Back to top

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Székely gazdák panaszai csengenek a magyarok, a románok és persze a román szenátus fülében is, hogy újabb jelentős kártételt okozott a medve a növénykultúrában vagy a háziállatokban. Radikális lépéseket kell tenni az ügyben, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Valóban, az emberek nemhogy a terményüket és állataikat féltik, de nem mernek kimenni az erdőbe, és már az utcára is csak elővigyázattal, főleg azok után, hogy például Erdőszentgyörgy fő utcáján a nappali órákban medvék sétálgattak.

2016 előtt a környezetvédelmi tárca évente 400-450 medve elejtésére adott engedélyt. 

A Ciolos-korány azonban betiltotta a medvevadászatot, mivel a román állam Európai Uniós szerződésbe foglalva vállalta, hogy mintegy 6400 medvét megőriz határain belül.

Ezért Romániában 2016 óta tilos medvére vadászni.

Az elmúlt bő három év leforgása alatt ennek a döntésnek jócskán érezni hatását. Nemcsak a háziállatok számát gyérítik, de a vadállományban is jelentős károkat okoz: őzgidákat, vadmalacot, szarvasborjút is zsákmányol.

Nem utolsó sorban pedig megemelkedett az emberrel szembeni medvetámadások száma.

Székelyföldön viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre a medvepopuláció méretéről. A becslések alapján hivatalosan Háromszéken 1600, Hargita megyében 1900 feletti, Kovászna megyében 1500-1600 közötti, míg Maros megyében megközelítőleg 1300 a medvék állománynagysága.

Az idén tavasszal végrehajtott román környezetvédelmi minisztérium megrendelésére elkészített állománybecslés felmérése szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a medvék száma.

A jelen helyzetállás megváltoztatása érdekében a román szenátus még szeptemberben törvénymódosító javaslatot tett, melyben egy ötéves időszakra lehetővé tenné a barna medvék vadászatát Romániában. A medvére vonatkozó vadászati idény csak egy bizonyos időszakra lenne érvényes.

A helyzet valóban nem tűr halasztást, ugyanis itt már nem csupán az állatokra való veszélyeztetettség áll fenn, hanem a probléma az emberi élet kockázatát is magában hordozza. Ahogy a székely mondás is tartja, és jól véssük az eszünkbe: „a medve nem játék”.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Európa legnagyobb városi kertje napi 1000 kg terménnyel

Párizs közepén végre átadták a 14 ezer négyzetméretesre tervezett városi kert első szakaszát. A „tetőkert” 2022-re nyerheti el végleges méretét, melyben akár 1000 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt is betakaríthatnak naponta.

70 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium a zöld civil szervezeteket

Évente mintegy 50 zöld civil szervezet kaphat támogatást az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázata keretében. A segítség célja a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos, hatékony és fenntartható használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Az agrártárca erre a feladatra idén is 70 millió forintot különít el, melyet pályázati úton ítél oda.

Ilyen a legújabb hungarikumunk, a tiszavirágzás

Az egy hónapja a hungarikum rangjára emelt tiszavirágzás évente csak néhány napig észlelhető, ám napjainkban a Földünk természeti kincseit bemutató világhírű sorozatokban is előkelő helye van.

Július 4. és 12. között idén is Muzsikál az erdő a Mátrában

A rendkívüli helyzethez alkalmazkodva szervezik az idei Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényeit. A 9 napon kilenc helyszínen, a Mátra lábától Kékestetőig várják a zene és az erdő szerelmeseit. Szeptember 25-27-én pedig Körösök-völgyében folytatódik az immár 17 éve elkezdett rendezvénysorozat.