Back to top

Alternatív takarmányok a kecskék számára - Kísérleti év

Beszámolok az idei tapasztalataimról, milyen lehetőségeket találtam a megbolondult időjárás hatásainak kivédésére. Az év eddig ismét meglehetősen siralmasra sikerült a környékünkön, olyannyira, hogy csak kétszer tudtak lucernát kaszálni az itt élő gazdálkodók. Az ország nagy részén, úgy tudom, hasonló a helyzet, kivételt ez alól csupán a „nagyon” Nyugat- és Dél-Nyugat-Magyar­or­szág jelentett.

A minap éppen Baranya megyéből kaptam látogatókat, akik az itteni aszály láttán megdöbbenésüket fejezték ki. Pedig arra melegebb van, de az itteninél jóval több csapadék jutott nekik. Örülök hát, hogy tavaly és kora tavasszal nagy bátran belevágtam az „alternatívákba”, így sikerült valamennyi hiányzó takarmányt pótolnom. Ráadásul ez csak a kísérleti év, jövőre a mostani „beváltnak tűnő” módszerek mellett újabb terveim vannak.

Illusztráció (OMÉK - búr kecske)
Fotó: Csatlós Norbert

Batáta

Eléggé szkeptikus voltam a „csodakrumplit” illetően, de azért kipróbáltam. A saját palánták "gyártása” nem sikerült, pontosabban sikerült, csak későn tudtuk kiültetni, de szerencsére kaptam a szomszédból közel 100 életerős palántát. A szomszéd már harmadik éve kísérletezik vele, sokat segített a tapasztalataival. Ami számomra fontos volt, az a hatalmas zöldtömeg. És sikerült! A termesztés egyik titka a talajtakarás (mulcs a kecskekarámból), méghozzá oly módon, hogy a burjánzó batáta ne akarjon állandóan újabb gyökeres hajtást nevelni a száron. Tehát: vastag mulcs, vagy folyamatos ellenőrzés és a szárak feltépése (a nyulak és a kecskék is hálásak voltak érte). A mulcs miatt, és mert a terülő, terjedő batáta pompás takarónövény, gyomosodással nem kellett számolnom. Amit azonban meg kellett oldanom, az a locsolás. A tövek nedvesen tartását segítette valamennyire a mulcs és a kecsketrágyás keverék a palánták kiültetése előtt, de bizony voltak hetek, amikor vért izzadtunk. Ettől függetlenül elegendő volt hetente kétszer locsolni őket, a víz pedig állott, gyűjtött egyszerű esővíz volt.

Október elején, az első fagy nagyon megkapta a növényt, fel kellett szednem a töveket, és hatalmas mennyiséget tudtam zöldből a kecskék elé rakni.

Ha a szeptember eleje óta apránként felszedett hajtásokat és a mostani mennyiséget összeadom, körülbelül 2 heti etetést váltottam ki, ami azért elég jó mennyiség, különösen, mivel friss zöldhöz jutottak az állatok akkor, amikor minden recsegve, ropogva törik a szárazságtól a legelőn. A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor megbontottam a fészkeket: a lila is szép mennyiséget termett, de csak aprókat, a sárga azonban hatalmas gumókat hozott. Ezeket ember, állat szívesen fogyasztja, és az eladásukkal még a takarmányozási büdzsénket is segítem.

Csicsóka

Vadföldekről jól ismertem és kedveltem is ezt a növényt. Az ültetést követően azonban a mi rettenetesen kötött, sziklaszilárd talajunkban, pláne víz nélkül (a batátával ellentétben nem locsoltam), nagyon lassan fejlődött. Időnként (kétszer), amikor számottevő csapadékot kapott, megnyúlt, de azért így is megnőttek valahogy. Nem szolgált előnyükre, hogy nem gyomtalanítottam, és az sem, hogy a kecskék néha csak beszöktek a területre, és kiharapták a hajtáscsúcsok egy részét. Mindezen viszontagságok ellenére jó részük megnőtt, és virágzás után, az első fagyok után beengedtem a kecskéket a kanadai aranyvesszővel vegyes csicsókaföldre. Kicsit szkeptikus voltam, a felnyurgult szárak vaskosak, ágszerűek és cseppet sem ínycsiklandónak tűntek, de a kecskéket ez a legkevésbé sem zavarta, pláne, hogy az aranyvesszővel vegyesen voltak a csicsóka szárak.

A „csicsóka projekt” tehát marad, újabb gumókat helyezek majd el, és amíg lehet, addig a mostani hajtatott állományt is rágatni fogom.

Elvileg lehetne kaszálni, de itt felénk akkora volt az aszály, féltem, hogy nem lesz elégséges a növedék. Néhány tőről nyáron vágtam le hajtást, szikkasztottam, az is elfogyott, de kaszálni majd csak akkor fogom, ha lesz belőle annyi, hogy gond nélkül megtehetem.

