, a terjeszkedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A gazdálkodók tapasztalati például azt mutatják, a jószágok a homoki prérifüvet nemhogy nem legelik, még szénába jutva sem nyúlnak hozzá, és nincs ez másképp a vadon élő állatok esetében sem. A lapunknak nyilatkozott szakember elmondta, többféleképpen próbálták eddig irtani a növényt, de hathatós eredményre egyik módszer sem vezetett.

„A faj kimagasló kolonizációs képességgel rendelkezik, így ahol jelen van, ott magbankot is képez. Következésképp, ha az irtás során esetleg más növényeket is elpusztítunk, a nyílt felszínen a homoki prérifű jelenik meg helyettük is”

– részletezte a vegyszeres kezelés veszélyeit, illetve azt is elárulta, a növények földből történő kihúzása sem bizonyult eredményesnek. Elmondása szerint az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a fertőzött területek javarészt nem állami, illetve nemzeti parki, hanem magánkézben lévő ingatlanokon találhatók, így lehetetlen tartani a lépést a terjedéssel.

A teljes cikket a Magyar Mezőgazdaság hetilap Zöld Mező rovatában olvashatják

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

A leginnovatívabb cégeknek adnak teret

A kutatás és fejlesztés terén úttörő szerepet betöltő vállalkozásokat keresik az immáron 28. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat révén. Az idei kiírás ismertetésén elhangzott, jövőre az állam 32 milliárd forinttal több forrást biztosít majd K+F programokra.

Magyar kiállítók, nemzetközi sikerek - Agritechnica 2019

November 16-án ért véget az idei Agritechnica Hannoverben. A 2820 kiállító és a 450 ezer látogató (ebből több mint 130 ezer külföldi) egyértelműen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági technológiát bemutató nemzetközi kiállítások közül ez a rangos szakmai esemény a legnagyobb a világon.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

100 százalékos vám a francia borokra és sajtokra

Washington 100 százalékos vámmal készül sújtani francia termékeket, válaszul az amerikai technológiai óriáscégekre kivetett francia digitális adók miatt - jelentette be hétfőn az Egyesült Államok kereskedelmi főképviseletének irodája.