Back to top

Tudományos generációk találkozása a Szent István Egyetemen

A Szent István Egyetem tradicionális rendezvényét, a Szent István Előadást idén dr. Csányi Sándor professzor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója tiszteletére rendezték meg Gödöllőn. Az Egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz.

Dr. Csányi Sándor
Dr. Csányi Sándor a Vadgazdálkodási adatbázisok fejlesztésének nehézségei és a használat szépségei című előadásában kifejtette, hogy munkatársaival negyedszázaddal ezelőtt kezdték meg az Országos Vadgazdálkodási Adattár fejlesztését az akkori Földművelési Minisztérium megbízásából.

Az elmúlt években többször átélték új hardverek és szoftverek megjelenését és kihalását, új vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölését, vadászterületek újrarajzolását, vadgazdálkodási tervek számos fajtájának kidolgozását és a megbízó nevének ismétlődő változását.

A változások és kihívások közepette jött létre egy olyan adatbázis, ami korábban sosem volt hozzáférhető: 25 év számszerű adatai és térképi információi egy koherens rendszerben, ami más adatbázisokkal is összekapcsolható.

A Magyarországon előforduló 16 emlős ragadozó fajból 7 faj vadászható, 9 pedig törvényi védelmet élvez. Egyetlen vadászható faj esetében sem tapasztalható sem az állomány, sem az elterjedési terület csökkenése, ráadásul az állományváltozások az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján nyomon követhetőek.

Fotó: Szent István Egyetem
A védett fajok esetében ugyanakkor pont az adatok hiánya miatt rendszeresen kételyek merülnek fel a védelem hatékonyságával és okaival kapcsolatban. Ki akarna rosszat egy ragadozónak? Legyen minden ragadozó vadászható – számolt be a Szent István Előadás második korreferátumában a Vadgazdálkodási adatok felhasználása ragadozó fajok védelme érdekében címmel dr. Heltai Miklós, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megbízott dékánja, egyetemi tanár.

A rendezvény harmadik előadásból megtudhattuk, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattárban több mint negyedszázada áll rendelkezésre a Magyarország teljes területét fedő, mintegy 1.500 db vadgazdálkodási egység határvonalait tartalmazó digitális térkép.

Fotó: Szent István Egyetem
A térinformatikai eszközök lehetővé teszik, hogy a vadászterületek jellemzőiről, a területváltozásokról, valamint a vadállományok térbeli alakulásáról is megbízható és naprakész információkat szolgáltassanak a szakemberek – mondta Schally Gergely okleveles vadgazda mérnök, predoktor, a Vadvilág Megőrzési Intézet tudományos segédmunkatársa Térinformatika a vadgazdálkodásban: „Semmi sem állandó, csak a változás maga” című előadásában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fuss, Forest! – Szeptemberben rendezik a Budakeszi Vadaspark jótékonysági terepfutóversenyét

Szeptember 5-én, szombaton rendezi a Budakeszi Vadaspark a Fuss, forest! elnevezésű terepfutóversenyt. A járványügyi helyzet miatt áprilisban elhalasztott verseny egyszerre jótékonysági és családi futás, amelyen a néhány száz méterestől a félmaratonig 6 táv közül választhatnak az indulók.

Vadkár a szőlőben – kettőn áll a vásár

Ahol a vad jelen van, ott a vadkár valamilyen formája elkerülhetetlen. Ezért a kárért a vadászatra jogosult felelősséggel tartozik. Így van ez a szőlőültetvények esetében is, azonban a gazdák és a vadgazdálkodók között továbbra is rendszeres probléma, hogy a vad által okozott kárt ki fizeti meg. Több pincészetet, szőlőgazdát megkérdeztünk, a helyzetkörkép meglehetősen vegyes képet mutat.

Csaknem negyven ország jelezte már részvételi szándékát a jövő évi vadászati és természeti világkiállításon

Közel negyven ország jelezte már részvételét a jövő ősszel Magyarországon rendezendő vadászati és természeti világkiállításon - közölte az eseményt szervező iroda szakmai igazgatója kedden a Baranya megyei Martonfán.

Tudósok vizsgálják, hogy hatott az állatvilágra az emberi tevékenységek szüneteltetése

Egy brit vezetésű kutatócsoport vizsgálja, hogyan hatottak a koronavírus-világjárvány megállítására hozott korlátozások a vadon élő állatok világára - számolt be róla a BBC hírportálja.

Kutyásodnak a városi rókák?

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a városi, vörös rókák egyre jobban hasonlítanak a kutyákra. A jelenség a városi környezethez való alkalmazkodással állhat összefüggésben.

Dámborjak és szikaszarvas született a Budakeszi Vadasparkban

A tavaszi bébibumm után a nyár elejével tovább gyarapodott a Budakeszi Vadaspark állatállománya: a napokban két dám- és egy szikaszarvas borjú született.

Dübörög a vargánya szezon!

Megjelentek a legértékesebb és legkeresettebb vadon termő gombák. Gyűjtésükre pontos szabályok vonatkoznak, amiket minden kezdő és gyakorlott gombavadásznak érdemes betartani a saját egészségük és a gombák előhelyeinek védelme érdekében.

Családi örökség

Egy nagy családban kivételes erő lakozik, különösen, ha a családtagok többségét a hivatása is összeköti. A népes Gyenes családban sincs ez másként. Egymás iránti szeretetük és tiszteletük mellett erős kapocs közöttük az erdő és természet iránti vonzalmuk.

Vadásztrófeák

A trófea megbecsülése szinte egyidős az emberiséggel. A sportban győzelmi jelkép, a vadászatban viszont teljesen mást jelent: a sikeres vadászat emlékét. Ezt az emléket a vad egészének vagy részének megfelelő tartósításával, ízléses kikészítésével őrizhetjük meg.

Tudjunk meg többet a nyár slágeritaláról, a rozéról

Bár rengetegen kedvelik, hogy miként készül, arról kevés információval rendelkezünk. Június 9-e a rozé ünnepe, így talán nincs is jobb alkalom, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel a különleges itallal.