Back to top

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Fotó: Kántor Mia
A Horseland Lovastanya vezetője és elhivatott oktatója, József közel egy évtizede azon fáradozik, hogy a környéken élő gyerekekkel megismertesse a lovaskultúrát és a lovak iránt elkötelezett fiataloknak közösségi teret biztosítson.

Az ajándék ló

A lovarda története egy sárga herélt magyar sportlóval kezdődött, Rómeóval. Ő volt József első lova. A másfél éves csikót felesége, Márti vette neki a harmincadik születésnapjára, 2003-ban. Ettől kezdve a család élete fenekestől felfordult.

Akkor még a külvárosban éltek Békéscsabán, egy kertvárosi családi házban, ahol kiderült, hogy egy ló elhelyezése nem is olyan egyszerű feladat.

Rómeó első lakhelyét a garázsból alakították ki, melyhez némi fúrás-faragáshoz, falbontáshoz is szükség volt. Nem sokkal később lánya, Fanni is kapott egy lovat, a Madonna névre hallgató szürke welsh póni kancát, aki akkor vemhes volt. A – már a családnál született – kis pónit, Szilajt elcserélték Vilikére, a shetlandi póni csődörre. Így már három tagja volt a ménesnek. Nem sokáig kellett várni az újabb bővülésre, Madonnának újabb csikója született, Mia, akit szintén elcseréltek egy fekete herélt welsh pónira, Bogárra, majd megérkezett Leila, a pej magyar félvér kanca is, aki a család egyik barátja révén került hozzájuk.

A család életében fokozatosan egyre nagyobb szerepet kaptak a lovak, a korábban egyszemélyes hobbinak induló lovaglás kezdte kinőni magát és már nem csak a családtagok ülték meg a jószágokat, hanem egyre több környékbeli gyerek kezdett el járni Józsefhez, azért, hogy megtanuljon lovagolni.

A nagy fordulat 2009-ben történt, amikor megalapították a Horseland Lovasklubot. Az egye­sület tagjai kezdetben csak a család hozzátartozói voltak. 2014-ben újabb jövevénnyel bővült a ménes, Mártinak is lett egy lova, Csillag, a haflingi póni kanca. Ekkorra már a kertes ház portája igen kicsinek bizonyult, a család is nagyobb területre vágyott, így megfogalmazódott az álmuk: egy igazi lovastanya működtetése.

Fotó: Kántor Mia

Az álomotthon

Az álom négy évvel ezelőtt vált valóra. 2015-ben sikerült megvásárolniuk egy régi ismerősüktől, a ma már Horseland Lovas­tanyaként ismert birtokot. A negyvenöt hektáros tóparti terület és a rajta fekvő felújításra szoruló vert falakból épült ház majdnem hét évig állt üresen. Amikor a tanyát Józsefék megvették, volt rajta mit javítani, de a családot ez egyáltalán nem tántorította el, mert már meglátták benne álmaik otthonát.

Fotó: Kántor Mia

„A felújítás során nagyon figyeltünk arra, hogy megőrizzük értékeit, és egy igazán lakájos otthont alakítsunk ki. Szerencsénkre a kemence nagyon jó állapotban várt minket”

– mondta József. A tatarozásban sokat segített József édesapja, aki asztalosként az andráskeresztes beltéri ajtókat készítette el, melyek az antik kilincsekkel valódi autentikus hangulatot teremtenek a belső terekben. A hagyományőrző légkör kialakításához a berendezési tárgyak is hozzájárulnak, melyek nagy részét ajándékba kapták vagy örökölték. A korábban rokonok vagy ismerősök padlásán bujkáló régiségek ma már a tanya kincsei. Nagy munka volt, de végül is a tanya elnyerte jelenlegi alakját. Márti úgy érzi egész életében ide vágyott és most „megérkezett.”

Nagy örömére, a tanyához tartozó közel egy hektáros területen egy biokertet hoztak létre, amely biztosítja a család számára szükséges zöldségeket, illetve gyümölcsöket.

