Back to top

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Az állatok jóléte egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, a fejlett országokban nagyon megerősödtek az állatvédő szervezetek, amelyek mind erősebben kritizálják a haszonállattartást. De vajon mennyire jut el a propagandájuk, a nyomásuk a fogyasztókhoz?

Figyelnek az emberek a vásárlásaik során arra, hogy milyen telephelyről érkezett az a csirke, ami az asztalukra kerül?

A kutatók úgy találták, hogy minél inkább hisznek abban az emberek, hogy a szabadtartás, a nagyobb hely, a nagyobb kifutó, a zsúfoltság csökkentése stb. nagy változást jelent az állatok életében, annál inkább hajlandóak megfizetni az extra költségeket.

Vannak azért sokan, akiket már zavarnak az állatvédők helyenként erőszakosnak tűnő akciói, akik úgy érzik, hogy ezzel ők nem foglalkoznak, a haszonállatok életkörülményeinek javítása a termelők felelőssége. Ők kevésbé hajlandók nagyobb összeget fizetni a magasabb követelmények betartásáért.

A kutatók szerint az eredmények  arra utalnak, hogy a társadalmi-gazdasági jellemzők, például az iskolai végzettség, a jövedelem szintje, a nem és az életkor jelentősen befolyásolták a fogyasztók fizetési hajlandóságát.

A nők mutattak nagyobb hajlandóságot arra, hogy akár jóval többet is fizessenek a magasabb minőségűnek tartott, jobb körülmények között nevelt állatokért, a férfiakat ez kevésbé érdekelte.

Mint ahogy az is elmondható – jegyezték meg a kutatók -, hogy a magasabb végzettségük, és emiatt általában magasabb jövedelemmel rendelkezők is fogékonyabbak az állatjólét betartására. Az 55-65 éves korosztályba tartozó válaszadók is elmondásuk szerint keresték ezeket a termékeket, és szívesebben fizették ki értük a magasabb árakat.

A felmérés során a kutatók megállapították, hogy a kiskereskedők és termelői csoportok nem csak a baromfi, hanem az összes állattenyésztési ágazatban vezető szerepet játszanak az állatjólét előremozdításában. Kellő érdekérvényesítő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy ezt a folyamatot pozitív irányba befolyásolják. A tanulmányban kiemelték, hogy jól érezhetően Ázsiában is fokozódik a fogyasztói érdeklődés az állatjólét iránt, a vevők felismerik, hogy az állatjóléti termékek egészségesebbek, mind többen kifejezetten ezeket az árukat keresik az üzletekben, és hajlandók is megfizetni értük a megemelt árakat.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a magas szintű állatjóléti, állategészségügyi követelményeket szem előtt tartó termelők versenyképessége nem csökkent a megnövekedett termelési költségek miatt, sőt az egészségesebb termékeket előállítók, egyre nagyobb versenyelőnyhöz juthatnak a piaci szegmentálás eredményeként.

Az állatvédők egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat, és a médiában is mind többet hallani az állatjólétről, az egészségesebb termékek előállításának, illetve fogyasztásának fontosságáról. A holland Wakker Dier állatvédő csoport például a kiskereskedőket célozta meg a kampányával, és sikerült elérnie, hogy 2017. óta a holland szupermarketekben értékesített összes friss baromfihús már kizárólag lassabban növekvő fajtákból származik.

Az állatjólétet olyan nagy vállalatok is a zászlajukra tűzték, mint a Nestlé, az Unilever, az Aramark, a Compass Group, az Elior Group.

 

Forrás: 
poultryworld.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Levendula és jázmin egy bécsi villamosmegállón

Folyamatosan zöldíti az osztrák főváros a villamos- és buszmegállókat, hogy a melegben való várakozás kellemesebben teljen. Egy kísérleti projekt keretében a Parlamenttel szembeni villamosváró most ráadásul díszbe öltözik: virágok kerülnek a hátuljára és a tetejére is

Mindent helyben - fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés

Újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés. A hobbiból pedig akár mellékjövedelem is képződhet, mert mind nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető.

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Júliusban is emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak

Júliusban már a második egymást követő hónapban emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, főleg a növényi olaj- és zsírfélék, valamint a tejtermékek drágultak.

Júniusban 75,2 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma

Júniusban a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93,2 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 59,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 75,2 százalékkal csökkent - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

A paradicsom íze

Többen úgy vélik, hogy a kertjükben termett paradicsom sokkal jobb, kellemesebb ízű, mint a kereskedelmi forgalomban kapható. Ennek hallatán leginkább az a válasz, hogy mindenkinek más ízlik, ezért nem lehet egységes véleményt alkotni a paradicsom ízéről sem.

Pizza, hamburger - házhoz rendelve tesztelt a Nébih

Öt termékkategóriában összesen 26 készételt rendelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) termékteszt programja. Pizzák, tészták, frissensültek, hamburgerek és a távol-keleti konyha levesei kerültek a Szupermenta virtuális kosarába.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

Tesco: erős a magyar pozíció, és jók a kilátások

Alaptalanok a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy többlépcsős leépítés következhet a Tescónál - reagált az ezzel kapcsolatos sajtóhírekre a Világgazdaságnak a Tesco-Global Áruházak Zrt. sajtóosztálya.