Back to top

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

Fatér Balázs István: igyekszünk együtt élni, együtt fejlődni a Zala völgyével
Fatér Balázs István: igyekszünk együtt élni, együtt fejlődni a Zala völgyével
Fotó: Bella Huba
– Hét évvel ezelőtt, 2012-ben, egy baráti beszélgetés során merült fel az ötlet, hogy készítsünk gyógynövény alapú termékeket, mert ilyenek még nincsenek, és nálunk minden adott hozzájuk – idézte fel az indulást Fatér Balázs István. – Bár ekkor szakács végzettségem már volt, mégis egyből beiratkoztam a gyógynövényter­mesztő-tanfolyamra, ahol a termesztéstől a feldolgozásig mélyen beleástam magam a témába.

Ekkor jött a következő szikra: szirupot csak lándzsás ­útifűből készítenek, pedig sokféle gyógynövényből lehetne.

Innen egyenes volt az út a gyógynövényszirupokig. Családi vállalkozásként indultunk, és a héttagú szövetkezetből a mai napig mindenki családtag. Eredetileg azért vágtunk bele, hogy könnyebben fogyasztható formát adjunk a gyógynövényeknek. A klasszikus gyógyteafőzés hosszadalmas, sokan nem bajlódnak vele, egyre kevésbé fér bele a rohanó életformába. Viszont szirup formájában ugyanazt a hatóanyag-mennyiséget be tudjuk juttatni a szervezetbe, csak sokkal gyorsabban: 1:8-hoz arányban vízzel hígítva pillanatok alatt fogyaszthatóvá válik. Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatása miatt isszák majd a szirupjainkat – de kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak.

Nemcsak eleinte próbálkoztak sokféle hatóanyaggal és ízzel, hanem a mai napig kísérleteznek újításokkal.

– Kitapasztaltuk, hogy miből lehet olyan szirupot főzni, ami sokáig megőrzi a minőségét, tetszetős és finom egyszerre.

Alapelvünk, hogy nem használunk kémiai tartósító- vagy színezőanyagokat, sem mesterséges ízfokozókat. Minden, ami nálunk készül, 100 százalékig természetes. Ebből az alapelvből nem engedünk.

Az alapanyagokat igyekszünk helyben beszerezni, ha ez mégsem sikerül, akkor Magyarországról. Sok gyógynövényt mi termelünk, szintén sokat gyűjtünk, de van olyan is, amit kifejezetten nekünk gyűjtenek a környékben. Ennek köszönhetően kicsi a környezetterhelésünk – és nem mellesleg jobb a szirupok minősége, megbízható és garantált az alapanyag-ellátás. Sajnos mégsem tudunk mindent így megoldani. Például nem találtunk még hazai gyömbértermelőt, pedig a növény itthon is megélne.

A feldolgozónk jelentette lehetőséget nemcsak a környékbeliek használják ki, hanem messzebbről, még Sopronból, Fertődről, Szombathelyről, Nagyatádról, sőt Siófokról is hoztak már gyümölcsöt – folytatta.

Kérdésemre, hogy miért viszik hozzájuk olyan messziről az alapanyagot, hiszen számos feldolgozó üzemel, csak mosolygott és annyit mondott:

„A jó szolgáltatásnak híre megy, és az elégedett emberek egymásnak ajánlanak minket, ha jó gyümölcslevet akarnak inni.”

– Jelenleg több mint ötszáz ügyfelünk van, és eddig reklámoznunk nem kellett. Ez a fajta hasznosítás még mindig újdonságot jelent az embereknek, itthon még nem terjedt el. Sokan először óvatosak, és ha sok almájuk is van, akkor is csak 100 kilogrammot hoznak be elsőre. De pár nap múlva kérik a következő időpontot, és érkezik a teljes gyümölcsmennyiség. Ez nem jelenthet mást, mint hogy ízletes a készítményünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az emberek kezdik felfedezni, mekkora értéke van gyümölcsöknek és a gyógynövényeknek. Magyarország pedig nagyhatalom a termesztésükben. Nagy kár lenne, ha elpazarolnánk természetes értékeinket. Mi inkább arra biztatunk mindenkit, hogy minél több gyümölcsöt termesszen. Szerencsére a térségünk gazdag ilyen téren. Sok a régi, már-már elfeledett fajta, melyeket nemcsak nyersen, hanem feldolgozva is érdemes fogyasztani. Szerencsére ezzel egyre inkább tisztában vannak az emberek. Vidéken rengeteg a lehetőség, hiszen szinte minden háznál találhatók gyümölcsfák, és a termésük hasznosítása egyszerűbbé válik általunk.

Nem kis eredmény, hogy jelenleg százhetven vendéglátó egységben, az éttermektől a büféken át a luxushotelekig minden kategóriában találkozhatnak a vendégek a gyógynövényszirupjainkból készülő limonádékkal.

