Back to top

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Az állatok jóléte egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, a fejlett országokban nagyon megerősödtek az állatvédő szervezetek, amelyek mind erősebben kritizálják a haszonállattartást. De vajon mennyire jut el a propagandájuk, a nyomásuk a fogyasztókhoz?

Figyelnek az emberek a vásárlásaik során arra, hogy milyen telephelyről érkezett az a csirke, ami az asztalukra kerül?

A kutatók úgy találták, hogy minél inkább hisznek abban az emberek, hogy a szabadtartás, a nagyobb hely, a nagyobb kifutó, a zsúfoltság csökkentése stb. nagy változást jelent az állatok életében, annál inkább hajlandóak megfizetni az extra költségeket.

Vannak azért sokan, akiket már zavarnak az állatvédők helyenként erőszakosnak tűnő akciói, akik úgy érzik, hogy ezzel ők nem foglalkoznak, a haszonállatok életkörülményeinek javítása a termelők felelőssége. Ők kevésbé hajlandók nagyobb összeget fizetni a magasabb követelmények betartásáért.

A kutatók szerint az eredmények  arra utalnak, hogy a társadalmi-gazdasági jellemzők, például az iskolai végzettség, a jövedelem szintje, a nem és az életkor jelentősen befolyásolták a fogyasztók fizetési hajlandóságát.

A nők mutattak nagyobb hajlandóságot arra, hogy akár jóval többet is fizessenek a magasabb minőségűnek tartott, jobb körülmények között nevelt állatokért, a férfiakat ez kevésbé érdekelte.

Mint ahogy az is elmondható – jegyezték meg a kutatók -, hogy a magasabb végzettségük, és emiatt általában magasabb jövedelemmel rendelkezők is fogékonyabbak az állatjólét betartására. Az 55-65 éves korosztályba tartozó válaszadók is elmondásuk szerint keresték ezeket a termékeket, és szívesebben fizették ki értük a magasabb árakat.

A felmérés során a kutatók megállapították, hogy a kiskereskedők és termelői csoportok nem csak a baromfi, hanem az összes állattenyésztési ágazatban vezető szerepet játszanak az állatjólét előremozdításában. Kellő érdekérvényesítő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy ezt a folyamatot pozitív irányba befolyásolják. A tanulmányban kiemelték, hogy jól érezhetően Ázsiában is fokozódik a fogyasztói érdeklődés az állatjólét iránt, a vevők felismerik, hogy az állatjóléti termékek egészségesebbek, mind többen kifejezetten ezeket az árukat keresik az üzletekben, és hajlandók is megfizetni értük a megemelt árakat.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a magas szintű állatjóléti, állategészségügyi követelményeket szem előtt tartó termelők versenyképessége nem csökkent a megnövekedett termelési költségek miatt, sőt az egészségesebb termékeket előállítók, egyre nagyobb versenyelőnyhöz juthatnak a piaci szegmentálás eredményeként.

Az állatvédők egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat, és a médiában is mind többet hallani az állatjólétről, az egészségesebb termékek előállításának, illetve fogyasztásának fontosságáról. A holland Wakker Dier állatvédő csoport például a kiskereskedőket célozta meg a kampányával, és sikerült elérnie, hogy 2017. óta a holland szupermarketekben értékesített összes friss baromfihús már kizárólag lassabban növekvő fajtákból származik.

Az állatjólétet olyan nagy vállalatok is a zászlajukra tűzték, mint a Nestlé, az Unilever, az Aramark, a Compass Group, az Elior Group.

 

Forrás: 
poultryworld.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

Zárókezelés varroa-atka ellen

Dr. Gerhard Liebig professzor méhészetében évek óta alkalmazza az oxálsavcsurgatást mint zárókezelést a varroa elleni stratégiájában. A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. E leírásban professzor általa alkalmazott módszert ismertetjük.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.

Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

"Ízeltes" kenyér: nem guszta, de egészséges, és az alapanyag hegedül is

Az Egyesült Királyságban a tücskök a természetből a konyhába is beköltöztek: a Roberts Bakery az országban elsőként vágott bele a rovaralapú kenyérkészítésbe. A termék előállításához több száz tücsköt használnak fel.

Csokiünnep: 450 tonna csokimikulás kétmilliárd forint értékben

8 és fél millió darab csokimikulást vettek a magyar fogyasztók több mint kétmilliárd forint értékben 2018. november-decemberben: ez 5 százalékos mennyiségi növekedést jelent 2017 azonos időszakához képest. Tarolnak a tejcsokoládé-figurák, amiket jellemzően a hipermarketekben szerzünk be az ünnepi szezonban. A sajátmárkás mikulásédességek is népszerűek - derül ki a Nielsen összefoglalójából.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.