Back to top

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

Pál Kutas Ferenc: jövőre több facéliára, mustárra és olajretekre lesz szükség
Pál Kutas Ferenc: jövőre több facéliára, mustárra és olajretekre lesz szükség
A magyar vállalkozás az alapján köt termeltetési szerződéseket, hogy a fajtatulajdonos cég mit kíván náluk termeltetni, Vevőik, két német és egy holland cég 15 éve van kapcsolatban az ebesi székhelyű Multi Mag Debrecen Kft.-vel.

Évről évre változó számú, körülbelül 120-130 magyar partnerrel állíttatják elő különböző növények vetőmagvait.

A külföldiek szállítják a bázis magot, amiért cserébe elit szaporulati fokú vetőmagot kapnak. Ebből ők döntően zöldtrágyának valót termesztenek.

Az ország különböző részein termelt alap­anyagból a Multi Mag Debrecen Kft. vetőmagot készít, a Nébih hivatalos közreműködésével. A hivatal végzi a szántóföldi szemléket, és a vetőmagvak fémzárolását is a hivatal ellenőrzi. Évente 5-6 millió forint szemledíjat és 4-5 millió forint fémzárolási díjat fizetnek a Nébih-nek, tehát nincs ingyen hatósági felügyelet.

Aprómagvú növények vetőmagvainak termeltetése és feldolgozása a Multi Mag Debrecen Kft. profilja. A készterméket 100 százalékban külföldre, Németországba és Hollandiába értékesítik a fémzárolás után.

Főként repcével, mézontófűvel, tavaszi zabbal, mustárral és olajretekkel foglalkoznak, de ebben az évben megpróbálkoztak egy kevés lucernamag fogásával is, ami sikeresnek bizonyult.

Ezen kívül, ugyancsak idén, megpróbáltak magot fogni csomós ebírfűből és szarvaskerepből, de ezeket a betakarítás előtt úgy szétverte a jég, hogy még a vetőmagot sem tudták visszaszerezni.

A Multi Mag Debrecen Kft. 2019-ben 2400 hektáron termeltetett különböző aprómagot. A legnagyobb tétel az olajretek volt, amit 1300 hektáron takarítottak be. Úgynevezett konstans, tehát fajtarepcék vetőmagjának előállításával 450 hektáron próbálkoztak, ami sikerült is, és takarmányrepcének vagy zöldtrágyának adták el. A homoki zabot tavasszal vetik, ebből idén 350 hektárt sikerült betakarítani. Mustárvetőmagot 250 hektáron állítottak elő, ezt szintén elsősorban zöldtrágyaként hasznosítják Nyugat-Európában. Lucernából 50, mézontófűből szintén 50 hektáron fogtak magot.

Az idei tapasztalatokat nézve kiderül, hogy a kedvezőtlen év ellenére még elfogadható eredményt értek el a termelőik. Az őszi vetésű fajtarepcék az elmúlt őszön és idén áprilisban is szenvedtek az aszálytól, de annak dacára sem történt kifagyás, hogy 4 leveles állapotban mentek a télbe.

Azért tudták túlélni, mert mindenütt regulátorozták a repcét, aminek jótékony hatása most is beigazolódott.

A tavasz előbb kifejezetten száraz és meleg volt, amit a repce ugyancsak nem szeret. Aztán májusban és június elején a hűvös, esős időben a repce nagy vegetatív tömeget növelt, ami látványnak szép, de ilyen időjárásban a rovarok nem nagyon repülnek, és még kevésbé poroznak be. Így történhetett, hogy fajtarepcével Bakonycsernyén érték el a legnagyobb eredményt, és hogy ez is csupán 2,4 tonna lett hektáronként. A korábbi években átlagosan 3,5 tonnás magtermés volt a megszokott. Az Alföldön ebben az évben meg kellett elégedni az 1,5-1,6 tonnás hektáronkénti repcemaghozammal. Ugyanakkor tudni kell, hogy a Multi Mag az olajgyári ár kétszeresét fizeti, így a 2,4 tonnás átlagtermés a bevétel szempontjából 4,8 tonnás terméssel ér fel.

Tonnánként 620 eurót adnak a repcéért, amit az előszerződésben ki is kötnek. A termelők szerencséjére szerződéskötéskor még 315 forint volt az euró árfolyama, de az őszi árszámoláskor már 330 forintnál is többet ért 1 euró.

