Back to top

Legyőzi az akadályokat

Pár hónappal ezelőtt, közös érdeklődési körünk kapcsán, néhány fotón figyeltem fel a „féllábú srácra”, Keresztes Zsoltra, majd a Spartan Race idei első Beast futamának egy rövid szakaszán együtt haladtunk az eplényi akadálypályán. Akkor ott könnyedén sikerült neki olyan akadály is, amelyen a versenytársammal elbuktunk.

Az erdélyi Keresztes Zsolt, vagy ahogyan sokan ismerik, Kercsó mindannyiunk számára példakép lehet, hiszen azok után, hogy legyőzte betegségét és rátalált önmagára, küzd, akar, tesz, ráadásul másokért is. Fizikailag pedig olyan dolgokra képes, amelyeket sokan lehetetlennek gondolunk.

Fotó: Bene László
A 28 éves fiatalember jelenleg Kovászna megyében, Bélafalván él.

Magát úgy jellemzi, hogy a betegsége előtt egy egyszerű falusi fiú volt.

Focizott, később konditerembe járt, ám semmilyen célja nem volt a sporttal, legfeljebb a stresszt vezette le vele. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán szociológia és vidékfejlesztés szakirányon végzett 2012-ben, majd projektmenedzserként helyezkedett el a Hargita Megyei Tanácsnál. Egy év múlva azonban kiköltözött Angliába, és úgy érzi, az ott töltött öt év alatt rengeteget tanult és fejlődött emberileg. Még kint élt, amikor Ewing-szarkómát diagnosztizáltak a bal lábszárában, és bár megpróbálták a kemoterápiát, végül az amputáció mellett döntöttek kezelőorvosával. A műtétre 2017 februárjában került sor, és azt kemoterápiás kezelések követték.

„A nehéz pillanatokban soha nem voltam egyedül, mindig mellettem volt a családom, a barátnőm és a barátaim. Ha kellett, toltak előre, máskor előttem mutatták az utat, folyamatosan támogattak.

Az is igaz, hogy őket jobban megviselte a betegségem, mint engem, de aztán felvették az én ritmusomat, és megértették, hogy a siránkozás és a negatív gondolatok nem segítenek” – meséli, mialatt azt is megtudom, hogy most sem esik nehezére a betegségéről beszélni.

Alapítványt működtet

Fotó: Keresztes Zsolt

Zsolt az amputáció után nagy célt tűzött ki maga elé: egy csúcskategóriás robotláb beszerzését, hogy a lehetőségekhez képest teljes értékű életet tudjon élni. A protézis közel 80 ezer euróba került, ezért alapítványt hozott létre, és az emberek segítségét kérte. Az akció sikerült, Kercsónak az új protézissel már nem kell az utcán minden apró kitüremkedésre, félrecsúszott kockakőre figyelni, a kis egyenetlenségek korrekcióját elvégzi helyette egy processzor. A fiatalember úgy érzi, a hatalmas segítségért hálával tartozik a székely embereknek és a magyarországi magyaroknak egyaránt, éppen ezért az alapítvány továbbra is működik, hogy Zsolt segíthessen sorstársain, nemcsak anyagilag, hanem mentálisan, és amennyire a lehetőségek engedik, fizikálisan is. A One and a half leg alapítvány hitvallása: megfelelő hozzáállással, kitartással, és persze orvosi hozzáértéssel a rákos daganat is leküzdhető, és amputáltként is tud jó lenni az élet!

Az amputáció után kereste a motivációt, a kapaszkodót, soha nem gondolta volna, hogy azt a Spartan Challenge-ben találja meg.

„A versenysorozatról már hallottam, sok barátom vált tőle függővé, de magamat nem tudtam így odaképzelni”

– mondja. Van azonban két ember, aki példát mutatott: a komáromi Maroš Kudlik ugyancsak amputált és mankóval rója a terepet, az amerikai Kacey McCallister pedig gyerekként veszítette el mindkét lábát, mégis több Spartant teljesített már, köztük Beastet is. (A Spartan Trifecta három része közül a legnehezebb: minimum 21 kilométeres táv, több mint 30 akadállyal. A Szerk.).

