Back to top

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

Fatér Balázs István: igyekszünk együtt élni, együtt fejlődni a Zala völgyével
Fatér Balázs István: igyekszünk együtt élni, együtt fejlődni a Zala völgyével
Fotó: Bella Huba
– Hét évvel ezelőtt, 2012-ben, egy baráti beszélgetés során merült fel az ötlet, hogy készítsünk gyógynövény alapú termékeket, mert ilyenek még nincsenek, és nálunk minden adott hozzájuk – idézte fel az indulást Fatér Balázs István. – Bár ekkor szakács végzettségem már volt, mégis egyből beiratkoztam a gyógynövényter­mesztő-tanfolyamra, ahol a termesztéstől a feldolgozásig mélyen beleástam magam a témába.

Ekkor jött a következő szikra: szirupot csak lándzsás ­útifűből készítenek, pedig sokféle gyógynövényből lehetne.

Innen egyenes volt az út a gyógynövényszirupokig. Családi vállalkozásként indultunk, és a héttagú szövetkezetből a mai napig mindenki családtag. Eredetileg azért vágtunk bele, hogy könnyebben fogyasztható formát adjunk a gyógynövényeknek. A klasszikus gyógyteafőzés hosszadalmas, sokan nem bajlódnak vele, egyre kevésbé fér bele a rohanó életformába. Viszont szirup formájában ugyanazt a hatóanyag-mennyiséget be tudjuk juttatni a szervezetbe, csak sokkal gyorsabban: 1:8-hoz arányban vízzel hígítva pillanatok alatt fogyaszthatóvá válik. Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatása miatt isszák majd a szirupjainkat – de kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak.

Nemcsak eleinte próbálkoztak sokféle hatóanyaggal és ízzel, hanem a mai napig kísérleteznek újításokkal.

– Kitapasztaltuk, hogy miből lehet olyan szirupot főzni, ami sokáig megőrzi a minőségét, tetszetős és finom egyszerre.

Alapelvünk, hogy nem használunk kémiai tartósító- vagy színezőanyagokat, sem mesterséges ízfokozókat. Minden, ami nálunk készül, 100 százalékig természetes. Ebből az alapelvből nem engedünk.

Az alapanyagokat igyekszünk helyben beszerezni, ha ez mégsem sikerül, akkor Magyarországról. Sok gyógynövényt mi termelünk, szintén sokat gyűjtünk, de van olyan is, amit kifejezetten nekünk gyűjtenek a környékben. Ennek köszönhetően kicsi a környezetterhelésünk – és nem mellesleg jobb a szirupok minősége, megbízható és garantált az alapanyag-ellátás. Sajnos mégsem tudunk mindent így megoldani. Például nem találtunk még hazai gyömbértermelőt, pedig a növény itthon is megélne.

A feldolgozónk jelentette lehetőséget nemcsak a környékbeliek használják ki, hanem messzebbről, még Sopronból, Fertődről, Szombathelyről, Nagyatádról, sőt Siófokról is hoztak már gyümölcsöt – folytatta.

Kérdésemre, hogy miért viszik hozzájuk olyan messziről az alapanyagot, hiszen számos feldolgozó üzemel, csak mosolygott és annyit mondott:

„A jó szolgáltatásnak híre megy, és az elégedett emberek egymásnak ajánlanak minket, ha jó gyümölcslevet akarnak inni.”

– Jelenleg több mint ötszáz ügyfelünk van, és eddig reklámoznunk nem kellett. Ez a fajta hasznosítás még mindig újdonságot jelent az embereknek, itthon még nem terjedt el. Sokan először óvatosak, és ha sok almájuk is van, akkor is csak 100 kilogrammot hoznak be elsőre. De pár nap múlva kérik a következő időpontot, és érkezik a teljes gyümölcsmennyiség. Ez nem jelenthet mást, mint hogy ízletes a készítményünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az emberek kezdik felfedezni, mekkora értéke van gyümölcsöknek és a gyógynövényeknek. Magyarország pedig nagyhatalom a termesztésükben. Nagy kár lenne, ha elpazarolnánk természetes értékeinket. Mi inkább arra biztatunk mindenkit, hogy minél több gyümölcsöt termesszen. Szerencsére a térségünk gazdag ilyen téren. Sok a régi, már-már elfeledett fajta, melyeket nemcsak nyersen, hanem feldolgozva is érdemes fogyasztani. Szerencsére ezzel egyre inkább tisztában vannak az emberek. Vidéken rengeteg a lehetőség, hiszen szinte minden háznál találhatók gyümölcsfák, és a termésük hasznosítása egyszerűbbé válik általunk.

Nem kis eredmény, hogy jelenleg százhetven vendéglátó egységben, az éttermektől a büféken át a luxushotelekig minden kategóriában találkozhatnak a vendégek a gyógynövényszirupjainkból készülő limonádékkal.

Fatér Balázs István azt mondja, igyekeznek együtt élni, együtt fejlődni a Zala völgyével.

– Rendszeresen részt veszünk a helyi termelők megmozdulásaiban a Nyitott Porták Hálózaton keresztül, és a minket körülvevő csodálatos zalai tájat minden módon óvjuk. Érezzük a felelősséget, hogy mindannyian tehetünk a Föld megóvásáért. Ami rajtunk múlik, azt meg is tesszük.

