Back to top

Sokat spórolhatnak a béreken a munkaadók

Jövő nyár közepén 15,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó mértéke. Az szja-vágással együtt keletkező adóék így már meghaladná a régiós átlagot.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) jellemzően a munkáltatók adóterhe, amely­nek évközi csökkentése 150 mil­liárd forintot, míg egy év eleji mérséklés akár 300 milliárd forintot hagyhatna a foglalkoztatók zsebében – mondta a Világgazdaságnak Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adópartnere, és emlékeztetett, hogy a szocho fokozatos csökkentése a kormány, a munkáltatói, valamint a munkavállalói szervezetek között 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás része, amely a minimálbér emelését, valamint a munkáltatói terhek csökkentését tűzte ki célul.

A szocho év közepi csökkentése a megállapodás hatodik pontja szerint következhet be, ha végbemegy az előző év első negyedévi adataihoz viszonyított 6 százalékos reálbér-emelkedés.

„Ez az elv érvényesült az idén is, így július 1-jétől a szocho összesen 2 százalékot csökkent, az adókulcs így most 17,5 százalékos. A mutató 2020-ban is meghaladhatja a 6 százalékot, így jövő nyáron is csökkenés történhet”

– értékelt lapnak Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza. A szakember arra mutatott rá a szocho kapcsán, hogy az adónem folyamatos csökkentése, valamint a személyi jövedelemadó mérséklése következtében keletkezett adóék 2015 és 2019 között 4,9 százalékot csökkent, így most 44,1 százaléknyi. Ha a szocho jövőre csak 15,5 százalék lenne, akkor az adóék 43,1 százalékra csökkenhetne, amivel uniós szinten ugyan átlagos eredményt érne el Magyarország, de a régiós országok átlagát már meghaladná.

A szocho megfizetésére a foglalkoztatottak után elsősorban a munkáltatók kötelezettek. Az adó alapját az összevont adóalapba tartozó jövedelem, tipikusan a bruttó bér vagy a tanulószerződés alapján kifizetett díj adja, de a legtöbb cafeteriaelem után is van fizetési kötelezettség. Ezen túlmenően a vállalkozói kivét (kvázi a fizetés) után az egyéni vállalkozóknak, míg a tagjaik után a társas vállalkozásoknak is szochót kell fizetniük.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

A bor, a sokarcú ital

A bornak rengeteg arca van, és minden alkalomhoz, hangulathoz, társasághoz, ételhez, mi több, évszakhoz jól illik. Ehhez adott a széles választék, vallja Pampetrics Milán. A borkereskedőként tevékenykedő keszthelyi fiatalember már tizenévesen elkezdett ismerkedni a borokkal, majd Svájcban bővítette tudását. Ennek köszönhetően a nemes ital egész világpiacára rálátása van.

A könyv: Arculat és identitás

Megjelent az "Arculat és identitás 2. Vezető magyar márkák tradicionális múlttal és innovatív jelennel” című könyv. A bemutatón V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa mondott köszöntőt.

Kiszámítható gazdasági környezet szükséges a hatékonyabb kertészeti termesztéshez

Technológiai fejlesztés, korszerű, intenzív művelés lehet csak a megoldás a zöldség-gyümölcs ágazat hazai problémáira, derült ki az Agrárszektor tanácskozás kertészeti szekciójának előadásaiból. Figyelni kell az üzemszervezésre és a dolgozók megelégedettségére, hangsúlyozták a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Versenytényező lett a digitalizáció

Nincs alternatívája a technológiai fejlesztésnek a mezőgazdaságban sem, ráadásul a digitalizáción múlik a magyar agrárium jövőbeni versenyképessége is, derült ki a Budapest Bank pécsi agrárdigitalizációs eseményén. Vannak még tartalékok a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, főleg a hatékonyság terén. Márpedig automatizálással és robotizációval sokat lehet javítani rajtuk.

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Bendegúz, dínók és a gyerekvasút

A lillafüredi és a gemenci után, a Kispöfögők mesekönyv-sorozat legújabb kötete a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútján kalauzolja olvasóit. Bendegúz Mk-45-ös dízelmozdony és barátai különleges és humoros eseményekbe keverednek, a történetek közben pedig megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát, közelmúltbeli és évszázados történetét.

Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.

Munkaerőmegtartási jó gyakorlat, testközelből

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az élelmiszeripari tagság számára a „FEJLŐDJÜNK EGYÜTT!” programsorozat keretében kamarai finanszírozással 2019. november 19-én újabb gyárlátogatást szervezett az Eisberg Hungary Kft. gyáli üzemébe.