„Ha ők képesek rá, én miért ne lennék? És ez a gondolat azóta is nagyon sok erőt ad nekem a pályán, csakúgy, mint a felkészülésben”

– árulja el.

Keresztes Zsolt a Spartan Training Group Kézdivásárhely tagja, a csapattal közösen edz, ami óriási motiváció számára.

„Az volt a célom, hogy teljesítsek egy versenyt még a kezelések befejezésének első évfordulója előtt. A kemoterápiát 2017. augusztus 7-én fejeztem be, az első versenyem 2018. augusztus 4-én volt Brassóban. Célba érkezéskor tudatosult bennem, hogy jó helyen vagyok, ez az én sportom, itt szeretnék magamnak bizonyítani” – és megtudjuk azt is, hogy azóta még tíz akadályversenyt sikerült teljesíteni, ebből kilenc Spartant, amelyek között három Beast volt.

A versenyek során sokszor a legfontosabbat küzdötte le: a saját határait. Kercsó példája jól mutatja, hogy sokkal erősebbek vagyunk, mint amit gondolunk magunkról.

„Annak idején meg akartam mutatni, hogy a daganat is csak egy legyőzendő akadály. Ez most sincs másként, a szembejövő nehézségekre igyekszem nem problémaként, hanem kihívásként tekinteni, amit teljesíteni kell ahhoz, hogy elérjem a célomat. Nem másokkal versenyzem, hanem saját magammal” – összegzi, ahogy a készüléssel is az a célja, hogy jobb és ügyesebb legyen. Nagy vágya, hogy egyszer egyetlen hétvége alatt teljesítse a teljes Trifectát, szeretne egy hibátlan Beastet, és esetleg extrém helyeken versenyezni, mint például Kínában, Izlandon vagy Dél-Amerikában.

Fotó: Jakab Attila

Zsolt Erdélyben, egy erdő melletti kis faluban nőtt fel, számára a természet mindig is fontos volt.

„A tavaszi és a nyári szünetekben sokat túráztunk, kirándultunk, de dolgozni is kellett. Csemetét ültettünk, ültetvényt ápoltunk, gyümölcsöt, gombát és gyógynövényeket szedtünk. Nagyon sokat adott nekem a természet, az erdő”

– emlékszik vissza. Angliában is gyakran ellátogatott a volt lakóhelyétől csupán 60 kilométerre található Knole Parkba. Az amputáció után is rendszeresen túrázik, természetszerető családjával sokfelé járnak közösen. „Ezért is szeretem a Spartant: minden futamon megállok pihenni egy kis időre, és olyankor csak csodálom a természet szépségét, legyen az egy mesés völgy, egy idős fa vagy egy nagy szikla. Ezekből töltődöm a hátralévő útra. Nem versenyzek senkivel, így ezek a percek mindig beleférnek az időmbe”.

Steyer Edina

Zalaerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Syngenta innovációk a fenntartható gazdálkodásért

A Syngenta folyamatosan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek révén nehéz körülmények közepette is sikeres lehet a gazdálkodás, hangzott el a vállalat hagyományos szezonnyitó rendezvénysorozatán, amelyet hét városban rendeztek az elmúlt hetekben.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Megérkezett Európába a kínai állatoktól eredő súlyos járványt okozó vírus

Egy nappal ezelőtt még bizakodóak voltak Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei, akik úgy vélték, a tüdőgyulladást és akár halált is okozó vírus felbukkanásának csekély az esélye az EU-ban, ám a legfrissebb jelentések szerint Skóciában négy, Észak-Írországban egy embert kezelnek e betegség tüneteivel. A vírus terjedését gyorsíthatja a kínai holdújév ünnep, amikor több százmillió ember utazik.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.