Hulladékmentesen termelünk, egyedül a cukor papírzsákja marad hátra, amit fűtőanyagként hasznosítunk. A növényi maradékokat komposztáljuk, vagy saját kecskéinkkel, birkáinkkal etetjük fel, esetleg vadásztársaságoknak adjuk a vadállomány etetésére. Az üzem napelemekkel van felszerelve, energiafelhasználás nél­­kül tárolunk, olyan konténerekben, amelyek megőrzik a belső hőmérsékletet. Ülepítéses dupla szennyvízrendszert építettünk ki, és komposztvécét használunk.

Nekünk nemcsak divatos szlogen a fenntarthatóság, hanem napi realitás.

Ízelítő a Natúr Ízek Szociális Szövetkezet kínálatából
Ízelítő a Natúr Ízek Szociális Szövetkezet kínálatából
Fotó: Bella Huba

Fatér Balázs István, a feldolgozót működtető szociális szövetkezet szakmai vezetője elmesélte, hogy sokszor hívják őket környezetvédelmi témájú előadást tartani iskolákba, és rendszeresen visznek saját készítésű gyümölcsleveket óvo­­dákba. A gyerekek számára mégis az a legnagyobb élmény, ha személyesen is részt vehetnek a gyümölcsfeldolgozásban.

– Megpróbáljuk a gyerekek nyelvén elmagyarázni, miért fontos, hogy helyi alapanyagokból készülő, természetes ételeket-italokat fogyasszunk, és hogy hogyan tehetünk egyre többet az egészségünkért.

Köztudott, hogy a gyerekek 6 éves korig a legfogékonyabbak. Ezért szólítjuk meg az ovisokat, már nem először.

Közeli rokonainkon azt látjuk, hogy sokkal kevesebbet betegeskednek az őszi-téli hónapokban, ha vitamindús és adalékmentes gyümölcsleveket isznak. Ez egy olyan egyszerű lépés, amit mindannyian megtehetünk családunk védelmében. Sokszor nem is tudunk róla, hogy közvetlen környezetünkben is elérhetők frissen préselt gyümölcslevek. A gyerekek természetesen megkóstolták a friss termékeket. A nagy kedvenc a szűretlen 100 százalékos almalé volt, de a bátrabbak a cékla-almalét és a paradicsomleveket is megkóstolják. Elmondtuk nekik, hogy szinte minden gyümölcs és zöldség alkalmas lékészítésre, ami a kiskertekben vagy a hegyi portákon megterem, a lényeg, hogy legyen nedvességtartalmuk.

Sokan pár láda saját almával vagy körtével érkeznek préselésre, mert nem tudnak vele mit kezdeni, de így kényelmesen és gyorsan feldolgozható a termés, ezáltal nemcsak nem vész kárba, hanem hónapokig eláll.

Valljuk be őszintén: ki ne szeretne saját gyümölcsből készült gyümölcslevet inni otthon?! Ráadásul olyat, amiben semmiféle idegen anyag nincs.

Minél fiatalabb korban találkoznak a gyerekek a természetes ízekkel, annál fogékonyabbá válnak irántuk, és annál kevésbé igénylik az adalékanyagokkal, aromákkal dúsított élelmiszereket. Ha csak egy lépéssel sikerül közelebb vinni őket ehhez a hozzáálláshoz a gyümölcsfeldolgozóban, akkor máris sokat tettünk egy egészségesebb generáció felcseperedéséért.

Sebestyén Csilla, a szövetkezet óvodás programját koordináló munkatársa elmondta, hogy több csoport is jelentkezett Somogy, Veszprém, sőt még Vas megyéből is. Természetesen a program az óvodák számára díjmentes.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Savanyúságban is csak minőséget

A magyar ember szereti és rendszeresen fogyasztja a savanyúságot – mondja Renczésné Vajda Margit. Hinnünk kell neki, hiszen szakember, óriási tapasztalattal rendelkezik: közel négy évtizede dolgozik e területen. Ő volt az, aki „meghonosított” egy hazánkban addig szinte ismeretlen tevékenységet, a kimért savanyúság készítését és értékesítését.

Minden, amit a macskafürdetésről tudni érdemes

A legtöbb házi macska nem szeret fürödni. Az öntisztítás jól működik náluk. Viszont vannak helyzetek, amiket nem lehet megúszni szárazon.

Fortélyok trópusi gyümölcs vásárláshoz

Télen, amikor a mi éghajlatunk nem kényeztet el friss gyümölccsel, népszerűek a trópusi gyümölcsök. Néhány fortély alkalmazásával kiválaszthatjuk a legfinomabbakat.

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

Mennyi diót együnk a szív és a belek egészségéért?

Már ismert tény, hogy a diófogyasztás jó hatással van a szívünkre. Egy új kutatással fény derült arra, hogy a bél egészséges működésében is szerepe van. A két jótékony hatás között összefüggés lehetséges.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

Az italgyártók növelik az újrahasznosított műanyagok arányát

Az ásványvíz- és üdítőital gyártók 2030-ig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyag alapanyagok arányát a palackokban, és valamennyi cég saját kampányt indít az italcsomagolások szelektív gyűjtésének népszerűsítésére.

Ezért kell gyakran kezet mosni

Elgondolkodott már azon, vajon mennyi baktérium bújik meg a laptop-ján? Vagy azon, mi történik, ha nem mos kezet naponta többször is? Egy kísérlet igazán szemléletes példával mutatja be, mit okozhatnak a kezünkön és az eszközeinken maradt baktériumok.

Európában is betiltott peszticidek

Miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazolta, hogy a klórpirifosz és a metil-klórpirifosz káros, elsősorban genotoxikus és a fejlődésre neurotoxikus hatásuk van, a Tanács végül megtiltotta a két peszticid európai forgalmazási engedélyének kiadását.