Fatér Balázs István azt mondja, igyekeznek együtt élni, együtt fejlődni a Zala völgyével.

– Rendszeresen részt veszünk a helyi termelők megmozdulásaiban a Nyitott Porták Hálózaton keresztül, és a minket körülvevő csodálatos zalai tájat minden módon óvjuk. Érezzük a felelősséget, hogy mindannyian tehetünk a Föld megóvásáért. Ami rajtunk múlik, azt meg is tesszük.

Hulladékmentesen termelünk, egyedül a cukor papírzsákja marad hátra, amit fűtőanyagként hasznosítunk. A növényi maradékokat komposztáljuk, vagy saját kecskéinkkel, birkáinkkal etetjük fel, esetleg vadásztársaságoknak adjuk a vadállomány etetésére. Az üzem napelemekkel van felszerelve, energiafelhasználás nél­­kül tárolunk, olyan konténerekben, amelyek megőrzik a belső hőmérsékletet. Ülepítéses dupla szennyvízrendszert építettünk ki, és komposztvécét használunk.

Nekünk nemcsak divatos szlogen a fenntarthatóság, hanem napi realitás.

Ízelítő a Natúr Ízek Szociális Szövetkezet kínálatából
Ízelítő a Natúr Ízek Szociális Szövetkezet kínálatából
Fotó: Bella Huba

Fatér Balázs István, a feldolgozót működtető szociális szövetkezet szakmai vezetője elmesélte, hogy sokszor hívják őket környezetvédelmi témájú előadást tartani iskolákba, és rendszeresen visznek saját készítésű gyümölcsleveket óvo­­dákba. A gyerekek számára mégis az a legnagyobb élmény, ha személyesen is részt vehetnek a gyümölcsfeldolgozásban.

– Megpróbáljuk a gyerekek nyelvén elmagyarázni, miért fontos, hogy helyi alapanyagokból készülő, természetes ételeket-italokat fogyasszunk, és hogy hogyan tehetünk egyre többet az egészségünkért.

Köztudott, hogy a gyerekek 6 éves korig a legfogékonyabbak. Ezért szólítjuk meg az ovisokat, már nem először.

Közeli rokonainkon azt látjuk, hogy sokkal kevesebbet betegeskednek az őszi-téli hónapokban, ha vitamindús és adalékmentes gyümölcsleveket isznak. Ez egy olyan egyszerű lépés, amit mindannyian megtehetünk családunk védelmében. Sokszor nem is tudunk róla, hogy közvetlen környezetünkben is elérhetők frissen préselt gyümölcslevek. A gyerekek természetesen megkóstolták a friss termékeket. A nagy kedvenc a szűretlen 100 százalékos almalé volt, de a bátrabbak a cékla-almalét és a paradicsomleveket is megkóstolják. Elmondtuk nekik, hogy szinte minden gyümölcs és zöldség alkalmas lékészítésre, ami a kiskertekben vagy a hegyi portákon megterem, a lényeg, hogy legyen nedvességtartalmuk.

Sokan pár láda saját almával vagy körtével érkeznek préselésre, mert nem tudnak vele mit kezdeni, de így kényelmesen és gyorsan feldolgozható a termés, ezáltal nemcsak nem vész kárba, hanem hónapokig eláll.

Valljuk be őszintén: ki ne szeretne saját gyümölcsből készült gyümölcslevet inni otthon?! Ráadásul olyat, amiben semmiféle idegen anyag nincs.

Minél fiatalabb korban találkoznak a gyerekek a természetes ízekkel, annál fogékonyabbá válnak irántuk, és annál kevésbé igénylik az adalékanyagokkal, aromákkal dúsított élelmiszereket. Ha csak egy lépéssel sikerül közelebb vinni őket ehhez a hozzáálláshoz a gyümölcsfeldolgozóban, akkor máris sokat tettünk egy egészségesebb generáció felcseperedéséért.

Sebestyén Csilla, a szövetkezet óvodás programját koordináló munkatársa elmondta, hogy több csoport is jelentkezett Somogy, Veszprém, sőt még Vas megyéből is. Természetesen a program az óvodák számára díjmentes.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

Egy életelixír, ami nyersen ehetetlen

Az olajbogyó nálunk is egyre elterjedtebb a konyhákban, minden évszakban használható, hiszen pácolva, üvegben árulják. De miért nem fogyasztjuk nyersen, ahogyan a legtöbb gyümölcsöt?

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

"Ízeltes" kenyér: nem guszta, de egészséges, és az alapanyag hegedül is

Az Egyesült Királyságban a tücskök a természetből a konyhába is beköltöztek: a Roberts Bakery az országban elsőként vágott bele a rovaralapú kenyérkészítésbe. A termék előállításához több száz tücsköt használnak fel.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.