Back to top

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Az öt feltétel egy része a termelés tudományos háttértámogatását feltételezi, amit újra fel kell építeni hazánkban. Újra, hiszen a ’60–70-es évektől világszínvonalú tudományos háttér segítette a juhágazatot Magyarországon, de Herceghalmon például először a gyapjúlabor, majd a tej- és a húslabor is megszűnt – mondta el Kukovics Sándor, „A juhtermék-előállítás fejlesztése a keresztezés lehetőségeinek felhasználásával” című előadásában. A szakember kiemelte:

„A különböző keresztezési programok végrehajtásában olyan szaporítási és technológiai módszerek kifejlesztésére és alkalmazására is sor került az elmúlt évtizedekben, amelyekről sokan mára megfeledkeztek.”

Ilyen például a mesterséges termékenyítés, ami annyira sikeres volt, hogy 1966-ban a hazai anyajuhállomány 66,7 százalékát mesterségesen termékenyítették – szemben a mai mindössze 0,5 százalékkal. Hasonlóan újra elő lehet és elő kell venni az ivarzásszinkronizálást, a sűrített és folyamatos elletést, az embriótermelést és -átültetést, amiket egykor már sikeresen alkalmaztunk, illetve a kutatók által kidolgozott bárányhizlalási módszereket is.

Cikta juh
Fotó: Csatlós Norbert

Mindez már csak azért is megfontolandó, mert a kiskérődző-ágazat jelentősége világszerte lényegesen nagyobb, mint amit a mérete indokolna. Erről már Bögréné Bodrogi Gabriella, a szövetség operatív igazgatója beszélt. Mint mondta, „A kiskérődző-ágazat kiválóan példázza a mezőgazdaság több funkcióját, azt, hogy értékes beltartalmú, egészséges, biztonságos élelmiszerek előállítása mellett jelentős mértékben hozzájárul a közjavakhoz, így a vidék életképességéhez, a kultúrtájak megőrzéséhez, a biodiverzitás fenntartásához, a kulturális értékek, hagyományaink megőrzéséhez.”

A szakember szerint az ágazat előtt álló lehetőségek szinte korlátlanok, ugyanis az afrikai sertéspestis hatására átalakult világpiacon például egyre nagyobb jelentőségűvé válik a juhhús. A hazai kiskérődző-ágazat pedig már megmutatta, hogy képes gyorsan reagálni, akár az állomány növeléséről, akár a csökkentéséről van szó. A világpiaci kereslet növekedésére válaszul korszerűsítésre, a hatékonyság javítására, és a generációváltás következtében megjelent fiatal gazdálkodók képzésére volna szükség az ágazatban.

„Nem szükséges az olcsó tömegárupiacon versengeni, de meg kell küzdenünk a tömegmozgalmakkal, amelyek a hús- és tejfogyasztás, az állattenyésztés ellen indultak”

– vagyis a környezet- és természetvédelem vadhajtásaival, illetve a vegetáriánus életmód elvakult híveivel, mondta az igazgató.

„A hazai adottságokra alapozott, versenyképes juh- és kecsketartás lehetőségei” című előadásban Póti Péter, a SZIE professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat akkor lehet sikeres, ha a fejlesztések mindenben a hazai adottságokat és lehetőségeket veszik figyelembe, és ha a termelési célra fókuszálva teljeskörűen valósulnak meg, vagyis a megfelelő tenyészállatok és technológiák gondos megtervezésével. „A teljes technológia magában foglalja a telep, az épületek kialakítását, a legelőhasználat ivar, kor és hasznosítás szerinti (anyajuh-, anyakecske-, kos- és baktartás, bárány-, gida-, növendéknevelés, vágóbárány- és vágógida-előállítás) módozatait, ezek egymáshoz való viszonyát, valamint ezek valamennyi résztechnológiáját (itatás, etetés, termékenyítés, ápolás, fejés, elletés stb.).

Magyar merinó juh

Legutóbbi kutatási eredményei közül kiemelte, hogy hústípusú merinóanyáknál – amennyiben télen megfelelő épületben vannak – ajánlott a sűrített osztott elletés, szabadtartás esetén pedig az átgondolt takarmányozás és a nyár eleji elletés, mert így érhető el a legnagyobb profit. Kecskékkel folytatott kutatásainak eredményei alapján

„magyarországi viszonyok között intenzív, zárt rendszerű kecsketejtermelésre a szánentáli fajta, kizárólag gyepre alapozott tejtermelésre a magyar parlagi fajta alkalmas.”

