Back to top

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

A Global Change Biology-ban publikált új tanulmányban a kutatók a búzával és egy mikroszkopikus organizmussal, az úgynevezett mikorrhiza gombákkal végeztek kísérleteket – írja a Modern Farmer. Azt már régóta tudjuk, hogy a gombáknak szimbiotikus kapcsolata van a növényekkel, de az új vizsgálat arra is rámutat, hogy a búza foszfort vesz fel a talajból a gombák által.

„Az igazán izgalmas felfedezés az, hogy ez a képesség eltérő a különböző kultúrnövényeknél, néhány közülük sokkal több tápanyagot tud felvenni a gombákból, mint mások”

– mondja Katie Field, a vizsgálatot vezető kutató és a Leeds-i Egyetem professzora. A szakértő szerint a gombából történő tápanyagfelvétel egy olyan képesség, amelynek az optimalizálásával a jövőben kevesebb műtrágya felhasználására lehet majd szükség.

A kutatók az említett "tápanyag-társulást" a légkör jelenlegi, valamint a 2100-ban várható szén-dioxid szintjével is tesztelték, és azt találták, hogy a gombák a magasabb, jövőbeli szinteken is tápanyagot biztosítottak a búzának. Ez arra utal, hogy a gombák használata a műtrágyák pótlására sikeres projekt lehet.

Katie Field úgy véli, hogy a gombák használata egy új, értékes fegyver lehet a mezőgazdasági műtrágyák jelenlegi, túlzott mértékű használata ellen.

Annál is inkább, mivel a legtöbb nitrogén alapú műtrágya előállítási módja a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának a 3 százalékát is eredményezheti. A talajból bányászott foszfor-alapú műtrágyák nyersanyagai pedig kifogyóban vannak.

A kutató szerint a jövő ígéretesnek tűnik, azonban további vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a gazdák valóban le tudják cserélni műtrágyáikat a gombákra. Az elmúlt sok év alatt ugyanis a betegségekkel szembeni rezisztencia kifejlesztése például rontott a gabonaféléknek azon képességén, hogy "partneri" kapcsolatot tudjanak kialakítani a talajgombákkal. A jövő kutatásaira tehát az a kihívás vár, hogy megoldást találjanak e képesség visszaállítására.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lombtrágya újragondolva

Vegetációs időszakon belül a hiánybetegségek gyors kezelése, a tápanyagutánpótlás szinte elképzelhetetlen lombtrágyák nélkül. Másfél évtizede látja el a ConsulTrade 2002 Kft. a cseh Klofác fejlesztő és gyártó cég lombtrágyáinak magyarországi képviseletét. A cseh vállalat tulajdonosa korábban gyakorló agrármérnök volt, aki a termelésben szerzett tapasztalatait a tápanyag utánpótlás területén kamatoztatja.

Egyes feltételezések szerint laboratóriumból is kiszabadulthatott a koronavírus

Keresik a kínai Vuhanban megjelent koronavírus által okozott járvány okát és vannak olyan feltételezések, amelyek szerint a vírus a vuhani nemzeti biológiai laboratóriumból szabadult ki. Amerikai tudósok már 2017-ben figyelmeztettek erre a kockázatra. Eddig 57 millió ember van karanténban.

Csevegő tehenek

Egy meglepő, új vizsgálat szerint a tehenek társalognak egymással a takarmányról és az időről. A kutatás fényt derített arra, hogy saját, egyedi bőgésükkel miként válaszolnak a tejelő tehenek a negatív és pozitív emocionális helyzetekre.

Tovább drágult a gabona

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése szünetel. A nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Mérlegelés megállás nélkül - Nagydíjas hazai fejlesztés

Az AGROmashEXPO - AgrárgépShow 2020 kiállítás és vásáron igazi újdonsággal lepte meg a látogatókat a szombathelyi székhelyű BPW Hungária Kft. Nagydíjban részesült Hazai Termékfejlesztési díj – Digitalizáció Kategóriában a BPW AGRO Hub – dinamikus tömegbecslő rendszer.

Nem kapott engedélyt a szőlővessző alapú növényvédő szer

Január közepén jelent meg egy uniós rendelet arról, hogy nem hagyták jóvá a szőlő szálvesszőiből származó tanninokat úgynevezett növényvédő hatású egyszerű anyagként (mint amilyen egyebek között a sör, a csalán, vagy a szódabikarbóna). Az indoklás szerint nem áll rendelkezésre megfelelő toxikológiai értékelés.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.

Néma színjáték kukorica versennyel

Az AGROmashEXPO-n mutatkozott be a RAGT munkatársaiból toborzódott színtársulat. A szokásos termelői versenyük eredményhirdetését egy színjátékkal tették még emlékezetesebbé.

Brutális sáskajárás van Kenyában és félő, hogy nem állnak meg

Nagy a kockázata annak, hogy a Kenyával szomszédos országokat is letarolják a sáskák.

Syngenta innovációk a fenntartható gazdálkodásért

A Syngenta folyamatosan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek révén nehéz körülmények közepette is sikeres lehet a gazdálkodás, hangzott el a vállalat hagyományos szezonnyitó rendezvénysorozatán, amelyet hét városban rendeztek az elmúlt hetekben.