Back to top

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Nagy eredmény, hogy a Visegrádi Négyek és más közép-kelet-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint például Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia vagy Görögország – hangsúlyozta a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.

Fotó: FM: Pelsőczy Csaba
Az európai méhészek által előállított minőségi termékek nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal.

Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Ha ehhez hozzávesszük az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz mennyiségét, akkor az oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort.

A méhészeti ágazat nemcsak egy mezőgazdasági ágazat a sok közül, hiszen az európai élelmiszergyártás nagyban függ a beporzástól, ezért a méhészeti válság elmélyülésének megakadályozása összeurópai érdek.

A helyzet kezelése érdekében Magyarország egy több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot.

Ennek keretében meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét, illetve lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást. Emellett lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan, a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás. Végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat – mondta a magyar tárcavezető.

A tanácsülés napján, november 18-án jelent meg Nagy István agrárminiszter írása az EUObserver brüsszeli hírportálon, Válságban az európai méhészet címmel. A magyar miniszter ebben arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a méztermelés jövedelmezősége csökkenésének okait, és tegyen javaslatot a válság kezelésére. Mint rámutatott, egyre több a kihalással fenyegetett beporzófajok száma, amelynek fő okai az emberi tevékenységben, az urbanizációban, a monokultúrában, a méheket fenyegető különböző betegségekben, valamint a beporzók számára káros növényvédő szerek használatában keresendők.

Írásában Nagy István arról tájékoztat, hogy Magyarországon a méhek téli halálozási aránya 5-10 százalékról 25-40 százalékra nőtt. A méhcsaládok azonban egyre gyakrabban halnak ki már nyár folyamán is, a beporzófajok pedig még súlyosabb veszteségeket szenvednek el.

A drasztikus hanyatlás miatt a mézelő méhek szerepe a beporzásban egyre fontosabb. A háziméhek állománycsökkenése kevésbé szembetűnő a méhészeti gondozás miatt, ahol új családokkal töltik fel a megsemmisült telepeket.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a méhészeti ágazat fontossága jóval meghaladja a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulását, ugyanis a terméshozamok több mint 80 százaléka, valamint az európai élelmiszer-termelés 75 százaléka függ a méhek beporzásától. „Ezen ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges feltételek biztosítása kulcsfontosságú prioritás, mivel a beporzás hiánya miatt a terméshozam csökkenhet. Ha a háziméhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúly hiánya valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart. Ennek értelmében a méhészeti ágazat fenntartása és javítása az egész társadalmat szolgálja” - fogalmazott, hozzátéve, hogy alapvető fontosságú tehát a méhészek munkája, elmaradása ugyanis a méhek számának további csökkenéséhez vezethet. Azonban egyre több méhész döntött úgy, hogy a méhészeti termékek piacán jelentkező nehézségek miatt leállítja a termelést.

A miniszter szerint a méhészeti termékeket tekintve az Európai Unió csak félig önellátó, évente több százezer tonna importra szorul. Az unión kívüli – főleg Kínából származó – méz gyakran rosszabb minőségű, de mindenképpen jóval olcsóbb.

Az európai méhészek, akik magasabb színvonalon és szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok szerint termelnek, nem képesek versenyezni ezekkel az árakkal, nem képesek a méz előállítására megélhetésüket garantáló áron. A méhészeknek ez esetben másik jövedelemforrást kell keresniük, ami a méhcsaládok további csökkenésével járhat – vélte.

Kiemelte azt is, hogy Magyarországon a méhészeti ágazat jövedelmezősége 50 százalékkal csökkent az előző öt év átlagához képest, a tendencia pedig valószínűleg tovább folytatódik. Az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján az unión kívüli országoknak nyújtott mézkoncessziók pedig tovább növelik az importnyomást.

„Ha az Európai Unió fenn kívánja tartani az európai méhészeti ágazatot, fel kell ismernie annak hasznosságát, és sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania magának a méhészetnek, mint termékeinek”

– szögezte le az agrárminiszter. Magyarország ezzel összefüggésben számos javaslatot terjesztett elő, amelyek rövid távon nyújtanának segítséget. Ezek között szerepel egyebek mellett a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a különböző termékek eredetéről, a tényleges származási ország feltüntetésével. Fontos az is, hogy a nemzeti méhészeti programok forrásait olyan tevékenységekre használják fel, amelyek közvetlenül vagy közvetve a méhek egészségére irányulnak. A régi felszerelések használata jelentősen hozzájárul a kedvezőtlen egészségügyi feltételek kialakulásához, a méhészek azonban nem tudják modernizálni alacsonyan jövedelmező vállalkozásaikat. Nagyobb rugalmasságra van szükség a Közös Agárpolitika következő időszakában annak érdekében, hogy a tagállamok képesek legyenek a források átcsoportosítására egyéb ágazati programokba. Végezetül az Európai Bizottságnak elemeznie és értékelnie kell a rendelkezésre álló kutatások eredményét. A megállapítások fényében pedig javaslatot kell tennie a jelenlegi méhészeti válság kezelésére – tette hozzá írásában az agrárminiszter.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pizza, hamburger - házhoz rendelve tesztelt a Nébih

Öt termékkategóriában összesen 26 készételt rendelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) termékteszt programja. Pizzák, tészták, frissensültek, hamburgerek és a távol-keleti konyha levesei kerültek a Szupermenta virtuális kosarába.

Tesco: erős a magyar pozíció, és jók a kilátások

Alaptalanok a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy többlépcsős leépítés következhet a Tescónál - reagált az ezzel kapcsolatos sajtóhírekre a Világgazdaságnak a Tesco-Global Áruházak Zrt. sajtóosztálya.

Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is - tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

A járvány előtti szintre emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az euróövezetben

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 5,7 százalékkal, éves szinten pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

Megkérdeztük a méhészt: Hogyan gyéríti az atkát nyáron?

Itt a nyár, véget érnek a pörgetések, amikor is az atkagyérítés és -írtás valamilyen formáját el kell végezni ahhoz, hogy a méhek a beteleléskor a lehető legkevesebb atkaszúrást kapják. Az atkagyérítés fontosságának megértése és az egész évet átfogó gyérítési stratégia kulcsfontosságú a méhek életben tartásához és a méhészkedés sikeréhez. Erről kérdeztük a méhészeket.

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Elrajtolt az idei tiszai PET Kupa mezőnye Záhonyból

Elrajtolt a 8. PET Kupa mezőnye hétfőn Záhonyból, a versenyben résztvevő, újrahasznosított anyagokból készült hajók legénysége a következő egy hétben várhatóan több tonna folyami hulladéktól szabadítja meg a Tisza Záhony és Tokaj közötti szakaszát.

Az EU mézpiacának helyzetértékelése 2. rész

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására. Ennek adjuk most közre előző havi számunkban megjelent folytatását.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.