Back to top

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Az októberi aszály után némileg javult a csapadékhelyzet, de még messze járnak a talajok az optimális nedvességtartalomtól. A növények egy része már megszabadult levélruhájától, sok dísznövény azonban még most is díszít virágaival.

Kártevőből egyre kevesebbet látni, a növényorvos munkáját segítő fénycsapdák október végével befejezték működésüket.

Az év folyamán a fogási adatok alapján számtalan kártevő rajzási adataival lettünk gazdagabbak, aki figyelemmel kísérte a rajzásdinamikai görbéket, az sikeresen vehette föl a harcot  a kártételek csökkentése érdekében.

Minden év szolgál megszívlelendő tanulságokkal, hiszen soha nincs két egyforma esztendő a növényorvoslásban. A téli időszak általában a következő évre való fölkészüléssel telik el. Ekkor van lehetőségünk kielemezni, hogy az elmúlt szezonban mit csináltunk helyesen, mi az, amiben vétettünk a termesztés során. A növényvédelem természetesen nem csupán permetezésből áll, ennél sokkal tágabban kell értelmezni a növényorvoslás fogalmát. Ökonómiai kutatások elemzése során kiderült, hogy

a sikeres és gazdaságos növénytermesztéshez a növényvédelem csupán 30-40 százalékos arányban járul hozzá.

Legalább ekkora arányt képvisel a megfelelő vetőmaghasználat és a talajadottságok, valamint természetesen a megfelelő vízgazdálkodás. Az egyes tényezők szoros összefüggésben támogatják vagy csökkentik egymás hatását, tehát a körülményekhez megfelelően adaptált agrotechnika megalapozza a sikeres növényvédelmet.

Visszatérve a kertészkedés területére,

már a tél folyamán kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre.

Mindehhez ismernünk kell talajaink tápanyag-ellátottságát, károsító-fertőzöttségét. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség arra, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, de hasznos támpont a fölszedett termés egészségi állapota is. Ha sok a megrágott sárgarépa, petrezselyem, cékla vagy burgonya, érdemes a jövő évi szezont talajfertőtlenítéssel kezdeni.

Vértetű almafán
Fotó: Horváth Csilla

A téli metszés előtti átvizsgálás során gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák pajzstetűvel, atkatojásokkal, vértetűvel, és a lisztharmatos vesszők fölismerése sem ördöngös feladat ilyenkor, még laikusok számára sem. A lehullott lombon most még megismerjük a levélbetegségeket, így a varasodás, a levéllikasztó betegség, a gnomónia, a vörösfoltosság és még sok más kórokozó tünetét. A fák vesszeire rászáradt moníliás múmiák arról árulkodnak, hogy sok volt a molykártevő, és jobban kell időzíteni a védekezést ellenük.

A fölsorolt jelenségek csupán egy részét teszik ki a hatékony védelemre való fölkészülésnek.

A lényeg abban rejlik, hogy adjunk meg növényeinknek mindent az optimális fejlődéshez,

és ebben az esetben kevesebb növényvédelemmel is sikereket érhetünk el. Ha viszont muszáj permeteznünk, azt a kártevők előrejelzésére alapozottan végezzük.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Több használható víz a mezőgazdaságnak

A kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására fogadott el a napokban előzetes megállapodást az Európai Bizottság azért, hogy minél több használható víz álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

A biodiverzitás évét hirdették meg 2020-ra „A legszebb konyhakertek” programban

A Magyarország legszebb konyhakertjei elnevezésű országos program az otthoni kertgazdálkodást népszerűsíti, célja, hogy a kertművelők munkája kellő elismerést kapjon, és példájuk nyomán minél többen műveljék kiskertjeiket, hiszen így öröklődhet tovább az évszázadok során összegyűlt tudás, tapasztalat a generációk között - fogalmazott az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az országos program évzáró ünnepségén.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.