Back to top

Tudományos generációk találkozása a Szent István Egyetemen

A Szent István Egyetem tradicionális rendezvényét, a Szent István Előadást idén dr. Csányi Sándor professzor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója tiszteletére rendezték meg Gödöllőn. Az Egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz.

Dr. Csányi Sándor
Dr. Csányi Sándor a Vadgazdálkodási adatbázisok fejlesztésének nehézségei és a használat szépségei című előadásában kifejtette, hogy munkatársaival negyedszázaddal ezelőtt kezdték meg az Országos Vadgazdálkodási Adattár fejlesztését az akkori Földművelési Minisztérium megbízásából.

Az elmúlt években többször átélték új hardverek és szoftverek megjelenését és kihalását, új vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölését, vadászterületek újrarajzolását, vadgazdálkodási tervek számos fajtájának kidolgozását és a megbízó nevének ismétlődő változását.

A változások és kihívások közepette jött létre egy olyan adatbázis, ami korábban sosem volt hozzáférhető: 25 év számszerű adatai és térképi információi egy koherens rendszerben, ami más adatbázisokkal is összekapcsolható.

A Magyarországon előforduló 16 emlős ragadozó fajból 7 faj vadászható, 9 pedig törvényi védelmet élvez. Egyetlen vadászható faj esetében sem tapasztalható sem az állomány, sem az elterjedési terület csökkenése, ráadásul az állományváltozások az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján nyomon követhetőek.

Fotó: Szent István Egyetem
A védett fajok esetében ugyanakkor pont az adatok hiánya miatt rendszeresen kételyek merülnek fel a védelem hatékonyságával és okaival kapcsolatban. Ki akarna rosszat egy ragadozónak? Legyen minden ragadozó vadászható – számolt be a Szent István Előadás második korreferátumában a Vadgazdálkodási adatok felhasználása ragadozó fajok védelme érdekében címmel dr. Heltai Miklós, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megbízott dékánja, egyetemi tanár.

A rendezvény harmadik előadásból megtudhattuk, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattárban több mint negyedszázada áll rendelkezésre a Magyarország teljes területét fedő, mintegy 1.500 db vadgazdálkodási egység határvonalait tartalmazó digitális térkép.

Fotó: Szent István Egyetem
A térinformatikai eszközök lehetővé teszik, hogy a vadászterületek jellemzőiről, a területváltozásokról, valamint a vadállományok térbeli alakulásáról is megbízható és naprakész információkat szolgáltassanak a szakemberek – mondta Schally Gergely okleveles vadgazda mérnök, predoktor, a Vadvilág Megőrzési Intézet tudományos segédmunkatársa Térinformatika a vadgazdálkodásban: „Semmi sem állandó, csak a változás maga” című előadásában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szilvásváradi vadászat: korlátozzák az erdőlátogatást

Az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete 2019.12.04-én és 12.07-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart, emiatt korlátozza az erdőlátogatást.

Lenyűgöző látvány: a fülesbaglyok legnagyobb városi telelőhelye itt van a szomszédban

Nagykikinda központjában áll egy fa, amin télen akár 145 bagoly is pihen. Ebben az időszakban több száz fülesbagoly érkezik a városba, hogy ott töltse a telet. Sok turistát, kutatót és a BBC stábját is odavonzotta a nem hétköznapi látvány.

A nagyvad válogató vadászatának jelentősége

A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli.

Kertészeti évzárón írták alá az együttműködéseket

Egerben tartja kétnapos évzáró konferenciáját a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Az idei tapasztalatok összegzése, értékelése és a tervezés mellett a rendezvény első napján tették hivatalossá a szervezet már eddig is élő együttműködését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal és a Szent István Egyetemmel az ágazat versenyképességének javítására.

Újjáélesztik a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát Tiszakécske térségében

Jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén – tájékoztatta Tiszakécske önkormányzata az MTI-t.

Nem egyszerű eset: a sisakos kaméleon

A kaméleonok nagy népszerűségnek örvendenek, pedig ezeknek az állatoknak a tartása nem olyan egyszerű feladat, mint ahogyan azt sokan tévesen gondolják. Most a kereskedelemben leggyakrabban kínált fajról, a sisakos vagy jemeni kaméleonról (Chamaelo calyptratus) adunk közre néhány tudnivalót.

A rákosi vipera védelmét szolgáló program indult

A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával.

Így költenének el a fiatalok 200 milliót

A Pregazd-Ászok csapata nyerte az Agrovirtus versenyt, amelynek során egy ezer hektáros gazdaság fejlesztési tervét kellett prezentálni komoly feltételekkel. A megmérettetés mára nemzetközi versennyé vált, ezt szeretnék erősíteni a szervezők jövőre is.

Ugró nyulakkal lett a magyar fotós az év természetfotósa

Közel 14 ezer kép közül választották ki a Nature Photagrapher of the Year verseny nyertes pályaművét.

Korlátozzák az erdőlátogatást a Szalajka-völgyben

2019. november 21-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete a völgyben és környékén.