Back to top

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Az utóbbi hetek enyhébb időjárásának köszönhetően vonulása is későbbre eshet, de ilyenkor már jellemzően nem hallatja hangját. Előfordul a legkülönbözőbb élőhelyeken. Kedveli a bokros erdőszéleket, vágásokat. Előfordul a vadrózsával és galagonyával benőtt domboldalakon, de megtelepszik a településeken, városokban, falvakban is.

Vonuló. Szudánban és Etiópiában tölti a téli hónapokat. A Nílus völgyében mindenütt gyakori a vándorlás és telelés idején. Tavasszal áprilisban, inkább a hó második felében érkezik.

Jelenlétét a sűrűben láthatatlanul bujkáló hímek csilingelő éneke áruja el.

Ellentétben a mezei és karvalyposzátával, a hímek nem nászrepülnek. Az őszi vonulás augusztusban indul, szeptemberben tetőzik, de egyes példányokkal, talán északabbról érkezőkkel még októberben is találkozhatunk. Az őszi időszakban a leggyakoribb a feketebodzával kísért árokpartokban, de általában ott, ahol ez a növény édeskés fekete bogyóival várja az éhes poszátákat.

A fészekalj májusban többnyire 5 tojással teljes. A pár felváltva kotlik, éjszakára rendszerint a tojó ül.

A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, gyorsan fejlődnek, és 13-14 naposan már el is hagyják a fészket.

Ekkor még csak gyengén repülnek, a sűrűben bujkálnak, szüleik önállósodásukig etetik őket. A párok évente csak egyszer költenek. A kis poszáta rovarokkal, pókokkal táplálkozik, a nyár végén és ősszel a fekete bodza bogyóit eszi.

Védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Írásunk Schmidt Egon részletes cikke alapján készült, mely a Kistermelők Lapjában jelenik meg.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy a baj Szibériában

Oroszországban egy hét alatt kétszeresére nőtt az a terület, amelyen erdőtüzek tombolnak. Az elmúlt időszakban akkora térség égett le, ami megfelel Görögország méretének. Az idei erdőtüzek minden idők legsúlyosabb tűzkatasztrófáját okozhatják az országban.

Legyen a szúnyogprojekt részese!

Az Ökológiai Kutatóközpont várja a tigrisszúnyog észleléseket az ország minden tájáról. Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyog faj jelent meg hazánkban. Ezek az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők, és a tigrisszúnyog közülük az egyik legrosszabb…

Tisztább levegőn jobban termelnek a napelemek

Egy új kutatásnak köszönhetően számszerűsíthető ténnyé vált, amit eddig sejteni lehetett: az áramtermelésre befogott napenergia teljesítmény a tisztább égbolt hatására növekszik. Az azonban így is új, hogy Újdelhiben és Torontóban nagyjából ugyanez a helyzet.

Fokozottan védett fajt telepítenek vissza hazánkba

A rákosi vipera Magyarország egyetlen endemikus gerincese (azon fajok, amelyek a természetben csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek), mely 1974 óta védett, ’88-tól pedig fokozottan védett. A faj megóvása érdekében a szakemberek olyan rezervátumok kialakításán dolgoztak, ahová a Rákosivipera-védelmi Központban gondozott közel 500 egyedet szabadon engedhetik.

Varázslatos csillagos esték Magyarországon

A csillagképek, meteorok, hullócsillagok varázslatos világába kalauzolnak el a Magyar Nemzeti Parkok. Olyan különleges helyszínek és programok ezek, ahol zavaró fények nélkül lehet kémlelni az égboltot, emellett az élővilág is háborítatlan. A rendezvények színvonalas megvalósításához hazánk nemzetközileg is elismert három csillagoségbolt-parkja is hozzájárul.

Szükség van rá

Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.

Az egyiptomi piramisoknál is idősebbek az alföldi földpiramisok

Az Alföld végtelennek ható síkján meg-megjelenő tévesen kunhalomként ismert földpiramisokat kb. Kr.e. 3300-3500 évvel ezelőtt építették. Ezek a hatalmas földkupacok gonddal odahordott termőföldből „épültek” és a „halott házát” jelképezik, egykoron temetkezési célt szolgáltak. S bár funkciójuk megegyezik, többsége fél évezreddel az egyiptomi piramisok előtt épült.

A műanyagok új élete

Az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása vitathatatlanul a fenntartható termesztés és kereskedelem megvalósítása lesz a kertészetben is. Miközben a környezetvédelmi szervezetek nyomást gyakorolnak a termesztőkre és a kereskedőkre a műanyaghulladék csökkentése érdekében, az ökotudatos fogyasztók egyre szélesebb rétege is a korábbi gyakorlat változtatására sarkallja a kertészeket.

Újabb szúnyogirtás 394 településen

Ezen a héten összesen 394 településen, közel 133 ezer hektáron földről és levegőről is megkezdődik a szúnyogirtás, minekután az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint az ország több területén továbbra is tömegesen vannak jelen a szúnyogok.

2100 – a jegesmedvéknek vége

Egy új kutatás szerint a még sebezhető természetvédelmi besorolású jegesmedve a klímaváltozás miatt 2100-ra teljesen kihalhat. A zsugorodó tengeri jég következtében az állatoknak kevesebb lehetőségük van fókára vadászni, az emiatt lesoványodott jegesmedvéknek így kisebb esélyük van túlélni az északi-sarkvidéki telet – írja a Nature Climate Change című folyóiratban publikált kutatási eredmény.