Back to top

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.

A gyomnövények valójában segíthetnek a terméshozam növelésében – állapították meg a pisai Szent Anna Egyetem szakemberei – írja a hvg.hu az MTI-re hivatkozva. Az intézmény agro-biodiverzitási programjában részt vevő doktorandusz, Guillaume Adeux által vezetett hároméves tanulmány szerint a termesztett növényekkel együtt élő gyomok bizonyos szintű sokféleségének a megőrzése segít csökkenteni a terményveszteséget.

Az eredmények szerint az úgynevezett "ökológiai fülkék" – egy élőlény szerepe, státusza az élőhelyén – betöltésével bizonyos gyomok megakadályozzák, hogy az invazívabb fajok gyökeret verjenek és ellepjék a termőföldeket.

Mindez megerősíti azt a feltételezést, hogy a biológiai sokféleség pozitív tényező az ember által létrehozott és a természet adta ökoszisztémákra nézve egyaránt.

Az intézmény közleménye szerint a tanulmány eredményei egy új, "agroökológiai" szemlélet felé mutatnak, amely a különböző fajok közötti interakció hasznosítására épül a terméshozam növelése érdekében, miközben csökkenti a rovarirtószerek iránti igényt és ezzel együtt azok negatív hatását az emberi szervezetre.

A Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a franciaországi INRA mezőgazdasági kutatóintézet együttműködésében készült.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.