A magyar vállalkozás az alapján köt termeltetési szerződéseket, hogy a fajtatulajdonos cég mit kíván náluk termeltetni, Vevőik, két német és egy holland cég 15 éve van kapcsolatban az ebesi székhelyű Multi Mag Debrecen Kft.-vel.
A külföldiek szállítják a bázis magot, amiért cserébe elit szaporulati fokú vetőmagot kapnak. Ebből ők döntően zöldtrágyának valót termesztenek.
Az ország különböző részein termelt alapanyagból a Multi Mag Debrecen Kft. vetőmagot készít, a Nébih hivatalos közreműködésével. A hivatal végzi a szántóföldi szemléket, és a vetőmagvak fémzárolását is a hivatal ellenőrzi. Évente 5-6 millió forint szemledíjat és 4-5 millió forint fémzárolási díjat fizetnek a Nébih-nek, tehát nincs ingyen hatósági felügyelet.
Aprómagvú növények vetőmagvainak termeltetése és feldolgozása a Multi Mag Debrecen Kft. profilja. A készterméket 100 százalékban külföldre, Németországba és Hollandiába értékesítik a fémzárolás után.
Ezen kívül, ugyancsak idén, megpróbáltak magot fogni csomós ebírfűből és szarvaskerepből, de ezeket a betakarítás előtt úgy szétverte a jég, hogy még a vetőmagot sem tudták visszaszerezni.
A Multi Mag Debrecen Kft. 2019-ben 2400 hektáron termeltetett különböző aprómagot. A legnagyobb tétel az olajretek volt, amit 1300 hektáron takarítottak be. Úgynevezett konstans, tehát fajtarepcék vetőmagjának előállításával 450 hektáron próbálkoztak, ami sikerült is, és takarmányrepcének vagy zöldtrágyának adták el. A homoki zabot tavasszal vetik, ebből idén 350 hektárt sikerült betakarítani. Mustárvetőmagot 250 hektáron állítottak elő, ezt szintén elsősorban zöldtrágyaként hasznosítják Nyugat-Európában. Lucernából 50, mézontófűből szintén 50 hektáron fogtak magot.
Az idei tapasztalatokat nézve kiderül, hogy a kedvezőtlen év ellenére még elfogadható eredményt értek el a termelőik. Az őszi vetésű fajtarepcék az elmúlt őszön és idén áprilisban is szenvedtek az aszálytól, de annak dacára sem történt kifagyás, hogy 4 leveles állapotban mentek a télbe.
A tavasz előbb kifejezetten száraz és meleg volt, amit a repce ugyancsak nem szeret. Aztán májusban és június elején a hűvös, esős időben a repce nagy vegetatív tömeget növelt, ami látványnak szép, de ilyen időjárásban a rovarok nem nagyon repülnek, és még kevésbé poroznak be. Így történhetett, hogy fajtarepcével Bakonycsernyén érték el a legnagyobb eredményt, és hogy ez is csupán 2,4 tonna lett hektáronként. A korábbi években átlagosan 3,5 tonnás magtermés volt a megszokott. Az Alföldön ebben az évben meg kellett elégedni az 1,5-1,6 tonnás hektáronkénti repcemaghozammal. Ugyanakkor tudni kell, hogy a Multi Mag az olajgyári ár kétszeresét fizeti, így a 2,4 tonnás átlagtermés a bevétel szempontjából 4,8 tonnás terméssel ér fel.
Ezen az őszön őszi vetésű repcéből 380 hektárt telepítettek, ami némi csökkenést jelent az előző évekhez képest. Most viszont jobbak a kilátások, mert az itt-ott érkezett eső hatására az enyhe időben még novemberben is szépen fejlődtek a repcék. A regulátorozással a hónap közepére minden termelő elkészül, ami nemcsak megerősíti a gyökérnyakat, hanem a regulátor gombaölő hatásának köszönhetően egészséges is lesz az állomány. A regulátorozás hektáronkénti költsége 8-9 ezer forint, viszont kedvező hatásának értéke ennek a sokszorosa. Nem véletlen, hogy az elmúlt 15 évben nem fagyott el náluk fajtarepce.
A tavaszi vetésű céltermeltetésben változatlanul az olajretek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ebben az évben 12 fajtát vetettek, és a legjobb termés, hektáronként 1,7 tonna, Ebesen született.
Pedig ennek a növénynek sem kedvezett az idei időjárás, különösen a megtermékenyülés és a szemkitelítődés idején jelentett nagy gondot. Általában 9 szemmel szoktak számolni becőnként, de idén csak 6-7 szem fejlődött ki, és a rekkenő júliusi-augusztus eleji hőségben még ezek is megszorultak.
