Back to top

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A természetközeli élőhelyek Magyarországon összesen mintegy 1,2 millió hektár kiterjedésűek, azonban ezek sokszor elszigetelten, egymástól távol helyezkednek el. A természetes növénytakaró és állatvilág e helyeken tud legnagyobb biztonsággal fennmaradni, éppen ezért a jobb természetességű élőhelyek zöme védelem alatt áll.

A mezsgyék, bokorsávok egyfajta összekötő elemként, értékes termőhelyű, vegetációjú és állatvilágú ökológiai folyosóként működnek közöttük. Az ilyen összekapcsolások során a rosszul terjedő, illetve terjeszkedő élőlények áthidalhatatlannak tűnő távolságokra lévő állományai közeledhetnek egymás felé, így biztosítva a genetikai diverzitást.

A zöld szigetek, más néven lépegető kövek – az angol stepping stone kifejezésből eredeztetve – is a tájak összeköthetőségét növelik az által, hogy a foltok közötti távolság az egyes fajok számára leküzdhetővé válik. Ugyanakkor ezek - ahogy a mezsgyék és bokorsávok jelentős hányada sem -általában nem tartoznak az országos jelentőségű védett és/vagy közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek közé. Éppen ezért volt fontos a Nemzeti Ökológiai Hálózat létrehozása, amely övezeteinek – köztük az ökológiai folyosóknak – kijelölése a nemzetipark-igazgatóságok feladata volt; elemeit az Országos Területrendezési terv határozza meg a rá vonatkozó szabályokkal együtt.

Fotó: Soproni János
A cikkünkben tárgyalt élőhely-mozaikokról érdemes tudni: a különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek monotonitását is megtörik, így biztosítva termő-, búvó-, táplálkozó- és szaporodóhelyet a növény- és állatvilágnak e végtelennek tűnő ökológiai „sivatagban”.

A mezőgazdaság számára értékes területek művelésbe vonásuk előtt jellemzően sztyepprét jellegű gyepes, laza fás területek voltak, melyek a feltörés után már csak elvétve maradtak meg, töredékét alkotva egykori kiterjedt területeiknek. A maradványsávok és -szigetek létrejötte sokszor földutakhoz, mezsgyékhez vagy művelésre kevésbé alkalmas helyekhez kötődnek.

Természetességük a művelés alatt álló területeken folytatott gazdálkodás intenzitásával fordítottan arányos; a vízrendezés, öntözés, a növényvédőszerek és műtrágyák növekvő használata, a túllegeltetés és a táblaméretek növelése negatívan befolyásolja azokat. Ezt ellensúlyozandó, az európai mezőgazdasági gyakorlathoz illeszkedve a Zöldítés nagy hangsúlyt fektet az ökológiai jelentőségű területek megőrzésére, méreteik növelésére: az egyes tájelemek, mint például a fás sáv, a fa- és bokorcsoport magasabb súlyozási tényezőként jelennek meg benne.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezetbarát termékekkel aspirál az MP Motor

Az idén 38. AGROmashEXPO közel 350 kiállítója között megtalálhattuk a magyar tulajdonban lévő MP Motor Kft.-t is, amely 29 éve van jelen a piacon. Fő tevékenységük a Honda termékeinek forgalmazása, azonban saját márkás termékek is megtalálhatók a cég termékpalettáján, melyek a Honda termékcsaládjából hiányzó árucikkek közötti űrt hivatottak betölteni.

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

Lángoló kaptárak Versailles-ban

Második tüntetését tartotta meg az Egyesület az Európai Méhekért (eubee.eu) Versailles-ban a napokban. A tiltakozáson nagy számban vettek részt európai méhészek, köztük magyarok. Kaptárakat égettek el, hogy ezzel demonstrálják a reménytelen helyzetüket.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Átadták a Zöld Óvoda címeket – 235 intézmény kapta meg az elismerést

Már tizenharmadik alkalommal ítélték oda a Zöld Óvoda és az Örökös Zöld Óvoda címeket, idén összesen 235 intézménynek. Az okleveleket László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára adta át.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

Az italgyártók növelik az újrahasznosított műanyagok arányát

Az ásványvíz- és üdítőital gyártók 2030-ig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyag alapanyagok arányát a palackokban, és valamennyi cég saját kampányt indít az italcsomagolások szelektív gyűjtésének népszerűsítésére.