Három esztendővel ezelőtt, az őszbe borult kiskunsági tájat járva új növényfajra leltek a természetvédelmi szakemberek, akik ekkor még nem sejtették: egy, az őshonos fajokra komoly veszélyt jelentő, tengerentúlról származó növény vert gyökeret hazánkban. Mikor az új faj a következő nyáron virágba borult, Aradi Eszter, a KNPI botanikus szakreferense feltételezte, a homoki prérifű kerülhetett be valahogy a mésztelen és meszes homokterületekre. „Félelme” nem sokkal később beigazolódott: a szintén botanikus Pál Róbert, aki jelenleg az amerikai egyesült államokbéli Montanai Egyetem biológushallgatóit oktatja, megerősítette felvetését.
Emberi tevékenység áll a háttérben
„Úgy gondolom, a faj már korábban – körülbelül tíz esztendeje – kerülhetett Magyarországra, vétlen emberi tevékenység következményeként” – magyarázta lapunknak Aradi Eszter, akinek szavai szerint a homoki prérifű több évig tartó alkalmazkodási időszakot követően kezdhetett robbanásszerűen terjeszkedni. Főleg Kiskunhalas térségében, ugyanakkor Debrecen és Kecskemét közelében is nagy állományokban van jelen a faj, jellemzően a zavartabb növényzettel borított, gyomosabb élőhelyeken, leggyakrabban erdőket és gyepeket átszelő földutakon, tárcsázott tűzpásztákon.
A szakembertől megtudtam, a növény viszonylag későn, a májusi időszakban kezd hajtani, s július-augusztus környékén borul virágba. Amikor az őshonos gyep már kiégett, a homoki prérifű még javában zöldell: akár 30-50 virágzó hajtást is fejleszt, a hazai fajokkal ellentétben azonban virágzatai nem feltétlen bomlanak ki a levélhüvelyből.
Ellenálló képessége rendkívüli
Ugyanakkor hiába észrevehető a faj, a terjeszkedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A gazdálkodók tapasztalati például azt mutatják, a jószágok a homoki prérifüvet nemhogy nem legelik, még szénába jutva sem nyúlnak hozzá, és nincs ez másképp a vadon élő állatok esetében sem. A lapunknak nyilatkozott szakember elmondta, többféleképpen próbálták eddig irtani a növényt, de hathatós eredményre egyik módszer sem vezetett.
– részletezte a vegyszeres kezelés veszélyeit, illetve azt is elárulta, a növények földből történő kihúzása sem bizonyult eredményesnek. Elmondása szerint az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a fertőzött területek javarészt nem állami, illetve nemzeti parki, hanem magánkézben lévő ingatlanokon találhatók, így lehetetlen tartani a lépést a terjedéssel.
A teljes cikket a Magyar Mezőgazdaság hetilap Zöld Mező rovatában olvashatják