– Hét évvel ezelőtt, 2012-ben, egy baráti beszélgetés során merült fel az ötlet, hogy készítsünk gyógynövény alapú termékeket, mert ilyenek még nincsenek, és nálunk minden adott hozzájuk – idézte fel az indulást Fatér Balázs István. – Bár ekkor szakács végzettségem már volt, mégis egyből beiratkoztam a gyógynövénytermesztő-tanfolyamra, ahol a termesztéstől a feldolgozásig mélyen beleástam magam a témába.
Innen egyenes volt az út a gyógynövényszirupokig. Családi vállalkozásként indultunk, és a héttagú szövetkezetből a mai napig mindenki családtag. Eredetileg azért vágtunk bele, hogy könnyebben fogyasztható formát adjunk a gyógynövényeknek. A klasszikus gyógyteafőzés hosszadalmas, sokan nem bajlódnak vele, egyre kevésbé fér bele a rohanó életformába. Viszont szirup formájában ugyanazt a hatóanyag-mennyiséget be tudjuk juttatni a szervezetbe, csak sokkal gyorsabban: 1:8-hoz arányban vízzel hígítva pillanatok alatt fogyaszthatóvá válik. Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatása miatt isszák majd a szirupjainkat – de kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak.
Nemcsak eleinte próbálkoztak sokféle hatóanyaggal és ízzel, hanem a mai napig kísérleteznek újításokkal.
– Kitapasztaltuk, hogy miből lehet olyan szirupot főzni, ami sokáig megőrzi a minőségét, tetszetős és finom egyszerre.
Az alapanyagokat igyekszünk helyben beszerezni, ha ez mégsem sikerül, akkor Magyarországról. Sok gyógynövényt mi termelünk, szintén sokat gyűjtünk, de van olyan is, amit kifejezetten nekünk gyűjtenek a környékben. Ennek köszönhetően kicsi a környezetterhelésünk – és nem mellesleg jobb a szirupok minősége, megbízható és garantált az alapanyag-ellátás. Sajnos mégsem tudunk mindent így megoldani. Például nem találtunk még hazai gyömbértermelőt, pedig a növény itthon is megélne.
A feldolgozónk jelentette lehetőséget nemcsak a környékbeliek használják ki, hanem messzebbről, még Sopronból, Fertődről, Szombathelyről, Nagyatádról, sőt Siófokról is hoztak már gyümölcsöt – folytatta.
Kérdésemre, hogy miért viszik hozzájuk olyan messziről az alapanyagot, hiszen számos feldolgozó üzemel, csak mosolygott és annyit mondott:
– Jelenleg több mint ötszáz ügyfelünk van, és eddig reklámoznunk nem kellett. Ez a fajta hasznosítás még mindig újdonságot jelent az embereknek, itthon még nem terjedt el. Sokan először óvatosak, és ha sok almájuk is van, akkor is csak 100 kilogrammot hoznak be elsőre. De pár nap múlva kérik a következő időpontot, és érkezik a teljes gyümölcsmennyiség. Ez nem jelenthet mást, mint hogy ízletes a készítményünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az emberek kezdik felfedezni, mekkora értéke van gyümölcsöknek és a gyógynövényeknek. Magyarország pedig nagyhatalom a termesztésükben. Nagy kár lenne, ha elpazarolnánk természetes értékeinket. Mi inkább arra biztatunk mindenkit, hogy minél több gyümölcsöt termesszen. Szerencsére a térségünk gazdag ilyen téren. Sok a régi, már-már elfeledett fajta, melyeket nemcsak nyersen, hanem feldolgozva is érdemes fogyasztani. Szerencsére ezzel egyre inkább tisztában vannak az emberek. Vidéken rengeteg a lehetőség, hiszen szinte minden háznál találhatók gyümölcsfák, és a termésük hasznosítása egyszerűbbé válik általunk.
Fatér Balázs István azt mondja, igyekeznek együtt élni, együtt fejlődni a Zala völgyével.
– Rendszeresen részt veszünk a helyi termelők megmozdulásaiban a Nyitott Porták Hálózaton keresztül, és a minket körülvevő csodálatos zalai tájat minden módon óvjuk. Érezzük a felelősséget, hogy mindannyian tehetünk a Föld megóvásáért. Ami rajtunk múlik, azt meg is tesszük.
Hulladékmentesen termelünk, egyedül a cukor papírzsákja marad hátra, amit fűtőanyagként hasznosítunk. A növényi maradékokat komposztáljuk, vagy saját kecskéinkkel, birkáinkkal etetjük fel, esetleg vadásztársaságoknak adjuk a vadállomány etetésére. Az üzem napelemekkel van felszerelve, energiafelhasználás nélkül tárolunk, olyan konténerekben, amelyek megőrzik a belső hőmérsékletet. Ülepítéses dupla szennyvízrendszert építettünk ki, és komposztvécét használunk.
Fatér Balázs István, a feldolgozót működtető szociális szövetkezet szakmai vezetője elmesélte, hogy sokszor hívják őket környezetvédelmi témájú előadást tartani iskolákba, és rendszeresen visznek saját készítésű gyümölcsleveket óvodákba. A gyerekek számára mégis az a legnagyobb élmény, ha személyesen is részt vehetnek a gyümölcsfeldolgozásban.
– Megpróbáljuk a gyerekek nyelvén elmagyarázni, miért fontos, hogy helyi alapanyagokból készülő, természetes ételeket-italokat fogyasszunk, és hogy hogyan tehetünk egyre többet az egészségünkért.
Közeli rokonainkon azt látjuk, hogy sokkal kevesebbet betegeskednek az őszi-téli hónapokban, ha vitamindús és adalékmentes gyümölcsleveket isznak. Ez egy olyan egyszerű lépés, amit mindannyian megtehetünk családunk védelmében. Sokszor nem is tudunk róla, hogy közvetlen környezetünkben is elérhetők frissen préselt gyümölcslevek. A gyerekek természetesen megkóstolták a friss termékeket. A nagy kedvenc a szűretlen 100 százalékos almalé volt, de a bátrabbak a cékla-almalét és a paradicsomleveket is megkóstolják. Elmondtuk nekik, hogy szinte minden gyümölcs és zöldség alkalmas lékészítésre, ami a kiskertekben vagy a hegyi portákon megterem, a lényeg, hogy legyen nedvességtartalmuk.
Sokan pár láda saját almával vagy körtével érkeznek préselésre, mert nem tudnak vele mit kezdeni, de így kényelmesen és gyorsan feldolgozható a termés, ezáltal nemcsak nem vész kárba, hanem hónapokig eláll.
Minél fiatalabb korban találkoznak a gyerekek a természetes ízekkel, annál fogékonyabbá válnak irántuk, és annál kevésbé igénylik az adalékanyagokkal, aromákkal dúsított élelmiszereket. Ha csak egy lépéssel sikerül közelebb vinni őket ehhez a hozzáálláshoz a gyümölcsfeldolgozóban, akkor máris sokat tettünk egy egészségesebb generáció felcseperedéséért.
Sebestyén Csilla, a szövetkezet óvodás programját koordináló munkatársa elmondta, hogy több csoport is jelentkezett Somogy, Veszprém, sőt még Vas megyéből is. Természetesen a program az óvodák számára díjmentes.