Back to top

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

Bár kitűnően kúszik, elsősorban mégis a talajon mozog, vadászik – a menyétfélékre jellemző lomhának tűnő, de azért gyors ugrásokkal halad előre. Európában csak Skandináviából és a Brit-szigetekről hiányzik, elterjedése keleten Kínáig nyúlik. Hazánkban változó számban, de szinte mindenütt előfordul, állománya, úgy tűnik, lassan növekszik.

Fotó: Bécsy László

A települések lakója

A nyest eredetileg az elegyes állományú, dús aljnövényzetű erdők lakója, különösen kedveli a sziklás részeket. Helyenként talán még ma is kőnyestnek hívják, valószínűleg az élőhelyére utaló német Steinmarder után. Éjszakai életmódú, szürkületkor bújik elő, és kezd vadászni. A nappali órákat tágszájú faodúban, sziklaüregben tölti.

A városi, falusi épületek számára a sziklás környezetet helyettesítik, beköltözött a településekre, ahol ma már szinte mindenütt otthon van, padlástereken, templomtornyokban, romépületekben tanyázik.

A templomokban, ahová rendszerint a közeli fákról átugorva jut be, a toronyban költő gyöngybaglyokat veszélyezteti, de pusztítja az ugyanott élő parlagi galambok és csókák tojásait és fiókáit is. A lakóházak padlásterén megtelepedett nyestek a futkosásukkal keltett zajokkal hívják fel magukra a figyelmet. Ez sokakat zavar, és igyekeznek megszabadulni tőlük.

A nyest a nappali órákat pihenéssel tölti, és csak este, majd mindig ugyanabban az időben indul vadászni. Ezt tapasztaltam a Svábhegyen, ahol a Madártani Intézet székháza állt. Szobám ablakából egy, a közelben álló, azóta lebontott kis lakóépületre láttam, melynek padlásán nyestek tanyáztak.

A korán érkező téli estéken figyeltem meg, amint az állat nagyjából ugyanabban az időben megjelent a tetőn, körülnézett, figyelt, majd ügyesen átugrott a közeli gyümölcsfára, s onnan ereszkedett a földre.

Havas időben nyomai kicsit hasonlítottak a házimacskáéra, de hosszúkásak, és jól látszottak az előreálló karmok hegyei is. Beszéltem a lakókkal, egy idősebb házaspárral, akik elmondták, hogy különösen nyáron hallották gyakran a zajokat odafentről. Ekkor feltehetőleg a már nagyobbacska fiatalok hancúroztak a padláson. Említést tettek kurrogó és vinnyogó hangokról is.

Az autók kábeleit rágcsálja

A nyest tápláléklistája változatos. Elsősorban rágcsálókból, a városokban patkányokból áll, emellett madarakat fog, de nem veti meg a gyíkot és a nagyobb rovarokat sem. Nagyon szereti a tojást, ha pedig a faluban olyan tyúkólat talál, melynek ajtaja éjszaka nyitva áll, ott komoly károkat okozhat. Érdekes, hogy ragadozó létére milyen szívesen fogyasztja a gyümölcsöt. Erről az ürülékében lévő magok tanúskodnak. A Badacsonyon figyeltem meg, hogyan változik a gyümölcstáplálék. Köveken, néha a ház küszöbén hátrahagyott ürülékében először a korai cseresznye magjai jelentek meg, de amikor érni kezdett a ribizli és a málna, az ürülék azok apró magjaival volt tele. Voltak kövek és bazaltkőbástyák sarkai, amelyeket, területét jelezve, különösen gyakran megtisztelt.

A városi nyestek kellemetlen szokása, erről autótulajdonosok tudnának panaszkodni, hogy megrágcsálja az elektromos kábeleket.

Ennek oka még nem teljesen tisztázott, de külföldön már kísérleteznek azzal, hogy a kábeleket a nyest számára kellemetlen, taszító anyagokkal vonják be. A fővárosban, különösen a budai oldalon csak az éjszakára garázsba állított autók vannak biztonságban a vadászó, és ilyenkor nagy utakat bejáró állatoktól.

Késleltetett vemhesség

A nyestek párzási ideje a nyári hónapokra esik, a lakóházak padlásain megtelepedett állatok mozgását és hangjait ilyenkor hallják a leggyakrabban. A párosodást követően a többnyire 2-4 kölyök a késleltetett csírafejlődés miatt csak a következő évben, általában áprilisban jön a világra. Az ellés az erdőben tágszájú faodúban, sziklaüregben, a városban a padlás egyik zugában történik.

A kicsinyeket a nőstény gondozza, a hím nem törődik a családdal.

A fiatalok két hónapig szopnak, egy hónappal később már kezdenek kijárni, s egy- vagy kétévesen ivarérettek. Főleg a fiatal, még tapasztalatlan állatokat pusztíthatja az erdőben a róka és az uhu, a városban az utcán átigyekvő nyestekre az autók jelentenek veszélyt. A nyest hazánkban nem védett.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

Klímavészhelyzet: Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.