Back to top

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

Fél hónappal a madridi klímakonferencia kezdete előtt foglalták össze a szakértők az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásait az emberi egészségre a The Lancet című orvosi folyóiratban. Megállapították, hogy ha a szén-dioxid kibocsátás a jelenlegi szinten marad, akkor a ma született gyermekek egy olyan világban fognak élni, ahol az átlaghőmérséklet 4 Celsius fokkal magasabb lesz, mint a jelenlegi.

A gyermekeket veszélyeztetik leginkább  az éghajlatváltozás negatív hatásai

– hangsúlyozza Nick Watts, a csoport vezetője. Testük immunrendszere még fejlődésben van, és a gyermekkorban okozott sérülés egész életükre kihat.

Új-Delhiben a gyermekeket kezelő orvosok jelezték, hogy a gyermekek tüdeje már nem rózsaszín, hanem fekete.

A gyermekek szenvedik meg leginkább a klímaváltozás okozta terméscsökkenést is, mivel fenn áll az alultápláltság veszélye – hangsúlyozza a jelentés. Továbbá jobban szenvednek a hasmenés és a dengue láz miatt, amely a szúnyogok által terjesztett trópusi betegség. Az 1980-as évek eleje óta kedvezőbbek lettek a Vibrio csoportból származó kolera és más baktériumok fejlődésének feltételei is – mutat rá a jelentés. Folyamatosan növekvő veszélyt jelentenek, jelenlétük a balti vizekben is kimutatható, ugyanakkor megduplázódott azoknak a napoknak a száma, amikor a felmelegedés miatt a vízhőmérséklet alkalmas a fertőződésre. Az előző évben már 107 ilyen napot regisztráltak.  

Tavaly a németországi lakosok több hőhullámot tapasztaltak, mint 1986 és 2005 között összesen,

amelynek okát a  mikropor által okozott légszennyezés növekedésében látja a tudóscsoport. 2016-ban a légszennyezés 7 millió ember haláláért volt felelős világszerte, ebből 2,9 millió halálesetet a mikropor okozott.

Ha a Föld hőmérsékletének emelkedését 1,5 Celsius fokra korlátozzuk – amint azt a 2015. évi Párizsi Megállapodás kimondta –, és az aláíró országok megtartják kötelezettségvállalásaikat, a helyzet más lesz. Ezután egy ma Angliában született gyermek 6 éves korában megéri a fosszilis tüzelőanyagok használatának elhagyását, Franciaországban 21 éves korában tanúja lesz a benzin- és dízelmotorral felszerelt autók eltűnésének, és a világ minden tájáról született gyermek 31 éves korában azt fogja tapasztalni hogy csak annyi szén-dioxid lesz jelen, amennyi a természetben keletkezik.

"Ez egy példátlan kihívás, ami eddig szokatlan magatartást és együttműködést igényel bolygónk 7,5 milliárd lakosának részéről, hogy megakadályozzunk egy olyan helyzetet, amelyben a ma született gyermekek élete az éghajlatváltozástól függ"

– hangsúlyozzák a jelentés készítői.

A jelentés szerzői négy fő követelményt fogalmaztak meg a klímacélok elérésének érdekében. A villamosenergia-termelés gyors és teljes megszakítását a szénerőművekben a világ minden táján. A gazdag országoknak garantálniuk kell a szegény országok számára, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújtanak számukra az éghajlat védelmére. Javasolják a közösségi közlekedés és a kerékpározás fejlesztését. Több pénzt kell juttatni az egészségügyi rendszerek számára, amelyek enyhítik az éghajlatváltozásnak az érintett emberekre gyakorolt ​​negatív hatásait.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Több használható víz a mezőgazdaságnak

A kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására fogadott el a napokban előzetes megállapodást az Európai Bizottság azért, hogy minél több használható víz álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

Egy életelixír, ami nyersen ehetetlen

Az olajbogyó nálunk is egyre elterjedtebb a konyhákban, minden évszakban használható, hiszen pácolva, üvegben árulják. De miért nem fogyasztjuk nyersen, ahogyan a legtöbb gyümölcsöt?

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.