Back to top

ASP: még mindig vannak félreértések

Az elmúlt hónapban, a Nébih és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ország több városában szervezett tájékoztató fórumokat, amelyeken az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be. Milyen volt az érdeklődés? Mennyire tűntek partnernek a termelők a védekezéssel, illetve megelőzéssel kapcsolatos teendőkben – kérdeztük a Nébih-től?

Az afrikai sertéspestis betegség elleni védekezés legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a megelőzés, ezért is kiemelten fontos minden olyan esemény, amely lehetőséget biztosít az érintettek tájékoztatására, a figyelemfelhívásra. A Nébih szakemberei törekednek arra, hogy minél több, a mostani Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvénysorozatához hasonló eseményen, fórumon vegyenek részt, hisz

a személyes, közvetlen tájékoztatás az egyik leghatékonyabb módja az információk átadásának és az esetleges bizonytalanságok, félreértések gyors, egyértelmű tisztázásának.

A NAK rendezvénysorozatának valamennyi állomásán (Miskolcon, Nádudvaron, Budapesten, Kiskunfélegyházán és Tatán) dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyesen tájékoztatta a résztvevőket a legfontosabb tudnivalókról és aktualitásokról. A rendezvény kapcsán általánosságban elmondhatjuk, hogy jellemzően az érintett célcsoportok mindegyikéből érkeztek résztvevők: állattartók, tenyésztőszerveztek, élelmiszervállalkozók, állatorvosok stb. egyaránt helyet foglaltak a közönség soraiban. A vendégek összetétele a sertéságazat teljes szegmensét leképezte. A háztáji állattartótól a nagy mezőgazdasági vállalkozásokig, a kistermelői élelmiszer előállítóktól a nagy kapacitású vágóhidakig egyaránt érkeztek hallgatók, de a résztvevők között állatforgalmazók, kereskedők, szállítmányozók, valamint szolgáltató és hatósági állatorvosok is akadtak.

A rendezvények alkalmával megfogalmazott kérdésekből egyértelműen kitűnt, hogy az ágazatai szereplők tisztában vannak az afrikai sertéspestisnek az ágazatot fenyegető valamennyi közvetlen és közvetett veszélyével. Ugyanakkor egy olyan tendencia is megfigyelhető, hogy az érintettek egy része abban bízik, létezik olyan konkrét eszköz, eljárás stb., amely alkalmazása biztosítékot jelenthet számukra a betegség megelőzésében.

Éppen ezért országos főállatorvos úr minden esetben kiemelten hangsúlyozta, hogy az eredményes védekezés záloga az állategészségügyi és járványvédelmi szabályok fokozott és folyamatos betartása. Ezek a hatályos jogszabályokban, a nemzetközi tapasztalatokon alapuló útmutatókban stb. előírt, vagy leírt információk elérhetőek a Nébih tematikus oldalán.

Novemberben (a már lezajlott kaposvári esemény mellett) lesz még egy rendezvény Körmenden, november 21-én.  Ezt is a NAK Állattenyésztési Osztálya szervezi.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A hazai termékek előnyben részesítését kérik a sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól

Az afrikai sertéspestis németországi megjelenése miatt szervezett megbeszélést a sertéságazat meghatározói szereplőinek részvételével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termelők és a feldolgozók egyöntetűen arra kérik a kiskereskedelmi láncokat, hogy a hazai hústermékeket részesítsék előnyben a külföldiekkel szemben.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

Újabb öt évre lett megválasztva

Semjén Zsolt újabb öt évre lett az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. A „régi-új” elnököt egyhangúlag választották meg újra a gyűlésen.