Back to top

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Az állatok jóléte egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, a fejlett országokban nagyon megerősödtek az állatvédő szervezetek, amelyek mind erősebben kritizálják a haszonállattartást. De vajon mennyire jut el a propagandájuk, a nyomásuk a fogyasztókhoz?

Figyelnek az emberek a vásárlásaik során arra, hogy milyen telephelyről érkezett az a csirke, ami az asztalukra kerül?

A kutatók úgy találták, hogy minél inkább hisznek abban az emberek, hogy a szabadtartás, a nagyobb hely, a nagyobb kifutó, a zsúfoltság csökkentése stb. nagy változást jelent az állatok életében, annál inkább hajlandóak megfizetni az extra költségeket.

Vannak azért sokan, akiket már zavarnak az állatvédők helyenként erőszakosnak tűnő akciói, akik úgy érzik, hogy ezzel ők nem foglalkoznak, a haszonállatok életkörülményeinek javítása a termelők felelőssége. Ők kevésbé hajlandók nagyobb összeget fizetni a magasabb követelmények betartásáért.

A kutatók szerint az eredmények  arra utalnak, hogy a társadalmi-gazdasági jellemzők, például az iskolai végzettség, a jövedelem szintje, a nem és az életkor jelentősen befolyásolták a fogyasztók fizetési hajlandóságát.

A nők mutattak nagyobb hajlandóságot arra, hogy akár jóval többet is fizessenek a magasabb minőségűnek tartott, jobb körülmények között nevelt állatokért, a férfiakat ez kevésbé érdekelte.

Mint ahogy az is elmondható – jegyezték meg a kutatók -, hogy a magasabb végzettségük, és emiatt általában magasabb jövedelemmel rendelkezők is fogékonyabbak az állatjólét betartására. Az 55-65 éves korosztályba tartozó válaszadók is elmondásuk szerint keresték ezeket a termékeket, és szívesebben fizették ki értük a magasabb árakat.

A felmérés során a kutatók megállapították, hogy a kiskereskedők és termelői csoportok nem csak a baromfi, hanem az összes állattenyésztési ágazatban vezető szerepet játszanak az állatjólét előremozdításában. Kellő érdekérvényesítő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy ezt a folyamatot pozitív irányba befolyásolják. A tanulmányban kiemelték, hogy jól érezhetően Ázsiában is fokozódik a fogyasztói érdeklődés az állatjólét iránt, a vevők felismerik, hogy az állatjóléti termékek egészségesebbek, mind többen kifejezetten ezeket az árukat keresik az üzletekben, és hajlandók is megfizetni értük a megemelt árakat.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a magas szintű állatjóléti, állategészségügyi követelményeket szem előtt tartó termelők versenyképessége nem csökkent a megnövekedett termelési költségek miatt, sőt az egészségesebb termékeket előállítók, egyre nagyobb versenyelőnyhöz juthatnak a piaci szegmentálás eredményeként.

Az állatvédők egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat, és a médiában is mind többet hallani az állatjólétről, az egészségesebb termékek előállításának, illetve fogyasztásának fontosságáról. A holland Wakker Dier állatvédő csoport például a kiskereskedőket célozta meg a kampányával, és sikerült elérnie, hogy 2017. óta a holland szupermarketekben értékesített összes friss baromfihús már kizárólag lassabban növekvő fajtákból származik.

Az állatjólétet olyan nagy vállalatok is a zászlajukra tűzték, mint a Nestlé, az Unilever, az Aramark, a Compass Group, az Elior Group.

 

Forrás: 
poultryworld.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erősödik az igény a házi pálinkára

Az Európai Unió illetékes fórumain újra napirendre kerülhet az a kezdeményezés, amely nyomán bizonyos mennyiségű tömény italt adómentesen lehetne előállítani - mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára, hozzátéve, hogy az ilyen felvetéseket a magyar kormány mindig támogatja, a hagyományainkhoz ugyanis ragaszkodnunk kell.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

PwC: a vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábbak

A vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábban látják a globális növekedési kilátásokat a PwC globális felmérése szerint, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatják be.

Bértárgyalások kezdődnek a Tescónál

Kedden kezdődnek az idei bértárgyalások a Tesco áruházláncnál - írta a Magyar Nemzet.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

ASP - Bulgáriában 200 000 sertést öltek le

Az elmúlt hónapokban az afrikai sertéspestis vírus terjedése miatt a bolgár sertésállomány 15 %-át kellett felszámolni. A sertéshús ára több, mint 60%-kal emelkedett.

Az olasz maffiánál kötöttek ki az EU-s agrártámogatások

Eurómilliókat markolt fel uniós agrártámogatásokból az olasz maffia két klánja. A helyi rendőrség a múlt héten 94 embert vett őrizetbe.

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

A McDonald's nem kis tételben vásárol magyar alapanyagokat

A KPMG hatástanulmánya szerint a magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat - közölte az étteremlánc az MTI-vel.