Back to top

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Farkas Sándor Szarvason, a Szent István Egyetem Agrár-és Gazdaságtudományi Karán megrendezett eseményen elmondta: az innovatív megoldások mezőgazdasági alkalmazása azért is nélkülözhetetlen, mert a Föld népessége folyamatosan növekszik, világszerte egyre több élelmiszer előállítására van szükség, ugyanakkor a termeléshez szükséges erőforrások végesek, ez pedig kihat az agrárium minden ágazatára.

A gazdasági szereplők egyre inkább belátják, hogy sikeres piaci jelenlétük előfeltétele a versenyképességük világpiaci tendenciákhoz való igazítása, ez azonban csak technológiai fejlesztésekkel és az integráció erősítésével érhető el.

Fotó: Pelsőczy Csaba
A miniszterhelyettes hangsúlyozta: Európában elsőként Magyarország alkotta meg a Digitális Agrár Stratégiáját, amely a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett, az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával nagymértékben hozzájárul a mezőgazdasági termelés, az élelmiszergazdaság jövedelmezőségének növeléséhez. A kutatás-fejlesztés területét megerősítve, a kormány létrehozta a Digitális Agrár Innovációs Központot, illetve a Digitális Élelmiszerlánc Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Központot is – fogalmazott.

Farkas Sándor szerint az agrárium modernizációja nem valósulhat meg az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a szakmai felnőttoktatás átalakítása nélkül.

Ezért elsőként elindul az „Okos Gazda Program”, amely egyrészt a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek tananyagba való illesztését szolgálja, másrészt biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint a szakmai partnerek bevonását.

A miniszterhelyettes a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez elengedhetetlennek nevezte a felsőoktatásban az agrárinformatikus képzést, és a Digitális Agrárakadémia felállítását is, amely révén a mezőgazdasági termelők megismerkedhetnek a korszerű digitális technológiákkal és elsajátíthatják az alkalmazásukhoz szükséges alapismereteket.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Kiemelt szerepet töltenek be a nemzeti parkok a környezeti nevelésben

Évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Holnapocska Tábor betekintőjén, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

Eredményesen lezárult a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program második üteme is

Az Agrárminisztérium által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (válságkezelő program) három üteme közül már kettő sikeresen lezárult.