Back to top

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Nagy eredmény, hogy a Visegrádi Négyek és más közép-kelet-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint például Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia vagy Görögország – hangsúlyozta a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.

Fotó: FM: Pelsőczy Csaba
Az európai méhészek által előállított minőségi termékek nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal.

Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Ha ehhez hozzávesszük az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz mennyiségét, akkor az oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort.

A méhészeti ágazat nemcsak egy mezőgazdasági ágazat a sok közül, hiszen az európai élelmiszergyártás nagyban függ a beporzástól, ezért a méhészeti válság elmélyülésének megakadályozása összeurópai érdek.

A helyzet kezelése érdekében Magyarország egy több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot.

Ennek keretében meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét, illetve lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást. Emellett lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan, a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás. Végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat – mondta a magyar tárcavezető.

A tanácsülés napján, november 18-án jelent meg Nagy István agrárminiszter írása az EUObserver brüsszeli hírportálon, Válságban az európai méhészet címmel. A magyar miniszter ebben arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a méztermelés jövedelmezősége csökkenésének okait, és tegyen javaslatot a válság kezelésére. Mint rámutatott, egyre több a kihalással fenyegetett beporzófajok száma, amelynek fő okai az emberi tevékenységben, az urbanizációban, a monokultúrában, a méheket fenyegető különböző betegségekben, valamint a beporzók számára káros növényvédő szerek használatában keresendők.

Írásában Nagy István arról tájékoztat, hogy Magyarországon a méhek téli halálozási aránya 5-10 százalékról 25-40 százalékra nőtt. A méhcsaládok azonban egyre gyakrabban halnak ki már nyár folyamán is, a beporzófajok pedig még súlyosabb veszteségeket szenvednek el.

A drasztikus hanyatlás miatt a mézelő méhek szerepe a beporzásban egyre fontosabb. A háziméhek állománycsökkenése kevésbé szembetűnő a méhészeti gondozás miatt, ahol új családokkal töltik fel a megsemmisült telepeket.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a méhészeti ágazat fontossága jóval meghaladja a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulását, ugyanis a terméshozamok több mint 80 százaléka, valamint az európai élelmiszer-termelés 75 százaléka függ a méhek beporzásától. „Ezen ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges feltételek biztosítása kulcsfontosságú prioritás, mivel a beporzás hiánya miatt a terméshozam csökkenhet. Ha a háziméhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúly hiánya valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart. Ennek értelmében a méhészeti ágazat fenntartása és javítása az egész társadalmat szolgálja” - fogalmazott, hozzátéve, hogy alapvető fontosságú tehát a méhészek munkája, elmaradása ugyanis a méhek számának további csökkenéséhez vezethet. Azonban egyre több méhész döntött úgy, hogy a méhészeti termékek piacán jelentkező nehézségek miatt leállítja a termelést.

A miniszter szerint a méhészeti termékeket tekintve az Európai Unió csak félig önellátó, évente több százezer tonna importra szorul. Az unión kívüli – főleg Kínából származó – méz gyakran rosszabb minőségű, de mindenképpen jóval olcsóbb.

Az európai méhészek, akik magasabb színvonalon és szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok szerint termelnek, nem képesek versenyezni ezekkel az árakkal, nem képesek a méz előállítására megélhetésüket garantáló áron. A méhészeknek ez esetben másik jövedelemforrást kell keresniük, ami a méhcsaládok további csökkenésével járhat – vélte.

Kiemelte azt is, hogy Magyarországon a méhészeti ágazat jövedelmezősége 50 százalékkal csökkent az előző öt év átlagához képest, a tendencia pedig valószínűleg tovább folytatódik. Az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján az unión kívüli országoknak nyújtott mézkoncessziók pedig tovább növelik az importnyomást.

„Ha az Európai Unió fenn kívánja tartani az európai méhészeti ágazatot, fel kell ismernie annak hasznosságát, és sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania magának a méhészetnek, mint termékeinek”

– szögezte le az agrárminiszter. Magyarország ezzel összefüggésben számos javaslatot terjesztett elő, amelyek rövid távon nyújtanának segítséget. Ezek között szerepel egyebek mellett a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a különböző termékek eredetéről, a tényleges származási ország feltüntetésével. Fontos az is, hogy a nemzeti méhészeti programok forrásait olyan tevékenységekre használják fel, amelyek közvetlenül vagy közvetve a méhek egészségére irányulnak. A régi felszerelések használata jelentősen hozzájárul a kedvezőtlen egészségügyi feltételek kialakulásához, a méhészek azonban nem tudják modernizálni alacsonyan jövedelmező vállalkozásaikat. Nagyobb rugalmasságra van szükség a Közös Agárpolitika következő időszakában annak érdekében, hogy a tagállamok képesek legyenek a források átcsoportosítására egyéb ágazati programokba. Végezetül az Európai Bizottságnak elemeznie és értékelnie kell a rendelkezésre álló kutatások eredményét. A megállapítások fényében pedig javaslatot kell tennie a jelenlegi méhészeti válság kezelésére – tette hozzá írásában az agrárminiszter.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rangos elismeréseket osztott ki az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Milyen a kínai vásárló – avagy miért vesznek egyre több külföldi terméket?

A digitális nemzedék költekezik, és köreikben menő külföldi, drága terméket vásárolni. Az idősek meggondoltabbak, de ők is kedvelik a külföldi árut, viszont fontos az ár. Aki Kínába exportál jó, ha tisztában van a trendekkel.

Fagyizórazziába kezdett a NAV

A fél országra kiterjed az a razzia, amelyben az adóhivatal emberei a fagylaltozókat, a kávézókat, a cukrászdákat ellenőrzik, a revizorok egyes adózási és munkaerőpiaci szabályok megtartására koncentrálnak. A tavalyi élelmiszer-biztonsági ellenőrzések arra mutattak rá, hogy a fagyizóknál a higiénia is igen lényeges.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.