Back to top

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

A cirkadián ritmus (napi biológiai óra) határozza meg mennyi ideig és mikor alszik egy állat. Ez a biológiai óra a nap mozgásával összhangban működik, és ezáltal idézi elő mind a nappali, mind az éjszakai állatok alvását. Attól is függ, mennyit alszanak az állatok, hogy mivel táplálkoznak és milyen veszélynek vannak kitéve.

Az alvás időtartama az állatoknál széles skálán mozog. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is, aki tíz perc pihenéssel beéri.

Íme a legkevesebb alvást igénylő állatok listája:

Strucc

A struccok általában egyenesen állva és nyitott szemmel alszanak. Ez az állapot lehetővé teszi számunkra, hogy pihenjen az agyuk és a testük, de közben mégis figyelmeztesse őket, ha ragadozó vagy más veszély leselkedne rájuk. Időnként mélyebb pihenésre is szükségük van. Ilyenkor körülbelül tizenöt percre „elengedik magukat”, a fejüket kissé előre döntik. A kétféle pihenéssel naponta körülbelül hat-hét órát alszanak.

Delfin

A delfinek általában csak egyik agyféltekéjükkel alszanak, a másik éber. Ez utóbbit úszásra használják, és állandóan résen van a ragadozók miatt. Néhány delfin élete első hónapjában egyáltalán nem alszik, csak anyja testéhez tapadva pihen éberen.

Fóka

A fókák egy része is csak az egyik agyféltekéjével alszik, de vannak olyanok, melyek teljesen elmerülnek az alvásban mindkét féltekével. Szárazföldön nem képesek a mélyebb alvásra, ezért egy részük teljesen elmerül a vízben alvás közben, és időnként feljön levegőt venni; a többiek pedig úgy alszanak, hogy az orrlyukaik folyamatosan a víz felszínén vannak.

Szarvas

A szarvasok éjjel résen kell, hogy legyenek a sötétben támadó ragadozók miatt, ezért nem sokat tudnak aludni; azt a keveset is csak megszakításokkal és éberen. Körülbelül három-négy órát pihennek naponta. A túlélésük miatt kénytelenek voltak a „hatékony” alváshoz hozzászokni.

Elefánt

Az elefántok főként éjjel alszanak és leginkább fekve. Egy nap kettő-négy óra alvásra van szükségük. A kutatók szerint a vegetáriánus életmódjuk miatt alszanak ilyen keveset. A növények nem biztosítanak nekik hosszan tartó energiát, a gyakori evéssel tudják fenntartani hatalmas méretüket.

Zsiráf

A fogságban élő zsiráfok négy-öt órát alszanak, többnyire éjszaka és megszakításokkal. Alvás közben vagy állnak vagy lefekszenek. Az idősebb zsiráfok általában állva alszanak. Ilyenkor egy kicsit előredől a nyakuk. A szabadon élő társaik ennél jóval kevesebb időt töltenek alvással (körülbelül két óra), hisz állandó veszélynek vannak kitéve.

A lovaknak elegendő mindössze napi két, maximum három óra alvás. A zsiráfokhoz hasonlóan képesek megszakításokkal aludni, időnként mindössze tizenöt perces pihenőket tartanak. Állva is tudnak aludni. A fiatalabb lovak több alvást igényelnek, mint az idősebbek. Legnyugodtabban akkor alszanak, ha csoportban vannak.

Bálna

Hatalmas méretük miatt a bálnák nem engedhetik meg maguknak, hogy sokáig aludjanak, hisz megfulladhatnak. Például az óriás ámbráscetek függőleges helyzetben szundítanak, körülbelül öt-tíz perces időszakokra. A tudósok szerint a bálnák a legkevesebb alvást igénylő emlősök: napi tevékenységük kevesebb mint tíz százalékát teszi ki az alvás.

Forrás: 
worldatlas.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

A hét leggyakoribb pataápolási hiba

Ha nincs pata, nincs ló, tartja a mondás, és nem ok nélkül. Valójában a láb megfelelő karbantartása lehet a legfontosabb tényező abban, hogy a lovunk jól „működjön”, és elég egy egyszerű hiba, hogy egészséges lovunk lesántuljon. Közel 30 évet töltöttem lóállatorvosként a frontvonalban, ezalatt jócskán láttam patagondozási hibákat.

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (1. rész)

Nagy segítség lehet az atkakezelésben egy évszakokra lebontott atkakezelési protokoll/eljárásrend, melybe leírjuk a tervezett kezeléseket, kontroll vizsgálatok időpontját, módszerét és atka túlfertőzöttség esetén a b-terveinket.