Back to top

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A természetközeli élőhelyek Magyarországon összesen mintegy 1,2 millió hektár kiterjedésűek, azonban ezek sokszor elszigetelten, egymástól távol helyezkednek el. A természetes növénytakaró és állatvilág e helyeken tud legnagyobb biztonsággal fennmaradni, éppen ezért a jobb természetességű élőhelyek zöme védelem alatt áll.

A mezsgyék, bokorsávok egyfajta összekötő elemként, értékes termőhelyű, vegetációjú és állatvilágú ökológiai folyosóként működnek közöttük. Az ilyen összekapcsolások során a rosszul terjedő, illetve terjeszkedő élőlények áthidalhatatlannak tűnő távolságokra lévő állományai közeledhetnek egymás felé, így biztosítva a genetikai diverzitást.

A zöld szigetek, más néven lépegető kövek – az angol stepping stone kifejezésből eredeztetve – is a tájak összeköthetőségét növelik az által, hogy a foltok közötti távolság az egyes fajok számára leküzdhetővé válik. Ugyanakkor ezek - ahogy a mezsgyék és bokorsávok jelentős hányada sem -általában nem tartoznak az országos jelentőségű védett és/vagy közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek közé. Éppen ezért volt fontos a Nemzeti Ökológiai Hálózat létrehozása, amely övezeteinek – köztük az ökológiai folyosóknak – kijelölése a nemzetipark-igazgatóságok feladata volt; elemeit az Országos Területrendezési terv határozza meg a rá vonatkozó szabályokkal együtt.

Fotó: Soproni János
A cikkünkben tárgyalt élőhely-mozaikokról érdemes tudni: a különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek monotonitását is megtörik, így biztosítva termő-, búvó-, táplálkozó- és szaporodóhelyet a növény- és állatvilágnak e végtelennek tűnő ökológiai „sivatagban”.

A mezőgazdaság számára értékes területek művelésbe vonásuk előtt jellemzően sztyepprét jellegű gyepes, laza fás területek voltak, melyek a feltörés után már csak elvétve maradtak meg, töredékét alkotva egykori kiterjedt területeiknek. A maradványsávok és -szigetek létrejötte sokszor földutakhoz, mezsgyékhez vagy művelésre kevésbé alkalmas helyekhez kötődnek.

Természetességük a művelés alatt álló területeken folytatott gazdálkodás intenzitásával fordítottan arányos; a vízrendezés, öntözés, a növényvédőszerek és műtrágyák növekvő használata, a túllegeltetés és a táblaméretek növelése negatívan befolyásolja azokat. Ezt ellensúlyozandó, az európai mezőgazdasági gyakorlathoz illeszkedve a Zöldítés nagy hangsúlyt fektet az ökológiai jelentőségű területek megőrzésére, méreteik növelésére: az egyes tájelemek, mint például a fás sáv, a fa- és bokorcsoport magasabb súlyozási tényezőként jelennek meg benne.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Bendegúz, dínók és a gyerekvasút

A lillafüredi és a gemenci után, a Kispöfögők mesekönyv-sorozat legújabb kötete a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútján kalauzolja olvasóit. Bendegúz Mk-45-ös dízelmozdony és barátai különleges és humoros eseményekbe keverednek, a történetek közben pedig megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát, közelmúltbeli és évszázados történetét.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

"Ízeltes" kenyér: nem guszta, de egészséges, és az alapanyag hegedül is

Az Egyesült Királyságban a tücskök a természetből a konyhába is beköltöztek: a Roberts Bakery az országban elsőként vágott bele a rovaralapú kenyérkészítésbe. A termék előállításához több száz tücsköt használnak fel.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.