0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

„Idén felére csökkenhet a kereskedelmi pálinkafőzők forgalma. A kereslet zuhanását elsősorban a január elsejei neta (népegészségügyi termékadó) bevezetését megelőző, tavaly év végi nagykereskedői felvásárlási roham idézte elő”– magyarázta Kanyó Lóránt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese a Szőlő-, bor-, pálinka albizottsági ülésen. Azt már Mihályi László, Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke tette hozzá, ez a folyamat a gyümölcsfelvásárlásokra, így a termelőkre is hasonlóképp hat.

A neta bevezetése megváltoztatta mind a 2018-as, mind pedig a 2019-es forgalmi adatokat. Az ágazat szereplői készletezésbe kezdtek 2018 végén. Az adatokból jól látszik, az idei év első hónapjában körülbelül 69 százalékkal volt alacsonyabb a kitárolás, mint az előző 2017-es vagy 2018-as évhez viszonyítva.

Bár az év végi kereslet kicsit megnyomhatja a forgalmat, de így is 50 százalékos csökkenést jeleznek a szakemberek.

Mindez annak is köszönhető, hogy a neta olyan magasra tolta a pálinka árát, hogy van olyan termék, aminél közel 30 százalékos áremelés történt. Egy meggypálinka 11 ezer forintos literáránál, a neta, a szeszadó és az áfa több mint ötezer forintra jön ki. És akkor még nem számoltuk az szja-t – attól függően, hogy egyéni vállalkozó-e -, céges adót, a kamarai tagdíjat, ami kötelező, a Nébih felé fizetendő díjakat, sem az alkalmazottak után kiadott különböző járulékokat.

Az első kilenc hónap adatai alapján 790 millió forint futhatott be a büdzsébe a neta révén, miközben a forgalom csökkenésének köszönhető kieső szeszadó és ÁFA 5-6 milliárd forint mínuszt jelent.

Külön fejtörést okoz az ágazat szereplői számára a magánfőzdék helyzete. Hivatalosan 86 liter párlatot készíthetnének, de sokan illegális bérfőzdékké alakultak. Az elmúlt évben a NAV-nál több, mint 23 ezer üstöt regisztráltak, de kevesebb, mint 7000 magánfőzdét tart nyilván a PNT. Nem véletlen, hogy a hivatalos főzdék súlyos leépítésekre kényszerültek.

„Történelmi piacvédelmi intézkedések bevezetésére kényszerültünk idén” – utalt a zöldszüretre és a krízis lepárlásra Tarpataki Tamás. Az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára hozzátette, mindezt a magas átmenő készletek kényszerítették ki. 

Mindkét intézkedés önkéntes volt és megszüntette a pánik helyzetet.

Az unió csak ezt a két lehetőséget hagyja nyitva. Míg a zöldszüretet nemzeti borítékból, azaz uniós pénzből, addig a krízislepárlást nemzeti forrásból lehetett finanszírozni.

Az unióban tavaly 184 millió hektoliter bor készült, ami idén – az átlagos – 160 millióra csökkent, egyedül Portugáliában számoltak rekorddal. Évente átlagosan 22 millió hektoliter hagyja el az öreg kontinens határait, de az ár évről-évre nő.

„A sok bor önmagában nem probléma, a gond inkább ott jelentkezik, hogy az unió legolcsóbb boraival a legnehezebb piacon versenyezünk”

– hívta fel a figyelmet Légli Ottó. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke rámutatott, a mai helyzet évtizedek alatt alakult ki, Európában nincs még egy olyan ország, ahol az szőlőtermesztés ennyire elválna a borkészítéstől. Sajnos a szőlő felvásárlási árának meghatározása sem közgazdasági, sokkal inkább érzelmi alapon történik. Ráadásul – akárcsak az unió más országaiban – nálunk is jelentősen csökken az átlagos borfogyasztás, ami befolyásolja a termelést.

A magyar borok számára Szlovákia, Csehország egyértelműen meghatározó célpiaccá lépett elő, ebben közrejátszik az a tényező, hogy a magyar bor sajnos külföldön helyettesítő és egyben helyettesíthető termék.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu