Back to top

Tiltakozás az áruházi almaakciók miatt

Felháborodtak az almatermelők azon, hogy a hazai gyümölcsöt az egyik áruházlánc mélyen a piaci ár alatt kínálta akciójában. Szerintük a piaci helyzet nem indokolja az alacsony árakat.

A szüreti és a feldolgozási szezon lassan zárul, és bár pontos szám még nincs, az biztos, hogy gyenge lett az idei termés étkezési almából, és minden bizonnyal 400 ezer tonna alatt marad a mennyiség – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Magyarországon általában kétharmad-egyharmad az ipari és az étkezési alma kihozatali aránya, miközben a fordított lenne kívánatos, de az idén ennél is rosszabb a helyzet, mert az étkezési minőség a termés egyharmadát sem éri el.

Ennek az az oka, hogy sok volt a tavalyi fagyok miatti minőségi sérülés, több volt az apró alma, és a nyári aszály is ártott, például színeződési problémákat okozott.

Ennek megfelelően viszonylag magas termelői árak alakultak ki: az első osztályú tartályládás lédig áruért – amelyet nem tároltak, nem csomagoltak és semmilyen egyéb költség sem terhelte – kilónként nettó 100-110 forintot adtak a szüreti időszakban. Ez a tavalyi ár duplája – mondta Apáti Ferenc.

Ha nem egyből a fa alól adják el az almát, még a tárolás, válogatás, csomagolás, árumozgatás, szállítás és egyebek költségeivel is számolni kell, ami az alelnök szerint kilónként további nettó 60–100 forint közötti tétel.

Ebbe a helyzetbe „rondított bele” az egyik áruházlánc akciója, amelynek keretében 158 forintos fogyasztói áron – vagyis az áfát levonva nettó 124 forintért – árulták az almát.

Apáti Ferenc szerint az áruházláncba nem tartályládás alma került, amelyet a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma miatt maximum 158 forintért vehetett az áruházlánc, ebbe az árba pedig a tárolás és a kapcsolódó költségek már nem férnek bele. Normál esetben, ha a termékpályán senki nem akar veszteséget lenyelni, nem mehet 250–300 forint alá a fogyasztói ár – mutatott rá a 158 forintos ár irreális voltára Apáti Ferenc.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Savanyúságban is csak minőséget

A magyar ember szereti és rendszeresen fogyasztja a savanyúságot – mondja Renczésné Vajda Margit. Hinnünk kell neki, hiszen szakember, óriási tapasztalattal rendelkezik: közel négy évtizede dolgozik e területen. Ő volt az, aki „meghonosított” egy hazánkban addig szinte ismeretlen tevékenységet, a kimért savanyúság készítését és értékesítését.

Fortélyok trópusi gyümölcs vásárláshoz

Télen, amikor a mi éghajlatunk nem kényeztet el friss gyümölccsel, népszerűek a trópusi gyümölcsök. Néhány fortély alkalmazásával kiválaszthatjuk a legfinomabbakat.

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

Megérkezett Európába a kínai állatoktól eredő súlyos járványt okozó vírus

Egy nappal ezelőtt még bizakodóak voltak Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei, akik úgy vélték, a tüdőgyulladást és akár halált is okozó vírus felbukkanásának csekély az esélye az EU-ban, ám a legfrissebb jelentések szerint Skóciában négy, Észak-Írországban egy embert kezelnek e betegség tüneteivel. A vírus terjedését gyorsíthatja a kínai holdújév ünnep, amikor több százmillió ember utazik.

Tavaly mintegy 800 milliárd forint támogatás segítette a gazdálkodókat

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette.

Tíz év alatt megkétszereződtek a földárak Németországban

A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben, átlagosan 2,3-szorosára nőttek a földárak az országban. A növekedés egyik fő okának azt tartják, hogy megjelentek a vevők között a mezőgazdaságon kívüli befektetők is.

Méhészeti egyesület: össze fog dőlni a mezőgazdaság a méhészek nélkül

Méhészek nélkül össze fog dőlni a mezőgazdaság, ezért az Európai Uniónak tisztességes piaci feltételeket kell biztosítania nekik - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Lendületes volt a lengyel almalé-export

Jelentős mennyiségű volt 2018 és 2019 szeptember között a lengyel frissen préselt almalé exportja. Szokatlanul nagy mennyiséget vásárolt Magyarország is.