Back to top

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Három esztendővel ezelőtt, az őszbe borult kiskunsági tájat járva új növényfajra leltek a természetvédelmi szakemberek, akik ekkor még nem sejtették: egy, az őshonos fajokra komoly veszélyt jelentő, tengerentúlról származó növény vert gyökeret hazánkban. Mikor az új faj a következő nyáron virágba borult, Aradi Eszter, a KNPI botanikus szakreferense feltételezte, a homoki prérifű kerülhetett be valahogy a mésztelen és meszes homokterületekre. „Félelme” nem sokkal később beigazolódott: a szintén botanikus Pál Róbert, aki jelenleg az amerikai egyesült államokbéli Montanai Egyetem biológushallgatóit oktatja, megerősítette felvetését.

Emberi tevékenység áll a háttérben

„Úgy gondolom, a faj már korábban – körülbelül tíz esztendeje – kerülhetett Magyarországra, vétlen emberi tevékenység következményeként” – magyarázta lapunknak Aradi Eszter, akinek szavai szerint a homoki prérifű több évig tartó alkalmazkodási időszakot követően kezdhetett robbanásszerűen terjeszkedni. Főleg Kiskunhalas térségében, ugyanakkor Debrecen és Kecskemét közelében is nagy állományokban van jelen a faj, jellemzően a zavartabb növényzettel borított, gyomosabb élőhelyeken, leggyakrabban erdőket és gyepeket átszelő földutakon, tárcsázott tűzpásztákon.

A szakembertől megtudtam, a növény viszonylag későn, a májusi időszakban kezd hajtani, s július-augusztus környékén borul virágba. Amikor az őshonos gyep már kiégett, a homoki prérifű még javában zöldell: akár 30-50 virágzó hajtást is fejleszt, a hazai fajokkal ellentétben azonban virágzatai nem feltétlen bomlanak ki a levélhüvelyből.

„A leveleik tövén körülbelül fél centiméter hosszú, sűrű fehér szőrkoszorú található, ami szinte világít” – válaszolta a botanikus szakreferens arra a kérdésre, hogy ismerhető fel legkönnyebben a növény.

Ellenálló képessége rendkívüli

Ugyanakkor hiába észrevehető a faj, a terjeszkedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A gazdálkodók tapasztalati például azt mutatják, a jószágok a homoki prérifüvet nemhogy nem legelik, még szénába jutva sem nyúlnak hozzá, és nincs ez másképp a vadon élő állatok esetében sem. A lapunknak nyilatkozott szakember elmondta, többféleképpen próbálták eddig irtani a növényt, de hathatós eredményre egyik módszer sem vezetett.

„A faj kimagasló kolonizációs képességgel rendelkezik, így ahol jelen van, ott magbankot is képez. Következésképp, ha az irtás során esetleg más növényeket is elpusztítunk, a nyílt felszínen a homoki prérifű jelenik meg helyettük is”

– részletezte a vegyszeres kezelés veszélyeit, illetve azt is elárulta, a növények földből történő kihúzása sem bizonyult eredményesnek. Elmondása szerint az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a fertőzött területek javarészt nem állami, illetve nemzeti parki, hanem magánkézben lévő ingatlanokon találhatók, így lehetetlen tartani a lépést a terjedéssel.

A teljes cikket a Magyar Mezőgazdaság hetilap Zöld Mező rovatában olvashatják

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyes feltételezések szerint laboratóriumból is kiszabadulthatott a koronavírus

Keresik a kínai Vuhanban megjelent koronavírus által okozott járvány okát és vannak olyan feltételezések, amelyek szerint a vírus a vuhani nemzeti biológiai laboratóriumból szabadult ki. Amerikai tudósok már 2017-ben figyelmeztettek erre a kockázatra. Eddig 57 millió ember van karanténban.

Kagylókkal tisztítják a vizet

A kagylók vízszűrű képességén alapuló, mobil vízkezelő rendszer prototípusát dolgozta ki két magyar vállalkozás, az S+H Portfolio Zrt. és a Cement Kft.

Csevegő tehenek

Egy meglepő, új vizsgálat szerint a tehenek társalognak egymással a takarmányról és az időről. A kutatás fényt derített arra, hogy saját, egyedi bőgésükkel miként válaszolnak a tejelő tehenek a negatív és pozitív emocionális helyzetekre.

Mérlegelés megállás nélkül - Nagydíjas hazai fejlesztés

Az AGROmashEXPO - AgrárgépShow 2020 kiállítás és vásáron igazi újdonsággal lepte meg a látogatókat a szombathelyi székhelyű BPW Hungária Kft. Nagydíjban részesült Hazai Termékfejlesztési díj – Digitalizáció Kategóriában a BPW AGRO Hub – dinamikus tömegbecslő rendszer.

Nem kapott engedélyt a szőlővessző alapú növényvédő szer

Január közepén jelent meg egy uniós rendelet arról, hogy nem hagyták jóvá a szőlő szálvesszőiből származó tanninokat úgynevezett növényvédő hatású egyszerű anyagként (mint amilyen egyebek között a sör, a csalán, vagy a szódabikarbóna). Az indoklás szerint nem áll rendelkezésre megfelelő toxikológiai értékelés.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

Flexibilis kaszasínnel Törökszentmiklósról a világpiacra

Az AGROmashEXPO harmadik napján a „Mezőgépgyártásunk sikeres korszakai és jövőbeni esélyei" című szakmai konferencián, ünnepélyes keretek között adták át „Az év magyar mezőgépe 2020” díjat.