A rosszkor jött csapadék miatt 2019-ben nagy gondot okozott a szklerócium-szennyezettség. A beérkező tételek 75 százalékát egyenest a fotocellás válogatóra kellett vinni, mert szemmel látható volt a túlzott fertőzés. Sőt, a Multi Mag a már meglevő Sortex fotocellás tisztítója mellé 30 millió forintért vásárolt még egyet, és mindkettő éjjel-nappal dolgozik, hogy a szklerócium-szennyezést a minimálisra szorítsák. Ugyanis szabvány szerint
A fotocellás tisztítóval is olykor csak kétszeri tisztítással sikerült elérniük, hogy minden tételben tíz alá szorítsák a szkleróciumok számát. Tehát a befektetésre szükség volt, mert a fotocella csak nagyon lassan működik. A benne levő kamera ugyanis minden egyes szemet külön-külön átvizsgál, mielőtt a hibásakat sűrített levegővel kilövi az olajretekből. Szeptember óta három műszakban dolgozik a két gép, mert csak így látszik biztosnak, hogy november 15-re minden beszállított tételt fémzárolhatnak.
Az olajreteknél megkezdődődött a jövő évi szerződések megkötése. A két holland és a német cégnek most valamivel nagyobb lett az igénye az eddiginél, de az előzetes egyeztetéseken szerencsére kiderült, hogy a termelői kedv töretlenül jó. Jövőre legalább 1400 hektár olajretket kívánnak vetni – és ugyanannyit betakarítani.
Ebből nyilvánvaló, hogy gazdaságos a termesztése. Viszont érteni kell a növényhez, mert a homoki zabot sekélyen kell vetni, és nagyon kell ügyelni, hogy gyomnövényként ne legyen benne vad zab, mert az kizáró ok. Viszont a vad zabot gyomirtó szerrel nem lehet kipusztítani a homoki zabból, csak kézzel lehet eltávolítani. Amikor a homoki zab körülbelül 40 centiméter magas, a vad zab már 60 centiméteresre nő. Így a két növény jól megkülönböztethető és a gyomnövényt ki lehet húzgálni. Más gyomok ellen kapható alkalmas gyomirtó szer, de a Multi Mag azt ajánlja, hogy szárszilárdítóval együtt juttassák ki őket, nehogy megdőljön a növényállomány. A szerződéskötések alapján jövőre is szükség lesz legalább annyi homoki zabra, mint amennyit ebben az évben betakarítottak.
A mustárról azt kell tudni, hogy – az olajretekkel egyetemben – kitűnő fonálféreg-gyérítő. Emiatt Nyugat-Európában burgonyát, cukorrépát, sárgarépát kizárólag olyan helyre engednek vetni, ahol előtte mustár vagy olajretek termett. Talajfertőtlenítő hatását úgy fejti ki, hogy a fonálféreg rámászik a gyökerére, amitől annak pH-értéke megváltozik, és ennek hatására a kártevők semmilyen tápanyaghoz nem tudnak hozzájutni, ezért elpusztulnak. A vevői igény növekedésének az az oka, hogy ebben az évben kevéssé sikerültek az előállítások, főként az időjárás miatt. A mustár hektáronkénti szemtermése közel 1 tonna szokott lenni. Az idén 90 euró volt a tonnánkénti átvételi ára, de a nagyobb igény miatt jövőre 1000 eurós árral szerződik a Multi Mag Debrecen Kft. Szeretnék elérni, hogy január végére legalább 300 hektárra céltermeltetési szerződést kössenek.
Ott a mézontó füvet méhlegelőként és zöldtrágyaként is hasznosítják. Az úgynevezett méhlegelő-keverékekben a hasznos rovaroknak kedvez a facélia, aminek köszönhetően az ilyen keverékkel bevetett területről sokkal több mézet gyűjtenek be a méhek. Az ideihez képest megháromszorozódott a jövő évi igény, tehát legalább 150 hektáron kell mézontó füvet termelni. Ebből 100 hektárra már sikerült is szerződést kötni.
Idén 450 kilogramm mézontófűmagot sikerült előállítani hektáronként, a tonnánkénti értékesítési ára 2400 euró volt. Úgy számolnak a gazdák, hogy a hektáronkénti árbevétele eléri a 400 ezer forintot, miközben a költsége csupán 150 ezer forint. A mézontófű kiváló elővetemény és nagyon jó talajszerkezetet hagy maga után. Itthon főleg Bakonycsernyén, Szolnokon, Füzesgyarmaton és Nyíregyházán foglalkoznak a termesztésével.
De ez nem lesz rekordbevétel, mert volt olyan év (2016), amikor ennél nagyobb területről ugyan, de az összesített árbevételük elérte az 1,2 milliárd forintot.
Partnereikkel úgy kötik meg a szerződést, hogy a kifizetés végső határideje november 15., de amikor az alapanyagot beszállítják, akkor azonnal átutalják előlegként akár a szerződött összeg 70 százalékát is, a minőség függvényében.
Náluk nem szokás az egymásra mutogatás, a civakodás, bírósági ügyük az elmúlt másfél évtizedben nem volt. Az ebesi telephelyen, ahol egész évben kilenc ember dolgozik, az idei a harmadik szezon. A legutóbbi fejlesztési döntésük az volt, hogy 30 kilowattos napelempanel-rendszert alakítanak ki, mert ez nekik viszonylag hamar megtérülő beruházás: a telepen minden eszköz árammal működik. A fotocella, a szárító, a rosták, a szeparátorok, a lucernamag-mágnes és a felhordók is. Ezek együttesen veszik igénybe a telepen felhasznált elektromos áram 60 százalékát, tehát a napelemrendszer környezetvédelmi szempontból is jó beruházásnak ígérkezik.