Back to top

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Fotó: Dr. Szendrei László
Kocsis István Attila 2010 óta dolgozik a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye állami tulajdonú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kötelékében. Törzsterülete a Hosszúpályi erdészkerület volt, ide tartozik Monostorpályi egy része, később ez kiegészült a Létavértes környéki állami tulajdonú erdőkkel. Területén főként akácosok, kisebb részben nemes nyárasok, erdei fenyvesek találhatók, kevés tölgyessel tarkítva.

„Debrecen környékén, Erdőspusztán nagy erdővagyonnal gazdálkodunk, a hegyvidékitől eltérő állományszerkezettel. Nem mindenki tudja, de az erdősültség a hajdú-bihari megyeszékhely környékén magasabb, mint például Sopron térségében”

– emlékeztetett az idén 36 éves szakember. Ezen a területen a kedvezőtlen klimatikus viszonyok miatt, gyakran igen nagy erőfeszítések árán lehet csak felújítani az erdőt. Előfordul, hogy egy-egy kivitelezést meg kell ismételni. A nyári aszályos időszakok is komoly nehézségeket okoznak, jórészt a sekély termőrétegű homoktalajokon.

Egyenes út

A szakember Baranya megyében, Pécsett született és Sellyén nőtt fel. Gyermekkorában sok időt töltött erdészek és vadászok között: édesapja vadászott, a téli fűtenivalót pedig jellemzően maguknak gyűjtötték, gyérítésekben, vágástakarításokban dolgozva. Így már nagyon fiatalon megismerte az erdei munkákat.

„Gyerekként sokat horgásztam, ami meghatározó élmény volt, sosem felejtem el, milyen egy legelőn, a kanális szélén heverni, szöcskét gyűjteni és közben hallgatni a falu távoli harangját, beszippantani a legelő illatát”

Fotó: Dr. Szendrei László

Az idei legjobb

Az idei szakmai sikernek természetesen volt előzménye is. Harmadik alkalommal vett részt Az Év Erdésze versenyen, és tapasztalatai alapján komoly lexikális tudást és gyakorlati jártasságot igényelnek a versenyszámok. Azért szereti ezt a megmérettetést, mert a szervezők a gyakorlati számokat igyekeznek előtérbe helyezni. Erre szerinte külön is készülni kell, ugyanis voltak olyan feladatok is, amilyenekkel nem találkozik a mindennapi munka során. Ilyen például a magtermő állomány kijelölése. „A NYÍRERDŐ minden segítséget megadott, hogy felkészülhessek a versenyre, így lehetőség nyílt a felismerési anyag gyakorlására is. Volt olyan feladat, ahol terméseket, fatesteket, illetve leveles hajtásokat, gombákat, különböző növényfajokat kellett felismerni. A gyakorlásnak köszönhetően különösen jól sikerült ez a versenyszám. A feladatra muszáj készülni, mert mindössze néhány másodperc jut a beazonosításukra” – fogalmazott.

– emlékezett vissza. Édesapja parkettásként dolgozott, így a fa felhasználhatóságáról is hamar ismereteket szerzett. Innen egyenes út vezetett a szakmához: Barcson szerzett erdésztechnikusi képesítést. „Hálás vagyok a türelmes és nagy tudású tanáraimnak, sokat köszönhetek Nekik! A mai napig alkalmazom az ott tanultakat a mindennapi munkám során” – mesélte. Később Debrecenben vadgazda mérnöknek tanult, a záróvizsga után került az erdőgazdasághoz. Faipari mérnök feleségével három gyermeket nevelnek. Nemcsak az erdőgazdálkodás, a vadászat is meghatározó maradt az életében. Ha teheti, gyakran járja az erdőt a vad nyomát kutatva. Kilenc évig a Pocsaji Vadásztársaság vadászmestereként is dolgozott.

Komoly szakmai eredményként tartja számon, hogy irányításával sikerült jelentősen fejleszteni a terület vadállományát.

