Back to top

A tojás ára elmozdult a holtpontról

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. január-szeptember hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 5,8 százalékkal nőtt. A növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 5,9 százalékkal, míg az élő állatoké és az állati termékeké pedig 5,6 százalékkal emelkedett ez idő alatt.

A KSH adatai szerint 2019. január és szeptember között a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 422 Ft/kg volt, ez 15,5 százalékkal több, mint ami egy évvel ezelőtt, ebben az időszakban volt. Szeptemberben, a 2018. kilencedik havi kilónkénti 377 forinttal, valamint az előző havi 478 forinttal szemben, a felvásárlási ár 492 Ft volt, így újabb történelmi csúcsot döntött. Augusztussal összevetve szeptemberben hétezer egyeddel nőtt a forgalom, az elmúlt évhez képest viszont ötezerrel, 304 ezer egyedre visszaesett az eladott mennyiség.

Az idei év szeptemberéig a 2018 évinél 5 százalékkal kevesebb, 2794 ezer db, összesen 326869 tonna vágósertést értékesítettek a termelők. Az eladási átlagsúly 117 kg volt.

Szeptemberben, augusztushoz viszonyítva, valamelyest emelkedett a vágómarha felvásárlási átlagára, ezzel egyidejűleg élénkült a forgalom is. A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019. január és szeptember közötti hónapokban 411 Ft/kg volt, 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Szeptemberben 399 Ft volt az adásvételi ár, ami kilogrammonként 4 forinttal elmaradt az elmúlt év hasonló időszakának árától, ám így is 7 forinttal felülmúlta az augusztusit.

Egy év alatt 3720 db-ról 3681 darabra csökkent a kereskedés, ennek dacára a nyolcadik hónappal összevetve 504 egyeddel nagyobb lett a felvásárolt mennyiség. A harmadik negyedév végéig az idén 35517 db, összesen 17252 tonna vágómarhát értékesítettek. A létszám 3,1 százalékkal, az összsúly, ha minimálisan is - 0,4 százalékkal - elmaradt a tavalyitól.

A nyers tej ára szeptember végéig 4,6 százalékkal emelkedett az idén, a kilenc hónap átlaga 100 forint volt, a kereskedés 1182647 tonnát, az árbevétel 118,3 milliárd forintot tett ki.

Szeptemberben az augusztusi 102 forintos rekordtól 1 forinttal olcsóbb, kilónként 101 Ft volt az eladási átlagár, 2018 kilencedik negyedévéhez képest így is 6 Ft volt az áremelkedés.

Az augusztusi forgalommal összevetve 2520 tonnával visszaesett az értékesítés, ennek ellenére az elmúlt évhez viszonyítva mégis jelentősen, 5229 tonnával, összesen 123640 tonnára nőtt a feldolgozók által átvett nyers tej mennyisége.

A zsírtartalom a korábbiakhoz képest 0,1 százalékkal 3,6 százalékra emelkedett, a fehérje-koncentráció viszont továbbra sem haladta meg a 3,2 százalékot.

A statisztikai hivatal adatai szerint 2019. harmadik negyedévének végéig a vágójuh termelői átlagára 812 Ft/kg volt, 5,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A felvásárolt vágóalapanyag 5643 tonnát tett ki, az elmúlt évhez képest 6,9 százalékkal kevesebbet. Szeptemberben, a 2018 évi kilónkénti 759 forinttal és az augusztus havi 821 forinttal szemben, az eladási ár 770 Ft volt. Ekkor az élőbárány átlagára 877 Ft/kg, ezen belül a könnyű bárányé 912 Ft, a nehéz bárányé pedig 836 Ft volt.

A 359 tonnás forgalom jócskán elmaradt az augusztusi 851 tonnát kitevő felvásárlástól, ugyanakkor igencsak alulmúlta a tavaly ilyenkor mért 476 tonnát is.

A vágóbaromfi átlagára 2019. január-szeptember hónapokban - 2018 évvel összehasonlítva - 1,1 százalékkal 298 forintra erősödött. Egy év alatt a pecsenyecsirke adásvételi átlagára 3,2 százalékkal, a húslibáé 3,6 százalékkal, a vágókacsáé 3,5 százalékkal, a vágópulykáé pedig 3,1 százalékkal lett drágább.

Szeptemberben a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 268 Ft/kg, vágóliba: 640 Ft/kg, vágópulyka: 363 Ft/kg, vágókacsa: 326 Ft/kg, illetve 333 Ft/kg.

A szeptember 30-ai adatok szerint a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege - köszönhetően a júliusi és a szeptemberi kimagasló forgalomnak - 414251 tonna volt, az elmúlt évhez képest 4,4 százalékkal nőtt.

Az étkezési tojás termelői átlagára 2019. január-szeptember hónapokban 18 Ft volt, 1,3 százalékkal kevesebb, mint 2018 azonos időszakában.

Szeptemberben 1 forinttal nőtt az ár, véget ért a négy hónapja tartó stagnálás.

Forrás: 
KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Gyomorfekélyt jelezhet, ha bal oldalán fekszik a sertés

Gyomorfekély jele lehet, ha a sertések inkább a bal oldalukon fekszenek. Ezt állapította meg az Agri-Food and Biosciences Institute (AFBI) és a belfasti Queens University (QUB) közös kutatása. A kutatásból az is kiderült, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé hajlamosak veszélyes viselkedésre, például farokharapásra.

Nézd meg a kezét, vedd meg a sajtját!

Magyarországon egyre többen készítenek tehén- és kecsketejből tejfölt, túrót, sajtokat, ám olyan szakember még mindig kevés van, aki a juhtejre alapozza vállalkozását. Rácz Miklós Tamás sajtkészítő Miskolctól 15 percnyi autózásra, Újcsanáloson ezt tette, amikor pár éve az öltönyt lecserélte gumicsizmára, s ezt azóta sem bánta meg.

Új fajták és takarmányok

A takarmányozás mindig is az állattenyésztéssel kapcsolatos kutatásoknak azon területe volt, ahol a gazdasági élet szereplői szívesen együttműködtek az egyetemekkel, hisz a takarmányozási költségek csökkentése meghatározó az állati termék előállításának rentabilitásában.

Gyepgazdálkodási munkacsoportot hozott létre az Agrárminisztérium

Gyepgazdálkodási munkacsoportot hozott létre az Agrárminisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége részvételével és kezdeményezésére annak érdekében, hogy elősegítse a hazai gyepek jobb hasznosítását és a gyepgazdálkodás színvonalának emelését – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.