Ezen az őszön őszi vetésű repcéből 380 hektárt telepítettek, ami némi csökkenést jelent az előző évekhez képest. Most viszont jobbak a kilátások, mert az itt-ott érkezett eső hatására az enyhe időben még novemberben is szépen fejlődtek a repcék. A regulátorozással a hónap közepére minden termelő elkészül, ami nemcsak megerősíti a gyökérnyakat, hanem a regulátor gombaölő hatásának köszönhetően egészséges is lesz az állomány. A regulátorozás hektáronkénti költsége 8-9 ezer forint, viszont kedvező hatásának értéke ennek a sokszorosa. Nem véletlen, hogy az elmúlt 15 évben nem fagyott el náluk fajtarepce.

A tavaszi vetésű céltermeltetésben változatlanul az olajretek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ebben az évben 12 fajtát vetettek, és a legjobb termés, hektáronként 1,7 tonna, Ebesen született.

A Multi Mag partnereinek az átlagtermése 1,1 tonna lett, és 1 tonna magért 1100 eurót fizet a vevő. Tehát aki képes 1,2-1,3 tonna olajretek előállítására, az már jövedelmezően gazdálkodik.

Pedig ennek a növénynek sem kedvezett az idei időjárás, különösen a megtermékenyülés és a szemkitelítődés idején jelentett nagy gondot. Általában 9 szemmel szoktak számolni becőnként, de idén csak 6-7 szem fejlődött ki, és a rekkenő júliusi-augusztus eleji hőségben még ezek is megszorultak.

A rosszkor jött csapadék miatt 2019-ben nagy gondot okozott a szklerócium-szennyezettség. A beérkező tételek 75 százalékát egyenest a fotocellás válogatóra kellett vinni, mert szemmel látható volt a túlzott fertőzés. Sőt, a Multi Mag a már meglevő Sortex fotocellás tisztítója mellé 30 millió forintért vásárolt még egyet, és mindkettő éjjel-nappal dolgozik, hogy a szklerócium-szennyezést a minimálisra szorítsák. Ugyanis szabvány szerint

300 gramm magban maximum tíz szklerócium lehet, de ebben az évben volt olyan tétel, amiben 3 grammonként 250 szkleróciumot számoltak.

A fotocellás tisztítóval is olykor csak kétszeri tisztítással sikerült elérniük, hogy minden tételben tíz alá szorítsák a szkleróciumok számát. Tehát a befektetésre szükség volt, mert a fotocella csak nagyon lassan működik. A benne levő kamera ugyanis minden egyes szemet külön-külön átvizsgál, mielőtt a hibásakat sűrített levegővel kilövi az olajretekből. Szeptember óta három műszakban dolgozik a két gép, mert csak így látszik biztosnak, hogy november 15-re minden beszállított tételt fémzárolhatnak.

A második Sortex 30 millió forintba került, de gyorsan megtérül a beruházás
A második Sortex 30 millió forintba került, de gyorsan megtérül a beruházás

Az olajreteknél megkezdődődött a jövő évi szerződések megkötése. A két holland és a német cégnek most valamivel nagyobb lett az igénye az eddiginél, de az előzetes egyeztetéseken szerencsére kiderült, hogy a termelői kedv töretlenül jó. Jövőre legalább 1400 hektár olajretket kívánnak vetni – és ugyanannyit betakarítani.

A homoki zab jó területen 3 tonna magtermésre is képes hektáronként. Az ára 330 euró tonnánként, amivel a hektáronkénti árbevétele 330 ezer forint felett alakul. Az 1 hektárra jutó termelési költsége viszont csak 120 ezer forint.

Ebből nyilvánvaló, hogy gazdaságos a termesztése. Viszont érteni kell a növényhez, mert a homoki zabot sekélyen kell vetni, és nagyon kell ügyelni, hogy gyomnövényként ne legyen benne vad zab, mert az kizáró ok. Viszont a vad zabot gyomirtó szerrel nem lehet kipusztítani a homoki zabból, csak kézzel lehet eltávolítani. Amikor a homoki zab körülbelül 40 centiméter magas, a vad zab már 60 cen­timéteresre nő. Így a két növény jól megkülönböztethető és a gyomnövényt ki lehet húzgálni. Más gyomok ellen kapható alkalmas gyomirtó szer, de a Multi Mag azt ajánlja, hogy szárszilárdítóval együtt juttassák ki őket, nehogy megdőljön a növényállomány. A szerződéskötések alapján jövőre is szükség lesz legalább annyi homoki zabra, mint amennyit ebben az évben betakarítottak.

Mustárból idén 250 hektáron takarították be a szemtermést, és biztos, hogy a következő évben ennél nagyobb lesz rá az igény. Sőt, már most látszik, hogy nem tudnak annyi szerződést kötni, mint amennyit a vevő vásárolna.

A mustárról azt kell tudni, hogy – az olajretekkel egyetemben – kitűnő fonálféreg-gyérítő. Emiatt Nyugat-Európában burgonyát, cukorrépát, sárgarépát kizárólag olyan helyre engednek vetni, ahol előtte mustár vagy olajretek termett. Talajfertőtlenítő hatását úgy fejti ki, hogy a fonálféreg rámászik a gyökerére, amitől annak pH-értéke megváltozik, és ennek hatására a kártevők semmilyen tápanyaghoz nem tudnak hozzájutni, ezért elpusztulnak. A vevői igény növekedésének az az oka, hogy ebben az évben kevéssé sikerültek az előállítások, főként az időjárás miatt. A mustár hektáronkénti szemtermése közel 1 tonna szokott lenni. Az idén 90 euró volt a tonnánkénti átvételi ára, de a nagyobb igény miatt jövőre 1000 eurós árral szerződik a Multi Mag Debrecen Kft. Szeretnék elérni, hogy január végére legalább 300 hektárra céltermeltetési szerződést kössenek.

Mézontófűből 50 hektáron állítottak elő vetőmagot az idén, amit mind Németországba exportáltak.

Ott a mézontó füvet méhlegelőként és zöldtrágyaként is hasznosítják. Az úgynevezett méhlegelő-keverékekben a hasznos rovaroknak kedvez a facélia, aminek köszönhetően az ilyen keverékkel bevetett területről sokkal több mézet gyűjtenek be a méhek. Az ideihez képest megháromszorozódott a jövő évi igény, tehát legalább 150 hektáron kell mézontó füvet termelni. Ebből 100 hektárra már sikerült is szerződést kötni.

Idén 450 kilogramm mézontófűmagot sikerült előállítani hektáronként, a tonnánkénti értékesítési ára 2400 euró volt. Úgy számolnak a gazdák, hogy a hektáronkénti árbevétele eléri a 400 ezer forintot, miközben a költsége csupán 150 ezer forint. A mézontófű kiváló elővetemény és nagyon jó talajszerkezetet hagy maga után. Itthon főleg Bakonycsernyén, Szolnokon, Füzesgyarmaton és Nyíregyházán foglalkoznak a termesztésével.

A Multi Mag Debrecen Kft. számítása szerint idén összesen mintegy 3 ezer tonna vetőmagot fémzárolnak ebesi üzemükben. Ez 0,8-0,9 milliárd forint árbevételt jelent.

De ez nem lesz rekordbevétel, mert volt olyan év (2016), amikor ennél nagyobb területről ugyan, de az összesített árbevételük elérte az 1,2 milliárd forintot.

Partnereikkel úgy kötik meg a szerződést, hogy a kifizetés végső határideje november 15., de amikor az alapanyagot beszállítják, akkor azonnal átutalják előlegként akár a szerződött összeg 70 százalékát is, a minőség függvényében.

Náluk nem szokás az egymásra mutogatás, a civakodás, bírósági ügyük az elmúlt másfél évtizedben nem volt. Az ebesi telephelyen, ahol egész évben kilenc ember dolgozik, az idei a harmadik szezon. A legutóbbi fejlesztési döntésük az volt, hogy 30 kilowattos napelempanel-rendszert alakítanak ki, mert ez nekik viszonylag hamar megtérülő beruházás: a telepen minden eszköz árammal működik. A fotocella, a szárító, a rosták, a szeparátorok, a lucernamag-mágnes és a felhordók is. Ezek együttesen veszik igénybe a telepen felhasznált elektromos áram 60 százalékát, tehát a napelemrendszer környezetvédelmi szempontból is jó beruházásnak ígérkezik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén

A termelési volumen 0,7 százalékos csökkenése, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt idén a tavalyihoz képest - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

Állattenyésztőből szójanemesítő - Kutatás mesterfokon

A Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület által alapított díjat a szójatermesztés hazai innovációjában élen járó szójanemesítőnek, Fülöpné Kuszák Katalinnak ítélték oda. Az elismerést Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a néhai Seiwerth Gábor fia, Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft ügyvezetője adta át az egyesület évzró rendezvényén.

Növekvő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

A cél, hogy a termelés legyen nyereséges - a fehérjenövény-ágazat lehetőségei

Területalapú és termeléshez kötött támogatásokkal, beruházásösztönzéssel, valamint az öntözésfejlesztés előmozdításával segíti a kormány a fehérjenövény-ágazat eredményességét. Mindezt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület év végi záróeseményén.

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.

Szabályozták az öntözéses gazdálkodást

December 10-én az Országgyűlés 171 igen és 17 nem szavazattal elfogadta az Agrárminisztérium öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslatát.