Back to top

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Az állatok jóléte egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, a fejlett országokban nagyon megerősödtek az állatvédő szervezetek, amelyek mind erősebben kritizálják a haszonállattartást. De vajon mennyire jut el a propagandájuk, a nyomásuk a fogyasztókhoz?

Figyelnek az emberek a vásárlásaik során arra, hogy milyen telephelyről érkezett az a csirke, ami az asztalukra kerül?

A kutatók úgy találták, hogy minél inkább hisznek abban az emberek, hogy a szabadtartás, a nagyobb hely, a nagyobb kifutó, a zsúfoltság csökkentése stb. nagy változást jelent az állatok életében, annál inkább hajlandóak megfizetni az extra költségeket.

Vannak azért sokan, akiket már zavarnak az állatvédők helyenként erőszakosnak tűnő akciói, akik úgy érzik, hogy ezzel ők nem foglalkoznak, a haszonállatok életkörülményeinek javítása a termelők felelőssége. Ők kevésbé hajlandók nagyobb összeget fizetni a magasabb követelmények betartásáért.

A kutatók szerint az eredmények  arra utalnak, hogy a társadalmi-gazdasági jellemzők, például az iskolai végzettség, a jövedelem szintje, a nem és az életkor jelentősen befolyásolták a fogyasztók fizetési hajlandóságát.

A nők mutattak nagyobb hajlandóságot arra, hogy akár jóval többet is fizessenek a magasabb minőségűnek tartott, jobb körülmények között nevelt állatokért, a férfiakat ez kevésbé érdekelte.

Mint ahogy az is elmondható – jegyezték meg a kutatók -, hogy a magasabb végzettségük, és emiatt általában magasabb jövedelemmel rendelkezők is fogékonyabbak az állatjólét betartására. Az 55-65 éves korosztályba tartozó válaszadók is elmondásuk szerint keresték ezeket a termékeket, és szívesebben fizették ki értük a magasabb árakat.

A felmérés során a kutatók megállapították, hogy a kiskereskedők és termelői csoportok nem csak a baromfi, hanem az összes állattenyésztési ágazatban vezető szerepet játszanak az állatjólét előremozdításában. Kellő érdekérvényesítő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy ezt a folyamatot pozitív irányba befolyásolják. A tanulmányban kiemelték, hogy jól érezhetően Ázsiában is fokozódik a fogyasztói érdeklődés az állatjólét iránt, a vevők felismerik, hogy az állatjóléti termékek egészségesebbek, mind többen kifejezetten ezeket az árukat keresik az üzletekben, és hajlandók is megfizetni értük a megemelt árakat.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a magas szintű állatjóléti, állategészségügyi követelményeket szem előtt tartó termelők versenyképessége nem csökkent a megnövekedett termelési költségek miatt, sőt az egészségesebb termékeket előállítók, egyre nagyobb versenyelőnyhöz juthatnak a piaci szegmentálás eredményeként.

Az állatvédők egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat, és a médiában is mind többet hallani az állatjólétről, az egészségesebb termékek előállításának, illetve fogyasztásának fontosságáról. A holland Wakker Dier állatvédő csoport például a kiskereskedőket célozta meg a kampányával, és sikerült elérnie, hogy 2017. óta a holland szupermarketekben értékesített összes friss baromfihús már kizárólag lassabban növekvő fajtákból származik.

Az állatjólétet olyan nagy vállalatok is a zászlajukra tűzték, mint a Nestlé, az Unilever, az Aramark, a Compass Group, az Elior Group.

 

Forrás: 
poultryworld.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Több mint harmadával nőtt az online vásárlások összértéke egy felmérés szerint

A tavalyi azonos időszakhoz képest a második negyedévben 34 százalékkal nőtt, és elérte a 188 milliárd forintot az online vásárlások összege Magyarországon - derül ki a Jófogás internetes kereskedelmi portál, és a GKI Digital tanácsadó cég csütörtökön közölt összesítéséből.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.

Nagyot bukott a cseh sörgyártás

Több mint 4,7 milliárd koronás (63,45 milliárd forint) veszteséget könyvelt el a cseh sörgyártás és kereskedelem március, április és május hónapban a koronavírus-járvány miatt elrendelt kormányzati intézkedések következtében - derült ki a cseh Gazdasági és Piaci Elemzések Központjának (CETA) tanulmányából, amelyet szerdán ismertettek Prágában.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.

Ételallergia, élelmiszeradományozás, higiénia - változik a szabályozás

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése.