Back to top

Méhész-gazdálkodóI együttműködéssel is megelőzhető a méhpusztulás

A magyarországi méhpusztulás magyarázatait az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók is keresik-kutatják. A hasonló esetek a jövőben megelőzéssel elkerülhetők, amennyiben az érintett felek kölcsönösen együttműködnek és tekintettel vannak egymás tevékenységére.

A 2018-as magyarországi méhpusztulás okainak részletes és alapos kivizsgálását idén tavasszal kezdte meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A konkrét megállapításokra még várni kell, de a méhészek és a mezőgazdasági termelők ettől függetlenül is keresik-kutatják a lehetséges magyarázatokat, illetve próbálnak közösen megoldást találni a hasonló tragikus elhullások elkerülésére.

Ugyan Nógrád megye – mezőgazdasági jellegéből adódóan – nem volt érintett a méhpusztulásban, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete, felelősséget érezve mindkét fél iránt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével közösen gazdálkodók, növényvédelmi szakemberek és méhészek részvételével egy ilyen „ok- és kiútkereső” fórumot tartott.

Abban valamennyi érintett egyetértett, hogy a szomorú jelenségért csak és kizárólag nem okolhatóak az egyes, méhekre káros növényvédő szerek, sokkal inkább több – méhészek és gazdálkodók nehézségeiből is álló – összetevő együttes, vagy esetleg egyes tényezők túlzó hatásának következménye. Elhangzott, hogy a ma Magyarországon engedéllyel forgalmazott növényvédő szerek engedély-okirataiban szerepel, hogy azok felhasználhatóak művelés alatt álló, méhek által látogatott területen vagy nem.

A szakemberek szerint a hasonló méhpusztulások elkerülhetők a méhészek és a gazdálkodók kellő körültekintésével, tájékozódásával, az egymás iránti toleranciával, a kölcsönös információcserével.

Követendőnek tartják azt az irányt, hogy a méhészek rendelkezzenek alapvető növénytani, illetve növényvédelmi ismeretekkel. Mint ahogy a gazdálkodók is legyenek tisztában néhány méhészeti tudnivalóval, illetve ismerjék, hogy a saját táblájukon milyen mézelő növények élnek, és ennek megfelelő méhkímélő technológiát alkalmazzanak. Szintén jövőbemutató, hasznos kezdeményezés lenne, ha méhészek előre jeleznék a gazdálkodóknak, hogy egy adott időszakban mikor és hol bukkanhatnak fel a méheik, így utóbbiak ebben a terminusban nagyobb odafigyeléssel végeznék a növénykultúrák vegyszeres kezelését, a földterület művelését.

Ugyancsak követendő lenne a gazdák részéről, hogy csak olyan növényvédő szereket használjanak, amikre valóban szükségük van, és törekedjenek arra, hogy ezek lehetőleg méhekre ártalmatlanok legyenek.

Szintén megfontolandó a részükről, hogy a táblaszéli szegélyeket lehetőség szerint hagyják meg az ökoszisztéma pufferzónájának.

Addig is, míg az ideális vagy az ideálishoz közelítő, kiegyensúlyozott, a méheket megóvó gazdálkodási és természeti környezet kialakul, az újabb méhpusztulásokat az észlelésekor mindenképpen be kell jelenteni a NÉBIH és az illetékes növényvédelmi hatóság felé, hogy a hatósági kivizsgálási folyamatot el tudják indítani.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Elkeseredésükben teleöntötték mézzel az agrárminisztérium bejáratát

Egy német méhészpár 2,5 tonna, glifozáttal szennyezett mézet borított Julia Klöckner agrárminiszter irodája elé tiltakozásképpen a német agrárkormányzat politikájával szemben.

Ausztrália: végre esik

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália bozóttüzektől legjobban sújtott államába, Új-Dél-Walesbe csütörtökön, és a hétvégéig további esőzések várhatók.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.