Ma már a korábbinál jóval nagyobb bakokat hoznak itt terítékre. Az idei idény első 12 bakjából 8 lett érmes trófea, a nádudvari trófeaszemlén a résztvevők szavazatai alapján ők kapták meg az első díjat. Jelenleg az apróvadállomány növelését tekinti a legfontosabb feladatnak.

Szaxofon, főzés, foci

Ha valakire, Kocsis István Attilára tényleg igaz, hogy sokoldalú ember. Általános iskolában zenetagozatra járt, a különböző dallamok iránti szeretet felnőtt korára is megmaradt. Könnyű- és komolyzenét egyaránt rendszeresen hallgat, amellett, hogy még műveli is.

Hobbiszinten különböző hangszereken játszik: nem jön zavarba, ha meg kell szólaltatni a vadászkürtöt, az alt-, illetve szoprán furulyát, vagy a klarinétot, jelenleg pedig szaxofonozni tanul.

Ahogy a zenében, úgy a konyhában is otthonosan mozog, szívesen ragad fakanalat. Hagyományos magyar ételeket készít a családjának, a slambuctól a főzelékekig, sok mindent főz. Hobbijai közé tartozik még az online sakk, de nem csak elméjét tornáztatja, rendszeresen eljár focizni is a barátokkal.

Bevonják az embereket

Tapasztalata szerint az erdész szakma elismertsége folyamatosan javul. Egyre inkább megértik az emberek, hogy az erdővel foglalkozni kell, gazdálkodása egyértelműen szükséges.

„Ezt magas színvonalú munkavégzéssel lehet elérni, de igyekszünk civileket is bevonni a munkába. Jó példa erre, amikor önkéntesek segítenek az erdőfelújításban. Ez azért hasznos, mert innentől ők valamilyen szinten magukénak érzik az erdőt”

– jelentette ki az Év Erdésze. A turistautak, turistaházak, kilátók közelebb hozzák az embereket az erdőhöz, és ezen keresztül az erdészekhez is. Kocsis István Attila nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek minél korábban találkozzanak a természettel, az erdővel. Ebben a munkában ő is szerepet vállal: az iskolásoknak szóló foglalkozásokon bemutatja az erdő- és vadgazdálkodást. Örömmel teszi, úgy véli ők jelentik a jövőt, és ki tudja, hátha ott van közöttük egy másik év erdésze is.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Hungaria Rosé pezsgő a tíz legjobb között a világon

Dijonban rendezik a pezsgők és habzóborok világversenyét, az Effervescents du Monde-ot, ahol az idén 22 ország 564 buborékos tétele csapott össze. Hatalmas siker, hogy a Törley Pezsgőpincészet egyik legfiatalabb terméke, a Hungaria Rosé Extra Dry nemcsak aranyérmet szerzett, hanem bejutott a tíz legjobb tétel közé.

Bendegúz, dínók és a gyerekvasút

A lillafüredi és a gemenci után, a Kispöfögők mesekönyv-sorozat legújabb kötete a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútján kalauzolja olvasóit. Bendegúz Mk-45-ös dízelmozdony és barátai különleges és humoros eseményekbe keverednek, a történetek közben pedig megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát, közelmúltbeli és évszázados történetét.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Díjugrató verseny, fogathajtó világkupa és egy világpremier

Fantasztikus show-műsorban és idegtépő izgalmakban volt részük azoknak, akik november végén meglátogatták a Papp László Budapest Sportarénát. Nemcsak a ló és a lovassport szerelmesei kaptak felejthetetlen élményt, hanem azok az érdeklődők is, akik családi program gyanánt ellátogattak a sportarénába.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Mi legyen az Év rovara 2020-ban?

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. A mostani téma a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. A szavazatokat december 6. éjfélig lehet leadni.

Közép-európai borszalon Pécsett

Második alkalommal rendezi meg december 7-én a Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin az Adventi Borszalont Pécsett, a Littke Palace Látogatóközpontban. Az évzáró boros-társasági eseményen hat országból mintegy 80 kiállító vesz részt, csaknem 200 bort lehet megkóstolni, mellette a baranyai gasztronómiai termelők finomságait is.