Back to top

Kivezették a kukoricát

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában október 21-től 43 800 forint/tonnáért jegyezték a takarmánykukoricát 2019. novemberi lejáratra, majd 29-én 100 forinttal, 43 900 forint/tonnára emelkedett. Október 30-án egyetlen szerződést kötöttek rá, és október 31-én 43 840 forint/tonna áron kivezették a jegyzését.

A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) az október 30. és november 7. közötti tőzsdenapokon a búza legközelebbi lejáratra szóló jegyzése nem változott, 188 dollár/tonna volt, a kukoricáé 4 dollárral 148 dollár/tonnára csökkent. A szójabab és a szójadara fronthavi kurzusa 3–3 dollárral nőtt a megfigyelt időszakban, előbbit 340, utóbbit 337 dollár/tonnáért jegyezték, a szójaolajat 9 dollárral magasabb, 692 dollár/tonna áron.

A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a búza legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 1 euróval 178 euró/tonnára mérséklődött, a kukoricáé változatlanul 164 euró/tonna volt november 7-én.

A 2020. február–augusztusi szállítású repcemagra 5–6 euróval magasabb áron, 371–388 euró/tonnáért köthettek szerződéseket ugyanekkor.

A lipcsei árutőzsdén (EEX) a vaj legközelebbi határidőre szóló jegyzése 3625 euró/tonna, a sovány tejporé 2504 euró/tonna volt november 7-én. A vaj fronthavi jegyzése szeptember 25. óta nem változott jelentősen, 3500–3650 euró/tonna között ingadozott, a sovány tejporé szeptember 6-ához képest 20 százalékkal emelkedett. Veronában a nyers tej azonnali (spot) piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel a 27. hét óta 45–46,5 euró/100 kilogramm között ingadozott, a 45. héten 45 euró/100 kilogramm volt. Hollandiában a 4,4 százalék zsírtartalmú nyers tej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel a 32. hét óta 35–37 euró/100 kilogramm között alakult, a 45. héten 36 euró/100 kilogramm volt.

Az ármozgások hátteréről a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet honlapján rendszeresen közzétett Gabona és ipari növények, valamint Tej és tejtermékek című Agrárpiaci jelentésekből tájékozódhatnak.

Pásztor Zsuzsanna, Mándi-Nagy Dániel

NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Köszönettel tartozunk a termelők helytállásáért

A magyar emberek friss, egészséges és nyomon követhető élelmiszerekkel történő ellátása hatalmas érték - jelentette ki dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára a Mezőzombori Termelői Piac átadóján.

Eladja amerikai érdekeltségét a K+S

Aláírták a szerződést, eladja amerikai sóbánya-érdekeltségét a műtrágyáiról Magyarországon is ismert német K+S. Óriási lépést tesz ezzel a vállalat a hitelállománya felszámolásáért, a szilárd pénzügyi helyzet megteremtéséért – olvasható a napokban kiadott sajtóközleményben.

Mit tegyen a méhész, ha jön a külföldi méz?

A méhészek nem értenek egyet a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének nem rég megjelent nyilatkozatával, miszerint hamarosan elfogy idehaza a méztartalék. A kereskedők persze a saját tartalékaik hamarosan várható kifogyásáról tájékoztattak. De vajon mit tehetünk, mi méhészek, ha olcsó importmézek kerülnek a hazai polcokra?

Tojás Világnap 2020: Egyre több tojást esznek a magyarok

Egyre több tojást esznek a magyarok évről évre, ugyanakkor kicsit csökkent a belföldi tojástermelés, pedig az ország határain belül működő élelmiszer-előállítás, vagyis a biztonságos hazai termelés kiemelten fontos. Ezt a koronavírus megjelenése is bizonyította, hiszen a krízisek alatt az emberek még inkább az olcsó és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak.

Okosgyümölcs, amely megmondja, hogyan is kezelték

A betakarítás alatti és a szüret utáni kezelése során a termékekkel való durva bánásmód olyan károkat okoz, amelyek növelik a felesleges élelmiszer-pazarlást. A problémás kezelési gyakorlatok azonosítása és bemutatása jelentősen csökkentheti az élelmiszer-pazarlást.

A jó fajta túléli a nemesítőjét

Nagy átalakuláson megy át a növénynemesítés. A rendszerváltást követően nem történt meg ennek a szakterületnek a mélyreható változtatása, így sok nagy nemzetközi nemesítőműhellyel szemben már az EU-csatlakozás idejére versenyhátrányba kerültek a magyar fajták és nemesítők. Biztató ugyanakkor, hogy egyes zöldségfajokból magas arányban használnak a termelők újra hazai fajtákat.

Kiadós eső, sáros talaj

Az elmúlt két hét során kiadós csapadék hullott az országban, melyre nagy szükség is volt, a talaj nedvességtartalma jelentősen növekedett. A folytatásban újabb csapadékhullámok várhatók, így a kukorica aratását az esős idő és a sáros talaj is hátráltatja majd. Október közepe táján már megszoktak jelenni az első fagyok, idén erre még nem kell számítani.

Problémák a szójapiacon – egekbe szökő takarmányárak

A takarmányként használt szójaliszt ára pár hónap alatt 25 százalékkal növekedett meg, amit a repcemag ára hasonló gyorsasággal követ. Jövő évre sem jobbak a kilátások.

Egész évben brokkoli

A délkelet-spanyolországi, belföldi piacra értékesített nyári brokkoli idénye hamarosan véget ér, a mennyiségi szempontból is jelentősebb, elsősorban különböző európai piacokra szánt káposztaféle téli szezonja pedig október végén kezdődik.

48 őszi búzát teszteltek az idei kísérletben

Összesen 48 őszi búza fajtát teszteltek az ország tíz pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt végeredményéről egy összefoglaló kiadvány készült a gazdálkodók számára.