Fotó: Kántor Mia
A kertben fellelhető paprika, paradicsom, burgonya, padlizsán, cékla, borsó, illetve bab is. A gyümölcsök közül még csak a bokrok – a málna, a szeder, a ribizli és a köszméte – hozott termést. Azonban tavaly több őshonos gyümölcsfát és szőlőt is telepítettek, így pár év múlva szilvát, almát, körtét, meggyet, cseresznyét és barackot is tudnak szüretelni. A család nemcsak a tanya kertészetét fejlesztette tovább. „Kihasználva a tanyához tartozó ólakat, istállókat,

bővítettük állatállományunkat, így ma már vannak birkáink, kecskéink, mangalicáink, nyulaink, libáink, kacsáink és kapirgáló csirkéink.

Természetesen a családhoz tartoznak az őrző-védő funkciót is ellátó kutyusok, és a káros rágcsálókat kordában tartó cicák is.” A Horseland kutyái, a nem éppen tipikus tanyasi kutyaként ismert francia bulldogok. A fajta a környezeti hatásokkal szemben igen érzékeny, viszont jó őrző hajlamúak és a gyerekekkel nagyon barátságosak, ami fontosabb tényező volt a gazdáknak a fajta kiválasztásakor.

Az egyesület

A Horseland Lovas­tanya jelenleg a környék egyik legnépszerűbb lovasoktató bázisa. Ma már nem csak a saját lovaikat gondozzák, bértartással, illetve versenyeztetéssel is foglalkoznak. Az óvodás korútól a tizennyolc évesig minden korosztály megfordult József kezei között. Jelenleg tizenhat versenyző tagja van az egyesületnek, ebből tizenhárom saját tanítvány.

A megyei döntőben minden kategóriában elértek valamilyen eredményt, az óvodás kategóriában induló versenyzőjük első helyezett lett.

Fotó: Kántor Mia
A tanya körüli munkák, az oktatás és a versenyeztetés hatalmas energiákat emészt fel, de József szerencsére most már teljes munkaidőben a lovakra tud koncentrálni. Nem volt ez mindig így, régebben munka mellett kellett helyt állnia, de mostanra eljutottak arra a szintre, hogy a lovarda gazdaságossá vált. Egy lovastanyán azonban mindig van mit tenni, így a pihenésre, láblógatásra nincs idő. József erre az életstílusra viszont csak azt mondja:

„Amit visszakapok a gyerekektől, meg a szülőktől az visz mindig előre minket. Ezt szeretet nélkül, kitartás nélkül, meg főleg alázat nélkül nem lehet csinálni.”

Szerencsére felesége mindenben támogatja, emellett a gyermekek szülei is nagyon segítőkészek. Az évek során egy igazi lovas közösség alakult ki a tanya körül. Idén rendeztek először versenyt a szülők segítségével, ami a visszajelzések alapján nagyon jól sikerült. Ezen kívül nyaranta rendszeresen szerveznek táborokat, ami mostanra olyan sikeres lett, hogy nem is kell külön hirdetni. A gyerekek egymásnak adják tovább a jó élményekről szóló beszámolókat, így évről évre egyre többen szeretnének a Horseland csapatához csatlakozni. Ennek ellenére, József elmondta, hogy nem akarnak nagy lovarda lenni, nem ebből szeretne meggazdagodni. Mivel a lovaglás költséges sport, igyekeznek a szülőknek könnyebbé tenni az anyagi terheket.

„Annyira drága ez a sport, amennyire mi drágává tesszük.”

– mondta. Ez az egyesület arról szól, hogy a gyerekek szeressenek lovagolni, tanulják meg a kitartást és a csapatmunkát, ami nem egyszerű, hiszen egy állattal kell együttműködni.

„A lovaglásnál ketten vagytok, de eggyé váltok.”
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

Fajtaklubot alapítottak az őshonos baromfifajta-tenyésztők

Összefogtak a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségén belül a magyar fajtákat tenyésztő gazdák. Kezdeményezésük mögött semmiféle anyagi megfontolás nincs, céljuk tisztán a hazai baromfi génkincs megőrzése, bemutatása és népszerűsítése.

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

Rangos elismeréseket osztott ki az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Sikeres volt a madárinfluenza járvány elleni harc, indulhat az újratelepítés

Sikerült megállítani a madárinfluenza terjedését Magyarországon, így július 10-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását. Az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telepek újratelepítése is.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.