Back to top

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Székely gazdák panaszai csengenek a magyarok, a románok és persze a román szenátus fülében is, hogy újabb jelentős kártételt okozott a medve a növénykultúrában vagy a háziállatokban. Radikális lépéseket kell tenni az ügyben, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Valóban, az emberek nemhogy a terményüket és állataikat féltik, de nem mernek kimenni az erdőbe, és már az utcára is csak elővigyázattal, főleg azok után, hogy például Erdőszentgyörgy fő utcáján a nappali órákban medvék sétálgattak.

2016 előtt a környezetvédelmi tárca évente 400-450 medve elejtésére adott engedélyt. 

A Ciolos-korány azonban betiltotta a medvevadászatot, mivel a román állam Európai Uniós szerződésbe foglalva vállalta, hogy mintegy 6400 medvét megőriz határain belül.

Ezért Romániában 2016 óta tilos medvére vadászni.

Az elmúlt bő három év leforgása alatt ennek a döntésnek jócskán érezni hatását. Nemcsak a háziállatok számát gyérítik, de a vadállományban is jelentős károkat okoz: őzgidákat, vadmalacot, szarvasborjút is zsákmányol.

Nem utolsó sorban pedig megemelkedett az emberrel szembeni medvetámadások száma.

Székelyföldön viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre a medvepopuláció méretéről. A becslések alapján hivatalosan Háromszéken 1600, Hargita megyében 1900 feletti, Kovászna megyében 1500-1600 közötti, míg Maros megyében megközelítőleg 1300 a medvék állománynagysága.

Az idén tavasszal végrehajtott román környezetvédelmi minisztérium megrendelésére elkészített állománybecslés felmérése szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a medvék száma.

A jelen helyzetállás megváltoztatása érdekében a román szenátus még szeptemberben törvénymódosító javaslatot tett, melyben egy ötéves időszakra lehetővé tenné a barna medvék vadászatát Romániában. A medvére vonatkozó vadászati idény csak egy bizonyos időszakra lenne érvényes.

A helyzet valóban nem tűr halasztást, ugyanis itt már nem csupán az állatokra való veszélyeztetettség áll fenn, hanem a probléma az emberi élet kockázatát is magában hordozza. Ahogy a székely mondás is tartja, és jól véssük az eszünkbe: „a medve nem játék”.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

Klímavészhelyzet: Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

Szilvásváradi vadászat: korlátozzák az erdőlátogatást

Az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete 2019.12.04-én és 12.07-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart, emiatt korlátozza az erdőlátogatást.