Back to top

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

A cirkadián ritmus (napi biológiai óra) határozza meg mennyi ideig és mikor alszik egy állat. Ez a biológiai óra a nap mozgásával összhangban működik, és ezáltal idézi elő mind a nappali, mind az éjszakai állatok alvását. Attól is függ, mennyit alszanak az állatok, hogy mivel táplálkoznak és milyen veszélynek vannak kitéve.

Az alvás időtartama az állatoknál széles skálán mozog. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is, aki tíz perc pihenéssel beéri.

Íme a legkevesebb alvást igénylő állatok listája:

Strucc

A struccok általában egyenesen állva és nyitott szemmel alszanak. Ez az állapot lehetővé teszi számunkra, hogy pihenjen az agyuk és a testük, de közben mégis figyelmeztesse őket, ha ragadozó vagy más veszély leselkedne rájuk. Időnként mélyebb pihenésre is szükségük van. Ilyenkor körülbelül tizenöt percre „elengedik magukat”, a fejüket kissé előre döntik. A kétféle pihenéssel naponta körülbelül hat-hét órát alszanak.

Delfin

A delfinek általában csak egyik agyféltekéjükkel alszanak, a másik éber. Ez utóbbit úszásra használják, és állandóan résen van a ragadozók miatt. Néhány delfin élete első hónapjában egyáltalán nem alszik, csak anyja testéhez tapadva pihen éberen.

Fóka

A fókák egy része is csak az egyik agyféltekéjével alszik, de vannak olyanok, melyek teljesen elmerülnek az alvásban mindkét féltekével. Szárazföldön nem képesek a mélyebb alvásra, ezért egy részük teljesen elmerül a vízben alvás közben, és időnként feljön levegőt venni; a többiek pedig úgy alszanak, hogy az orrlyukaik folyamatosan a víz felszínén vannak.

Szarvas

A szarvasok éjjel résen kell, hogy legyenek a sötétben támadó ragadozók miatt, ezért nem sokat tudnak aludni; azt a keveset is csak megszakításokkal és éberen. Körülbelül három-négy órát pihennek naponta. A túlélésük miatt kénytelenek voltak a „hatékony” alváshoz hozzászokni.

Elefánt

Az elefántok főként éjjel alszanak és leginkább fekve. Egy nap kettő-négy óra alvásra van szükségük. A kutatók szerint a vegetáriánus életmódjuk miatt alszanak ilyen keveset. A növények nem biztosítanak nekik hosszan tartó energiát, a gyakori evéssel tudják fenntartani hatalmas méretüket.

Zsiráf

A fogságban élő zsiráfok négy-öt órát alszanak, többnyire éjszaka és megszakításokkal. Alvás közben vagy állnak vagy lefekszenek. Az idősebb zsiráfok általában állva alszanak. Ilyenkor egy kicsit előredől a nyakuk. A szabadon élő társaik ennél jóval kevesebb időt töltenek alvással (körülbelül két óra), hisz állandó veszélynek vannak kitéve.

A lovaknak elegendő mindössze napi két, maximum három óra alvás. A zsiráfokhoz hasonlóan képesek megszakításokkal aludni, időnként mindössze tizenöt perces pihenőket tartanak. Állva is tudnak aludni. A fiatalabb lovak több alvást igényelnek, mint az idősebbek. Legnyugodtabban akkor alszanak, ha csoportban vannak.

Bálna

Hatalmas méretük miatt a bálnák nem engedhetik meg maguknak, hogy sokáig aludjanak, hisz megfulladhatnak. Például az óriás ámbráscetek függőleges helyzetben szundítanak, körülbelül öt-tíz perces időszakokra. A tudósok szerint a bálnák a legkevesebb alvást igénylő emlősök: napi tevékenységük kevesebb mint tíz százalékát teszi ki az alvás.

Forrás: 
worldatlas.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zárókezelés varroa-atka ellen

Dr. Gerhard Liebig professzor méhészetében évek óta alkalmazza az oxálsavcsurgatást mint zárókezelést a varroa elleni stratégiájában. A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. E leírásban professzor általa alkalmazott módszert ismertetjük.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Díjugrató verseny, fogathajtó világkupa és egy világpremier

Fantasztikus show-műsorban és idegtépő izgalmakban volt részük azoknak, akik november végén meglátogatták a Papp László Budapest Sportarénát. Nemcsak a ló és a lovassport szerelmesei kaptak felejthetetlen élményt, hanem azok az érdeklődők is, akik családi program gyanánt ellátogattak a sportarénába.

Juhászkutyák helyett alpakák védik a karácsonyi pulykákat

Nem kellenek pitbullok és juhászkutyák, van ugyanis egy új őrző-védő állat. Bár nem néznek ki ádáz vadállatnak, de egy berkshirei farmon egy tíz alpakából álló nyáj már vagy három éve őriz 24 ezer értékes karácsonyi pulykát.

Kevesebb műtrágya a földeken

A forgalmazók szeptemberig 1,4 millió tonna műtrágyát értékesítettek, kevesebbet, mint egy évvel korábban. A műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 123 milliárd forint volt, 7,8 százalékkal magasabb a 2018. első három negyedévi értékénél.

Bemutatkoztak Dióspuszta yearlingjei

A nyár végén tartott nyílt napon a nagyközönség is megismerhette a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Angol Telivér Ménesének másféléveseit, akik rövidesen felkerülnek a versenyistállókba belovaglásra, illetve jövő nyáron már be is mutatkozhatnak.

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

Ígéretes magyar kísérlet: atkakezelés anyazárkázással

Egy magyar méhészcsapat ígéretes atkairtási módszerrel kísérletezett olasz minta alapján, mely nemcsak hatékony, de kiküszöböl két problémát, mely mostanság a méhészeti szezon zárószakaszában jelentkezik: a kései hordást és a kései fiasítást. A módszer a felhalmozódó szintetikus vegyszerek jelentős csökkentésére is alkalmas. Mintegy 500 családon próbálták ki. Lássuk!

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

Lenyűgöző látvány: a fülesbaglyok legnagyobb városi telelőhelye itt van a szomszédban

Nagykikinda központjában áll egy fa, amin télen akár 145 bagoly is pihen. Ebben az időszakban több száz fülesbagoly érkezik a városba, hogy ott töltse a telet. Sok turistát, kutatót és a BBC stábját is odavonzotta a nem hétköznapi látvány.