Érdekes tanulmányból közölt egy kis figyelemfelkeltő részletet a fruchthandel.de portál. Az Agroscope kutatóintézet, valamint a Zürichi Egyetem kutatói arra világítottak rá a közelmúltban megjelent publikációjukban, hogy a talajlakó baktérium- és gombafajok hálózatba szerveződve, egymással óraműszerű pontossággal együttműködve töltik be a rendkívül fontos feladataikat. Önmagában az nem újdonság, hogy termesztett növényfajainkat igen sokféleképpen támogathatják a talaj mikroszkopikus szervezetei.
– nyilatkozta Marcel van der Heijden, az Agroscope és a Zürichi Egyetem agrárökológusa.
Kísérletükből kiderült, hogy minél több baktérium- és gombafaj élt a talajban, annál több tápanyagot tudtak felenni a növények, és annál többféle növény élt meg az adott közegben. Ugyanakkor
a mikroorganizmusokban szegény, vagy éppen azoktól teljesen mentes talajban csak a fűfélék éltek meg,
és azok is lényegesen kevesebb tápanyaghoz jutottak. De a talaj más funkcióira sem számíthatnánk a mikroszkopikus baktériumok és gombák nélkül: nem tudnának hasznosulni a tápanyagok, nem bomlanának le az elhalt növényi részek, és szenet sem sikerülne megkötni a légkörből. „Röviden szólva, baktériumok és gombák nélkül úgy nézne ki a Föld, mint a Mars” – szűrte le Cameron Wagg, a tanulmányt jegyző első számú szerző. Mint fogalmazott, a számtalan mikroszkopikus baktérium- és gombafaj
úgy működik együtt, mint ahogy egy hatalmas gyár dolgozói. „Az egyik intézi az áruátvételt, a másik a raktárt menedzseli, a harmadik a szállítószalagot helyezi üzembe, a negyedik hegeszt, az ötödik az üzemcsarnokot takarítja.”
És minden pozíciót be kell tölteni, hogy a gyár végül valami használhatót tudjon termelni. A baktérium- és gombafajok ráadásul minden „álláshelyet” többszörösen is betöltenek, hogy ha az egyikük valami miatt kiesik, rögtön átvehesse a munkáját a másik. Emiatt képesek a talajok akár hosszan tartó hőségben, nyomasztó aszálystresszben, illetve más nehezítő környezeti körülmény mellett is működni.