Back to top

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

Bár kitűnően kúszik, elsősorban mégis a talajon mozog, vadászik – a menyétfélékre jellemző lomhának tűnő, de azért gyors ugrásokkal halad előre. Európában csak Skandináviából és a Brit-szigetekről hiányzik, elterjedése keleten Kínáig nyúlik. Hazánkban változó számban, de szinte mindenütt előfordul, állománya, úgy tűnik, lassan növekszik.

Fotó: Bécsy László

A települések lakója

A nyest eredetileg az elegyes állományú, dús aljnövényzetű erdők lakója, különösen kedveli a sziklás részeket. Helyenként talán még ma is kőnyestnek hívják, valószínűleg az élőhelyére utaló német Steinmarder után. Éjszakai életmódú, szürkületkor bújik elő, és kezd vadászni. A nappali órákat tágszájú faodúban, sziklaüregben tölti.

A városi, falusi épületek számára a sziklás környezetet helyettesítik, beköltözött a településekre, ahol ma már szinte mindenütt otthon van, padlástereken, templomtornyokban, romépületekben tanyázik.

A templomokban, ahová rendszerint a közeli fákról átugorva jut be, a toronyban költő gyöngybaglyokat veszélyezteti, de pusztítja az ugyanott élő parlagi galambok és csókák tojásait és fiókáit is. A lakóházak padlásterén megtelepedett nyestek a futkosásukkal keltett zajokkal hívják fel magukra a figyelmet. Ez sokakat zavar, és igyekeznek megszabadulni tőlük.

A nyest a nappali órákat pihenéssel tölti, és csak este, majd mindig ugyanabban az időben indul vadászni. Ezt tapasztaltam a Svábhegyen, ahol a Madártani Intézet székháza állt. Szobám ablakából egy, a közelben álló, azóta lebontott kis lakóépületre láttam, melynek padlásán nyestek tanyáztak.

A korán érkező téli estéken figyeltem meg, amint az állat nagyjából ugyanabban az időben megjelent a tetőn, körülnézett, figyelt, majd ügyesen átugrott a közeli gyümölcsfára, s onnan ereszkedett a földre.

Havas időben nyomai kicsit hasonlítottak a házimacskáéra, de hosszúkásak, és jól látszottak az előreálló karmok hegyei is. Beszéltem a lakókkal, egy idősebb házaspárral, akik elmondták, hogy különösen nyáron hallották gyakran a zajokat odafentről. Ekkor feltehetőleg a már nagyobbacska fiatalok hancúroztak a padláson. Említést tettek kurrogó és vinnyogó hangokról is.

Az autók kábeleit rágcsálja

A nyest tápláléklistája változatos. Elsősorban rágcsálókból, a városokban patkányokból áll, emellett madarakat fog, de nem veti meg a gyíkot és a nagyobb rovarokat sem. Nagyon szereti a tojást, ha pedig a faluban olyan tyúkólat talál, melynek ajtaja éjszaka nyitva áll, ott komoly károkat okozhat. Érdekes, hogy ragadozó létére milyen szívesen fogyasztja a gyümölcsöt. Erről az ürülékében lévő magok tanúskodnak. A Badacsonyon figyeltem meg, hogyan változik a gyümölcstáplálék. Köveken, néha a ház küszöbén hátrahagyott ürülékében először a korai cseresznye magjai jelentek meg, de amikor érni kezdett a ribizli és a málna, az ürülék azok apró magjaival volt tele. Voltak kövek és bazaltkőbástyák sarkai, amelyeket, területét jelezve, különösen gyakran megtisztelt.

A városi nyestek kellemetlen szokása, erről autótulajdonosok tudnának panaszkodni, hogy megrágcsálja az elektromos kábeleket.

Ennek oka még nem teljesen tisztázott, de külföldön már kísérleteznek azzal, hogy a kábeleket a nyest számára kellemetlen, taszító anyagokkal vonják be. A fővárosban, különösen a budai oldalon csak az éjszakára garázsba állított autók vannak biztonságban a vadászó, és ilyenkor nagy utakat bejáró állatoktól.

Késleltetett vemhesség

A nyestek párzási ideje a nyári hónapokra esik, a lakóházak padlásain megtelepedett állatok mozgását és hangjait ilyenkor hallják a leggyakrabban. A párosodást követően a többnyire 2-4 kölyök a késleltetett csírafejlődés miatt csak a következő évben, általában áprilisban jön a világra. Az ellés az erdőben tágszájú faodúban, sziklaüregben, a városban a padlás egyik zugában történik.

A kicsinyeket a nőstény gondozza, a hím nem törődik a családdal.

A fiatalok két hónapig szopnak, egy hónappal később már kezdenek kijárni, s egy- vagy kétévesen ivarérettek. Főleg a fiatal, még tapasztalatlan állatokat pusztíthatja az erdőben a róka és az uhu, a városban az utcán átigyekvő nyestekre az autók jelentenek veszélyt. A nyest hazánkban nem védett.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Nagy pusztítást vittek véghez a tasmán ördögök egy ausztrál sziget madárvilágában

A BBC News beszámolója szerint a veszélyeztetett erszényes faj példányait 2012-ben telepítették le a Tasmániától keletre fekvő Maria-szigeten, hogy megvédjék őket a halálos daganatos betegségtől, amely miatt már szinte kipusztultak.

Újabb medvetámadás történt hétfőn Székelyföldön

Újabb medvetámadás történt hétfőn Székelyföldön: ezúttal a Kovászna megyei Zágonban támadt egy férfira a nagyragadozó.

Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok

Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.

Major László: Karcsú szépség

„A fényképezéssel való kapcsolatom az általános iskola 6. osztálya végén kapott Certina típusú fényképezőgéppel kezdődött, majd a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola diákjaként már tükörreflexes Exa, Praktica és Pentacon gépekkel, valamint számos optika használatával fotóztam."

Ezzel senki nem számolt: halálos madárcsapdává váltak a napelemparkok

Meglehetősen váratlan fordulat, nemcsak a napelemparkok üzemeltetői, de az állatvédelemben járatos szakemberek számára is: tömegesen pusztulnak a madarak az USA-ban a szántóföldekre épült napelemparkokban.

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.

Az iskolai szünet kezdetével megnyílnak az Erdei Vándortáborok

2021. június 16-án az Erdei Vándortábor Program immár ötödik szezonja indul az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A résztvevő diákok az erdők természeti és kulturális kincseinek megismerése mellett a környezettudatos életmódra is ösztönzést kapnak. A program az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával valósul meg.

A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden

Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.

Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok

Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.