Back to top

A tojás ára elmozdult a holtpontról

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. január-szeptember hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 5,8 százalékkal nőtt. A növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 5,9 százalékkal, míg az élő állatoké és az állati termékeké pedig 5,6 százalékkal emelkedett ez idő alatt.

A KSH adatai szerint 2019. január és szeptember között a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 422 Ft/kg volt, ez 15,5 százalékkal több, mint ami egy évvel ezelőtt, ebben az időszakban volt. Szeptemberben, a 2018. kilencedik havi kilónkénti 377 forinttal, valamint az előző havi 478 forinttal szemben, a felvásárlási ár 492 Ft volt, így újabb történelmi csúcsot döntött. Augusztussal összevetve szeptemberben hétezer egyeddel nőtt a forgalom, az elmúlt évhez képest viszont ötezerrel, 304 ezer egyedre visszaesett az eladott mennyiség.

Az idei év szeptemberéig a 2018 évinél 5 százalékkal kevesebb, 2794 ezer db, összesen 326869 tonna vágósertést értékesítettek a termelők. Az eladási átlagsúly 117 kg volt.

Szeptemberben, augusztushoz viszonyítva, valamelyest emelkedett a vágómarha felvásárlási átlagára, ezzel egyidejűleg élénkült a forgalom is. A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019. január és szeptember közötti hónapokban 411 Ft/kg volt, 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Szeptemberben 399 Ft volt az adásvételi ár, ami kilogrammonként 4 forinttal elmaradt az elmúlt év hasonló időszakának árától, ám így is 7 forinttal felülmúlta az augusztusit.

Egy év alatt 3720 db-ról 3681 darabra csökkent a kereskedés, ennek dacára a nyolcadik hónappal összevetve 504 egyeddel nagyobb lett a felvásárolt mennyiség. A harmadik negyedév végéig az idén 35517 db, összesen 17252 tonna vágómarhát értékesítettek. A létszám 3,1 százalékkal, az összsúly, ha minimálisan is - 0,4 százalékkal - elmaradt a tavalyitól.

A nyers tej ára szeptember végéig 4,6 százalékkal emelkedett az idén, a kilenc hónap átlaga 100 forint volt, a kereskedés 1182647 tonnát, az árbevétel 118,3 milliárd forintot tett ki.

Szeptemberben az augusztusi 102 forintos rekordtól 1 forinttal olcsóbb, kilónként 101 Ft volt az eladási átlagár, 2018 kilencedik negyedévéhez képest így is 6 Ft volt az áremelkedés.

Az augusztusi forgalommal összevetve 2520 tonnával visszaesett az értékesítés, ennek ellenére az elmúlt évhez viszonyítva mégis jelentősen, 5229 tonnával, összesen 123640 tonnára nőtt a feldolgozók által átvett nyers tej mennyisége.

A zsírtartalom a korábbiakhoz képest 0,1 százalékkal 3,6 százalékra emelkedett, a fehérje-koncentráció viszont továbbra sem haladta meg a 3,2 százalékot.

A statisztikai hivatal adatai szerint 2019. harmadik negyedévének végéig a vágójuh termelői átlagára 812 Ft/kg volt, 5,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A felvásárolt vágóalapanyag 5643 tonnát tett ki, az elmúlt évhez képest 6,9 százalékkal kevesebbet. Szeptemberben, a 2018 évi kilónkénti 759 forinttal és az augusztus havi 821 forinttal szemben, az eladási ár 770 Ft volt. Ekkor az élőbárány átlagára 877 Ft/kg, ezen belül a könnyű bárányé 912 Ft, a nehéz bárányé pedig 836 Ft volt.

A 359 tonnás forgalom jócskán elmaradt az augusztusi 851 tonnát kitevő felvásárlástól, ugyanakkor igencsak alulmúlta a tavaly ilyenkor mért 476 tonnát is.

A vágóbaromfi átlagára 2019. január-szeptember hónapokban - 2018 évvel összehasonlítva - 1,1 százalékkal 298 forintra erősödött. Egy év alatt a pecsenyecsirke adásvételi átlagára 3,2 százalékkal, a húslibáé 3,6 százalékkal, a vágókacsáé 3,5 százalékkal, a vágópulykáé pedig 3,1 százalékkal lett drágább.

Szeptemberben a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 268 Ft/kg, vágóliba: 640 Ft/kg, vágópulyka: 363 Ft/kg, vágókacsa: 326 Ft/kg, illetve 333 Ft/kg.

A szeptember 30-ai adatok szerint a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege - köszönhetően a júliusi és a szeptemberi kimagasló forgalomnak - 414251 tonna volt, az elmúlt évhez képest 4,4 százalékkal nőtt.

Az étkezési tojás termelői átlagára 2019. január-szeptember hónapokban 18 Ft volt, 1,3 százalékkal kevesebb, mint 2018 azonos időszakában.

Szeptemberben 1 forinttal nőtt az ár, véget ért a négy hónapja tartó stagnálás.

Forrás: 
KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

Mindent helyben - fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés

Újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés. A hobbiból pedig akár mellékjövedelem is képződhet, mert mind nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Mérsékelt piaci ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

KSH: nem változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.