Back to top

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Fotó: Dr. Szendrei László
Kocsis István Attila 2010 óta dolgozik a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye állami tulajdonú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kötelékében. Törzsterülete a Hosszúpályi erdészkerület volt, ide tartozik Monostorpályi egy része, később ez kiegészült a Létavértes környéki állami tulajdonú erdőkkel. Területén főként akácosok, kisebb részben nemes nyárasok, erdei fenyvesek találhatók, kevés tölgyessel tarkítva.

„Debrecen környékén, Erdőspusztán nagy erdővagyonnal gazdálkodunk, a hegyvidékitől eltérő állományszerkezettel. Nem mindenki tudja, de az erdősültség a hajdú-bihari megyeszékhely környékén magasabb, mint például Sopron térségében”

– emlékeztetett az idén 36 éves szakember. Ezen a területen a kedvezőtlen klimatikus viszonyok miatt, gyakran igen nagy erőfeszítések árán lehet csak felújítani az erdőt. Előfordul, hogy egy-egy kivitelezést meg kell ismételni. A nyári aszályos időszakok is komoly nehézségeket okoznak, jórészt a sekély termőrétegű homoktalajokon.

Egyenes út

A szakember Baranya megyében, Pécsett született és Sellyén nőtt fel. Gyermekkorában sok időt töltött erdészek és vadászok között: édesapja vadászott, a téli fűtenivalót pedig jellemzően maguknak gyűjtötték, gyérítésekben, vágástakarításokban dolgozva. Így már nagyon fiatalon megismerte az erdei munkákat.

„Gyerekként sokat horgásztam, ami meghatározó élmény volt, sosem felejtem el, milyen egy legelőn, a kanális szélén heverni, szöcskét gyűjteni és közben hallgatni a falu távoli harangját, beszippantani a legelő illatát”

Fotó: Dr. Szendrei László

Az idei legjobb

Az idei szakmai sikernek természetesen volt előzménye is. Harmadik alkalommal vett részt Az Év Erdésze versenyen, és tapasztalatai alapján komoly lexikális tudást és gyakorlati jártasságot igényelnek a versenyszámok. Azért szereti ezt a megmérettetést, mert a szervezők a gyakorlati számokat igyekeznek előtérbe helyezni. Erre szerinte külön is készülni kell, ugyanis voltak olyan feladatok is, amilyenekkel nem találkozik a mindennapi munka során. Ilyen például a magtermő állomány kijelölése. „A NYÍRERDŐ minden segítséget megadott, hogy felkészülhessek a versenyre, így lehetőség nyílt a felismerési anyag gyakorlására is. Volt olyan feladat, ahol terméseket, fatesteket, illetve leveles hajtásokat, gombákat, különböző növényfajokat kellett felismerni. A gyakorlásnak köszönhetően különösen jól sikerült ez a versenyszám. A feladatra muszáj készülni, mert mindössze néhány másodperc jut a beazonosításukra” – fogalmazott.

– emlékezett vissza. Édesapja parkettásként dolgozott, így a fa felhasználhatóságáról is hamar ismereteket szerzett. Innen egyenes út vezetett a szakmához: Barcson szerzett erdésztechnikusi képesítést. „Hálás vagyok a türelmes és nagy tudású tanáraimnak, sokat köszönhetek Nekik! A mai napig alkalmazom az ott tanultakat a mindennapi munkám során” – mesélte. Később Debrecenben vadgazda mérnöknek tanult, a záróvizsga után került az erdőgazdasághoz. Faipari mérnök feleségével három gyermeket nevelnek. Nemcsak az erdőgazdálkodás, a vadászat is meghatározó maradt az életében. Ha teheti, gyakran járja az erdőt a vad nyomát kutatva. Kilenc évig a Pocsaji Vadásztársaság vadászmestereként is dolgozott.

Komoly szakmai eredményként tartja számon, hogy irányításával sikerült jelentősen fejleszteni a terület vadállományát.

Ma már a korábbinál jóval nagyobb bakokat hoznak itt terítékre. Az idei idény első 12 bakjából 8 lett érmes trófea, a nádudvari trófeaszemlén a résztvevők szavazatai alapján ők kapták meg az első díjat. Jelenleg az apróvadállomány növelését tekinti a legfontosabb feladatnak.

Szaxofon, főzés, foci

Ha valakire, Kocsis István Attilára tényleg igaz, hogy sokoldalú ember. Általános iskolában zenetagozatra járt, a különböző dallamok iránti szeretet felnőtt korára is megmaradt. Könnyű- és komolyzenét egyaránt rendszeresen hallgat, amellett, hogy még műveli is.

Hobbiszinten különböző hangszereken játszik: nem jön zavarba, ha meg kell szólaltatni a vadászkürtöt, az alt-, illetve szoprán furulyát, vagy a klarinétot, jelenleg pedig szaxofonozni tanul.

Ahogy a zenében, úgy a konyhában is otthonosan mozog, szívesen ragad fakanalat. Hagyományos magyar ételeket készít a családjának, a slambuctól a főzelékekig, sok mindent főz. Hobbijai közé tartozik még az online sakk, de nem csak elméjét tornáztatja, rendszeresen eljár focizni is a barátokkal.

Bevonják az embereket

Tapasztalata szerint az erdész szakma elismertsége folyamatosan javul. Egyre inkább megértik az emberek, hogy az erdővel foglalkozni kell, gazdálkodása egyértelműen szükséges.

„Ezt magas színvonalú munkavégzéssel lehet elérni, de igyekszünk civileket is bevonni a munkába. Jó példa erre, amikor önkéntesek segítenek az erdőfelújításban. Ez azért hasznos, mert innentől ők valamilyen szinten magukénak érzik az erdőt”

– jelentette ki az Év Erdésze. A turistautak, turistaházak, kilátók közelebb hozzák az embereket az erdőhöz, és ezen keresztül az erdészekhez is. Kocsis István Attila nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek minél korábban találkozzanak a természettel, az erdővel. Ebben a munkában ő is szerepet vállal: az iskolásoknak szóló foglalkozásokon bemutatja az erdő- és vadgazdálkodást. Örömmel teszi, úgy véli ők jelentik a jövőt, és ki tudja, hátha ott van közöttük egy másik év erdésze is.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Néma színjáték kukorica versennyel

Az AGROmashEXPO-n mutatkozott be a RAGT munkatársaiból toborzódott színtársulat. A szokásos termelői versenyük eredményhirdetését egy színjátékkal tették még emlékezetesebbé.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.