Törköly

Számomra évek óta fontos takar­mánykiegészítő, szürettől akár áprilisig tartja magát, ha jól van eltárolva. Borvidéken élek, nem okoz nehézséget a beszerzése, ingyen házhoz hozzák, csak adjak érte kecsketrágyát. Etetésénél azonban nagyon fontos betartani a szoktatási periódusokat. Törkölynél, ha a jószág nem ismeri, ez nem 10 nap, hanem eltolódhat akár 3 hétig is. Eleinte képesek bezabálni, aminek a legenyhébb tünete a részegség, de persze felfúvódás, hasmenés és egyéb bajok is lehetnek belőle. Nálam, amikor „beáll” a rendszer, naponta olyan 4 kg (!) körüli száraz, kétszer préselt törkölyt is elfogyasztanak a kecskék. A nedves törkölyt nem lehet tárolni, és nem is szeretik az állatok. A törkölyt erre a célra kapható szőlészeti kádakban tárolom, az „anyagot” jól tömörítve, megtaposva, tetejét szorosan lezárva, lesúlyozva, lehetőleg árnyékban. A bontott kádnak is zárva tartom a tetejét természetesen.

Babszár

Körülbelül a batáta szárával egy időben tudtam a babszárat is a kecskéknek adni, ami nagyon jól elfogyott, az állatok külön örültek a rajta maradt babnak. Bajuk nem lett tőle. Idén nem volt annyi, hogy kísérletként külön etessem, de ha sikerül forrást felkutatni, újra megpróbálom majd, elsősorban zölden.

Krumpli

Évek óta etetem betakarítás után, a térségben fillérekért kapni. Hátránya, hogy össze kell vágni, és tudni kell jelentős mennyiséget tárolni belőle. Én csak a fejősökkel, fejés közben, a fejőállásban etetem, abrakkal kicsit megszórva, így nem romlik meg a maradék. Ehhez is szoktatni kell azonban a kecskéket. Érdemes eleve mosott krumplit venni, bár így romlékonyabb, de megoldás lehet az is, ha az adott adagot mindig megmossuk és megszárítjuk, ez viszont jelentős macera. Szóval inkább maradjon a mosottan vett, amit aztán összevágunk.

Tejre gyakorolt hatás

Mindegyik itt felsorolt takarmány a víztartalmánál és egyéb tulajdonságainál fogva „nyomja” a tejet. A szőlőmag most éppen divatos élelmiszernek számít, fantasztikus hatásairól mostanában sokat lehet olvasni, hallani, a krumpli keményítő hatásáról szintén. A törköly eleinte édessé és alkoholosan aromássá teszi a tejet, erre nagyon kell figyelni, de mire a bendőflóra átáll, ez megszűnik. A krumpli okozhat enyhe hasmenést, ha hirtelen adjuk, mellékízt azonban szerencsére nem tapasztaltam. Mindenképp érdemes próbálkozni, kísérletezni velük, pénztárcakímélő és tejet hozó lehetőségek. Ahogy változik természetes környezetünk, egyre fontosabb a kiutak keresése, az alternatív takarmányötletek felkutatása.

Pallagi Zsuzsanna

GerecseKecske

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Elhalasztják a hannoveri vásárokat

A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) a két rendezvény tanácsadói testületével egyetértésben, ez év novemberéről a jövő február 9–12-re halasztotta a hannoveri EuroTier nemzetközi haszonállattartási és -tenyésztési, valamint a vele párhuzamosan megrendezésre kerülő EnergyDecentral innovatívenergia-szolgáltatási szakvásárt.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Élő nemzeti kincsünk: a pumi

A kutyák bohócaként is emlegetett magyar terelő pásztorkutyát az alkalmazkodás iskolapéldájaként tartják számon. Hosszú út vezetett a pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig, melyet ez a viszonylag kistermetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített.

Csak tiszta tejből lehet minőségi sajt

A Balaton mellett hagyományos paraszti életmód szerint él a mindig mosolygó, vidám Török Gergő, a Felsőörsi Tekergő Sajtműhely sajt­mestere. Korán kel, hogy megfejje, ellássa az állatokat, emellett sajtot készít, kezel, csomagol, majd ismét az állatokkal foglalkozik, és csak este indul haza. A sajtmestert életútjáról, állattartásról, valamint a sajtkészítés fortélyairól kérdeztük.

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Nagyító alatt az állatok szállítása

Az Európai Parlament vizsgálóbizottságot állít fel, amely az állatok szállításának hiányosságait vizsgálja, ennek során arra lesznek kíváncsiak, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az uniós jogszabályokat.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.