Back to top

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

Fotó: WikiImages / Pixabay
Érdekes tanulmányból közölt egy kis figyelemfelkeltő részletet a fruchthandel.de portál. Az Agroscope kutatóintézet, valamint a Zürichi Egyetem kutatói arra világítottak rá a közelmúltban megjelent publikációjukban, hogy a talajlakó baktérium- és gombafajok hálózatba szerveződve, egymással óraműszerű pontossággal együttműködve töltik be a rendkívül fontos feladataikat. Önmagában az nem újdonság, hogy termesztett növényfajainkat igen sokféleképpen támogathatják a talaj mikroszkopikus szervezetei.

„Azt viszont valószínűleg ez a tanulmány tárja fel elsőként, hogy a talajlakó baktériumok és gombák hatalmas hálózatba szerveződve dolgoznak együtt, és hogy minél komplexebb, megbonthatatlanabb ez a hálózat, annál értékesebb a talaj mezőgazdasági szempontból”

– nyilatkozta Marcel van der Heijden, az Agroscope és a Zürichi Egyetem agrárökológusa.

Fotó: walkersalmanac / Pixabay
Kísérletükből kiderült, hogy minél több baktérium- és gombafaj élt a talajban, annál több tápanyagot tudtak felenni a növények, és annál többféle növény élt meg az adott közegben. Ugyanakkor 

a mikroorganizmusokban szegény, vagy éppen azoktól teljesen mentes talajban csak a fűfélék éltek meg,

és azok is lényegesen kevesebb tápanyaghoz jutottak. De a talaj más funkcióira sem számíthatnánk a mikroszkopikus baktériumok és gombák nélkül: nem tudnának hasznosulni a tápanyagok, nem bomlanának le az elhalt növényi részek, és szenet sem sikerülne megkötni a légkörből. „Röviden szólva, baktériumok és gombák nélkül úgy nézne ki a Föld, mint a Mars” – szűrte le Cameron Wagg, a tanulmányt jegyző első számú szerző. Mint fogalmazott, a számtalan mikroszkopikus baktérium- és gombafaj

úgy működik együtt, mint ahogy egy hatalmas gyár dolgozói. „Az egyik intézi az áruátvételt, a másik a raktárt menedzseli, a harmadik a szállítószalagot helyezi üzembe, a negyedik hegeszt, az ötödik az üzemcsarnokot takarítja.”

És minden pozíciót be kell tölteni, hogy a gyár végül valami használhatót tudjon termelni. A baktérium- és gombafajok ráadásul minden „álláshelyet” többszörösen is betöltenek, hogy ha az egyikük valami miatt kiesik, rögtön átvehesse a munkáját a másik. Emiatt képesek a talajok akár hosszan tartó hőségben, nyomasztó aszálystresszben, illetve más nehezítő környezeti körülmény mellett is működni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Idris Elba egy poloska pusztító darázsfaj névadója lesz?

Mexikói tudósok egy olyan parazita darázsfajra bukkantak, mely megvédheti a Kaliforniában és Mexikóban termő brokkolit az invazív kártevőjétől. Az új darázsfajt pedig Idris Elba brit színészről szeretnék elnevezni.

A növények is panaszkodnak, ha szomjasak

A paradicsomot és a dohányt vették vizsgálat alá tudósok, hogy kiderítsék, hogyan kommunikálnak a növények. Az eredmény új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban.

Állati karácsony: elektromos angolnával működik a karácsonyfa izzó

Óriási szenzációt keltett egy tennessee-i karácsonyfa, a fán lévő izzósort ugyanis egy elektromos angolna "üzemelteti".

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.