Back to top

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Három esztendővel ezelőtt, az őszbe borult kiskunsági tájat járva új növényfajra leltek a természetvédelmi szakemberek, akik ekkor még nem sejtették: egy, az őshonos fajokra komoly veszélyt jelentő, tengerentúlról származó növény vert gyökeret hazánkban. Mikor az új faj a következő nyáron virágba borult, Aradi Eszter, a KNPI botanikus szakreferense feltételezte, a homoki prérifű kerülhetett be valahogy a mésztelen és meszes homokterületekre. „Félelme” nem sokkal később beigazolódott: a szintén botanikus Pál Róbert, aki jelenleg az amerikai egyesült államokbéli Montanai Egyetem biológushallgatóit oktatja, megerősítette felvetését.

Emberi tevékenység áll a háttérben

„Úgy gondolom, a faj már korábban – körülbelül tíz esztendeje – kerülhetett Magyarországra, vétlen emberi tevékenység következményeként” – magyarázta lapunknak Aradi Eszter, akinek szavai szerint a homoki prérifű több évig tartó alkalmazkodási időszakot követően kezdhetett robbanásszerűen terjeszkedni. Főleg Kiskunhalas térségében, ugyanakkor Debrecen és Kecskemét közelében is nagy állományokban van jelen a faj, jellemzően a zavartabb növényzettel borított, gyomosabb élőhelyeken, leggyakrabban erdőket és gyepeket átszelő földutakon, tárcsázott tűzpásztákon.

A szakembertől megtudtam, a növény viszonylag későn, a májusi időszakban kezd hajtani, s július-augusztus környékén borul virágba. Amikor az őshonos gyep már kiégett, a homoki prérifű még javában zöldell: akár 30-50 virágzó hajtást is fejleszt, a hazai fajokkal ellentétben azonban virágzatai nem feltétlen bomlanak ki a levélhüvelyből.

„A leveleik tövén körülbelül fél centiméter hosszú, sűrű fehér szőrkoszorú található, ami szinte világít” – válaszolta a botanikus szakreferens arra a kérdésre, hogy ismerhető fel legkönnyebben a növény.

Ellenálló képessége rendkívüli

Ugyanakkor hiába észrevehető a faj, a terjeszkedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A gazdálkodók tapasztalati például azt mutatják, a jószágok a homoki prérifüvet nemhogy nem legelik, még szénába jutva sem nyúlnak hozzá, és nincs ez másképp a vadon élő állatok esetében sem. A lapunknak nyilatkozott szakember elmondta, többféleképpen próbálták eddig irtani a növényt, de hathatós eredményre egyik módszer sem vezetett.

„A faj kimagasló kolonizációs képességgel rendelkezik, így ahol jelen van, ott magbankot is képez. Következésképp, ha az irtás során esetleg más növényeket is elpusztítunk, a nyílt felszínen a homoki prérifű jelenik meg helyettük is”

– részletezte a vegyszeres kezelés veszélyeit, illetve azt is elárulta, a növények földből történő kihúzása sem bizonyult eredményesnek. Elmondása szerint az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a fertőzött területek javarészt nem állami, illetve nemzeti parki, hanem magánkézben lévő ingatlanokon találhatók, így lehetetlen tartani a lépést a terjedéssel.

A teljes cikket a Magyar Mezőgazdaság hetilap Zöld Mező rovatában olvashatják

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.