Back to top

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

Bár kitűnően kúszik, elsősorban mégis a talajon mozog, vadászik – a menyétfélékre jellemző lomhának tűnő, de azért gyors ugrásokkal halad előre. Európában csak Skandináviából és a Brit-szigetekről hiányzik, elterjedése keleten Kínáig nyúlik. Hazánkban változó számban, de szinte mindenütt előfordul, állománya, úgy tűnik, lassan növekszik.

Fotó: Bécsy László

A települések lakója

A nyest eredetileg az elegyes állományú, dús aljnövényzetű erdők lakója, különösen kedveli a sziklás részeket. Helyenként talán még ma is kőnyestnek hívják, valószínűleg az élőhelyére utaló német Steinmarder után. Éjszakai életmódú, szürkületkor bújik elő, és kezd vadászni. A nappali órákat tágszájú faodúban, sziklaüregben tölti.

A városi, falusi épületek számára a sziklás környezetet helyettesítik, beköltözött a településekre, ahol ma már szinte mindenütt otthon van, padlástereken, templomtornyokban, romépületekben tanyázik.

A templomokban, ahová rendszerint a közeli fákról átugorva jut be, a toronyban költő gyöngybaglyokat veszélyezteti, de pusztítja az ugyanott élő parlagi galambok és csókák tojásait és fiókáit is. A lakóházak padlásterén megtelepedett nyestek a futkosásukkal keltett zajokkal hívják fel magukra a figyelmet. Ez sokakat zavar, és igyekeznek megszabadulni tőlük.

A nyest a nappali órákat pihenéssel tölti, és csak este, majd mindig ugyanabban az időben indul vadászni. Ezt tapasztaltam a Svábhegyen, ahol a Madártani Intézet székháza állt. Szobám ablakából egy, a közelben álló, azóta lebontott kis lakóépületre láttam, melynek padlásán nyestek tanyáztak.

A korán érkező téli estéken figyeltem meg, amint az állat nagyjából ugyanabban az időben megjelent a tetőn, körülnézett, figyelt, majd ügyesen átugrott a közeli gyümölcsfára, s onnan ereszkedett a földre.

Havas időben nyomai kicsit hasonlítottak a házimacskáéra, de hosszúkásak, és jól látszottak az előreálló karmok hegyei is. Beszéltem a lakókkal, egy idősebb házaspárral, akik elmondták, hogy különösen nyáron hallották gyakran a zajokat odafentről. Ekkor feltehetőleg a már nagyobbacska fiatalok hancúroztak a padláson. Említést tettek kurrogó és vinnyogó hangokról is.

Az autók kábeleit rágcsálja

A nyest tápláléklistája változatos. Elsősorban rágcsálókból, a városokban patkányokból áll, emellett madarakat fog, de nem veti meg a gyíkot és a nagyobb rovarokat sem. Nagyon szereti a tojást, ha pedig a faluban olyan tyúkólat talál, melynek ajtaja éjszaka nyitva áll, ott komoly károkat okozhat. Érdekes, hogy ragadozó létére milyen szívesen fogyasztja a gyümölcsöt. Erről az ürülékében lévő magok tanúskodnak. A Badacsonyon figyeltem meg, hogyan változik a gyümölcstáplálék. Köveken, néha a ház küszöbén hátrahagyott ürülékében először a korai cseresznye magjai jelentek meg, de amikor érni kezdett a ribizli és a málna, az ürülék azok apró magjaival volt tele. Voltak kövek és bazaltkőbástyák sarkai, amelyeket, területét jelezve, különösen gyakran megtisztelt.

A városi nyestek kellemetlen szokása, erről autótulajdonosok tudnának panaszkodni, hogy megrágcsálja az elektromos kábeleket.

Ennek oka még nem teljesen tisztázott, de külföldön már kísérleteznek azzal, hogy a kábeleket a nyest számára kellemetlen, taszító anyagokkal vonják be. A fővárosban, különösen a budai oldalon csak az éjszakára garázsba állított autók vannak biztonságban a vadászó, és ilyenkor nagy utakat bejáró állatoktól.

Késleltetett vemhesség

A nyestek párzási ideje a nyári hónapokra esik, a lakóházak padlásain megtelepedett állatok mozgását és hangjait ilyenkor hallják a leggyakrabban. A párosodást követően a többnyire 2-4 kölyök a késleltetett csírafejlődés miatt csak a következő évben, általában áprilisban jön a világra. Az ellés az erdőben tágszájú faodúban, sziklaüregben, a városban a padlás egyik zugában történik.

A kicsinyeket a nőstény gondozza, a hím nem törődik a családdal.

A fiatalok két hónapig szopnak, egy hónappal később már kezdenek kijárni, s egy- vagy kétévesen ivarérettek. Főleg a fiatal, még tapasztalatlan állatokat pusztíthatja az erdőben a róka és az uhu, a városban az utcán átigyekvő nyestekre az autók jelentenek veszélyt. A nyest hazánkban nem védett.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.