Back to top

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Egy nemzetközi tudóscsoport megvizsgálta, hogyan működtek az elmúlt 2000 évben az európai vizes élőhelyek. A kutatás során 31 európai tőzeglápból gyűjtöttek anyagokat Skandináviában, Nagy-Britanniában és Lengyelországban. Vizsgálták, hogy a vízszint hogyan változott az idők során.  

A vizsgált tőzegek többsége sajnos a kiszáradás felé mutat.

A kutatások kimutatták, hogy az európai tőzeglápok vízszintjének csökkenése már 300 évvel ezelőtt megkezdődött, és a folyamat 200 évvel ezelőtt felgyorsult. Az eredmények a héjas amőbák maradványainak vizsgálatán alapulnak. Nekik köszönhetően tudható, mikor voltak jók az életfeltételek a tőzegvidéken, és mikor nem.

A kutatók megállapítása szerint az európai vizes élőhelyek kiszáradása a globális változás része, amelyből az emberiség is kiveszi a részét, hiszen a gazdasági fejlődés és az éghajlatváltozás szoros összefüggést mutat.

Európa sok országában egyre nagyobb a hidrológiai stressz. A talajok vízszintje csökken, egyre több helyen küzdenek aszályokkal, ezért egyes területeken a vízszolgáltatást is korlátozzák.

A vizsgálatot végzők aggodalmuknak adtak hangot, hogy az aszály ellenére a vizes élőhelyeket és réteket időnként lecsapolják, a tőzeget öntöző folyókat szabályozzák. A tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy még a kis mocsarakra is fordítsunk nagy figyelmet, mert még az ilyen kicsi élőhelyek helyi zavara is halmozódó problémákat okozhat.

A tőzeglápok lecsapolása és a tőzeg tüzelőanyagként történő kiaknázása 200 évvel ezelőtt kezdődött.

Napjainkban még mindig sikerül néhány magánszemélynek tőzeglápot lecsapolnia, vagy akár kis tőzegbányákat is nyitnia,

klímakockázati ismeretek nélkül. Viszont szerencsére egyre nehezebb a nagyobb tőzegbányák létesítése vagy a nagyobb tőzeglápok lecsapolása.

- A csökkenő vízszint a tőzegekben bizonyos mértékben tükrözi a gazdasági fejlődést. Végül a társadalom hidrológiai stresszként fogja érezni azt, ami a felszín alatti víz szintjének csökkenésével jár. A tanulmányunk azt az előrejelzést mutatja, hogy a tőzegek vízszintje valószínűleg egyre nagyobb mértékben tovább csökken.  Gondolkodnunk kell a vizes élőhelyek megfelelő kezeléséről, hogy ezek a fontos vízkészletek és széntároló területek megmaradjanak számunkra, mert ezek a területek fontos szövetségeseink az éghajlat védelemben - foglalta össze dr. Mariusz Lamentowicz professzor,  a kutatás alapján készült tanulmány egyik szerzője.

 

 

 

Forrás: 
agropolska.pl/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Több használható víz a mezőgazdaságnak

A kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására fogadott el a napokban előzetes megállapodást az Európai Bizottság azért, hogy minél több használható víz álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

A leginnovatívabb cégeknek adnak teret

A kutatás és fejlesztés terén úttörő szerepet betöltő vállalkozásokat keresik az immáron 28. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat révén. Az idei kiírás ismertetésén elhangzott, jövőre az állam 32 milliárd forinttal több forrást biztosít majd K+F programokra.

Magyar kiállítók, nemzetközi sikerek - Agritechnica 2019

November 16-án ért véget az idei Agritechnica Hannoverben. A 2820 kiállító és a 450 ezer látogató (ebből több mint 130 ezer külföldi) egyértelműen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági technológiát bemutató nemzetközi kiállítások közül ez a rangos szakmai esemény a legnagyobb a világon.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.