Back to top

Nagyot "ugrott" a sertéspestis Németország felé

A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a német határtól 85 kilométerre, egy közlekedési balesetben elpusztult vaddisznónál az afrikai sertéspestis (ASP) vírust mutatták ki.

A lengyel állatorvosi felügyelet november 14-én jelentette be, hogy a hónap elején Lubusz megyében, közúti balesetben elpusztult vaddisznó ASP vizsgálatának eredménye pozitív lett.

A hír azt jelenti, hogy a fertőzött terület szinte egyik napról a másikra 300 kilométerrel nyugatabbra került. Eddig Lengyelország fővárosának, Varsónak a környékén húzódott ez a határ, és csak nagyon lassan húzódott egyre nyugatabbra, az ország északi részén.

A szakértők egyetértenek abban, hogy amikor az ASP vírus hirtelen ilyen nagy távolságra jut el, annak szinte mindig az emberi gondatlanság az oka.

A térképen kék színnel a lengyelországi ASP fertőzéssel érintett gazdaságok láthatók 2014-től, az első esettől az utolsó bejelentésig. A vaddisznóban kimutatott fertőzések gyakorlatilag ugyanazon régiókban fordultak elő ezen a héten is. Az újonnan talált fertőzött vaddisznó helyét a vörös piktogram jelöli. Jól látható, mennyivel távolabb van a korábbi területektől.

A hatóság az eset a bejelentését követően azonnal intézkedést rendelt el, és az elpusztult vaddisznó megtalálási helye körül 5 kilométer sugarú körben egy fémkerítést húzott fel. A hétvégén több mint 150 önkéntes kutatott itt, a Tarnów Jezierny környéki erdőkben, és újabb 20 különböző életkorú vaddisznó tetemet találtak - számolt be róla a Gazeta Lubuska helyi újság. Az első teszteredmények "nem normális" jelzőt használnak az esetekre, de további vizsgálatokra és időre van még szükség, hogy biztosan meg tudják mondani, miért pusztultak el a vadak.

A német mezőgazdasági minisztérium szintén megerősítette a lapban közzétett hírt, és hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot tart fenn a lengyel hatóságokkal, valamint az Európai Bizottsággal.

A német sertéstenyésztők szakszervezete (ISN) a weboldalán próbálta megnyugtatni a sertéstenyésztőket, és javasolta nekik, hogy ne essenek pánikba.

Arra kérte őket, hogy legyenek nagyon körültekintőek, és felhívta a figyelmüket a megelőzés fontosságára, az előírások és a higiénia betartására.

 

Forrás: 
pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Varroa atka számlálás: monitoring (1. rész)

Az atkakezelés sikerének egyik fontos feltétele, hogy tisztába kerüljünk a termelő méhállományunk varroa fertőzöttségi szintjével és mérlegelhessük a kezelés szükségességét. Az az évi szaporítást (rajokat, műrajokat), amennyiben időben még fiasításmentesen kezeltük őket (pl. oxálsav-dihidrát oldattal), nem szükséges ellenőriznünk vagy az itt bemutatott kezelési módszereket alkalmaznunk velük.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

Nagy pusztítást vittek véghez a tasmán ördögök egy ausztrál sziget madárvilágában

A BBC News beszámolója szerint a veszélyeztetett erszényes faj példányait 2012-ben telepítették le a Tasmániától keletre fekvő Maria-szigeten, hogy megvédjék őket a halálos daganatos betegségtől, amely miatt már szinte kipusztultak.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

A Brexit után tovább szigorítja "állatjóléti" törvényét Nagy-Britannia

Nagy-Britannia közölte, hogy a Brexit utáni jóléti terv részeként betiltja a vágásra és hízlalásra szánt élő állatok exportját, megfontolja a libamáj kereskedelem engedélyezését és hivatalosan is érző lényként ismeri el a gerinces állatokat.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

A gabonafélék drágulása húzta a felvásárlási árakat áprilisban

Áprilisban 15,5 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt; a növénytermesztési és kertészeti termékek árát a gabonafélék és az ipari növények árának emelkedése hajtotta fel, ezek 23,3 százalékkal drágultak tavaly április óta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető adatokból.