Zsolnai Attila (NAIK-ÁTHK) ismertette Anton Istvánnal és Nagy Gáborral közös kutatásait. Ebben olyan szelekcióra alkalmas DNS-szakaszokat határoznak meg, amelyek a tenyésztési gyakorlatban is használhatók. A részben mesterséges intelligenciára alapozott származás- és populációvizsgálatok, a célzott géntesztek, az SNP-chip-vizsgálatok, illetve ezek kombinációja alkalmas a gazdaságilag releváns génállományú egyedek (kosok, bakok) azonosítására, amelyek spermáját mesterséges termékenyítésre használva adott célnak megfelelő – akár különféle kórokkal szemben rezisztens – állományokat lehet kialakítani.

„Laboratóriumaink segítségével, a tenyésztők közreműködésével és az előadásban bemutatott módszerekkel olyan DNS-szakaszokat tudnánk meghatározni, melyek felhasználhatóak a szelekcióban.

Ezen DNS-szakaszok segítségével – válogatott tenyészállatok révén – a juhállomány a parazitózisokkal szemben nagyobb védelmet kap… Ennek elérésére érdemes lenne a tenyészállományokon belül katalógust összeállítani a szegregálódó DNS-egységekről, egyedszinten; azonosítani a kedvező és kedvezőtlen DNS-szakaszokat, és integrálni ezeket a tenyésztési programba, illetve az Agrárstratégiába.”

Monori István (DE AKIT) az általa vezetett kutatócsoport „Abiotikus tényezők hatása a juhok fontosabb endoparazitáira” című kutatását ismertette.

Cigája juh
Fotó: Csatlós Norbert

„A gazdálkodók időt, pénzt tudnak megtakarítani, valamint növelni tudják állományuk termelékenységét legelőgazdálkodásuk tudatos kialakításával.” A kutatók kilenc szabályt fogalmaztak meg a legeltető juhászatok számára, amelyek betartásával minimalizálhatják a parazitafertőzéseket, ugyanis azok szinte mindig a legelőn következnek be. A többi között legelőkertek kialakítását javasolják, úgy, hogy egy-egy kertben legfeljebb 2–3 hétig legeltetnek, vagy azt, hogy 6–10 centiméteres tarlót hagyjanak a legeltetés során, mert a legtöbb parazita az alsó 5 centiméterben található.

Fontosnak tartják, hogy a tavaszi legeltetést olyan legelőn kezdjék, ahol előző szeptemberben legeltettek utoljára, mert ott a paraziták nagy része elpusztult, nyáron pedig közvetlenül kaszálás után érdemes legeltetni, mert a szárazságban ugyancsak elpusztulnak.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az újonnan bekerülő állatokat célszerű kezelni, és hogy „hiba, ha arra törekszünk, hogy állományunk parazitamentes legyen. A cél az, hogy egyensúlyt tartsunk fent, amelyben fertőzés mellett is egészségesek maradnak az állatok, és nem csökken a termelés. A parazitákkal való együttélés normális mértékben természetes dolog.” De amint az állományban gyanús jeleket észlelünk, azonnal forduljunk Nébih-laboratóriumhoz, és ne feledjük, „kezelést csak laboratóriumi eredményt követően, és csak állatorvos rendelhet el” – hangoztatják a kutatócsoport tagjai.

Szánentáli kecske - OMÉK 2019
Fotó: Csatlós Norbert
Bodó Szilárd (NAIK-ÁTHK) az intézményközi kiskérődző-biotechnológiai kutatócsoport tevékenységét mutatta be, amely egyebek közt a hazai gazdasági gyakorlatban vagy kutatási környezetben korábban már alkalmazott reprodukciós technológiák „újrafelfedeztetésén” fáradozik.

„A világ vezető juhtenyésztő országaiban a tenyésztési-szaporodásbiológiai szaktanácsadás a gyakorlatban összefonódik, és a kettő együtt nagyban befolyásolja a mélyhűtött szaporítóanyag felhasználásának eredményességét.

Kiterjed a termékenyíteni kívánt tenyészállatok életkorára, kondíciójára, egészségi állapotára, termékenyítésre való előkészítésére, a takarmányozásukra, gondozására, elhelyezésére, utógondozására és a vemhesség megállapítására is.” Az előadásból kiderült, hogy már van olyan magyar juhtenyésztő, aki a kutatócsoport szakembereinek segítségével alakított ki külföldről behozott szaporítóanyag felhasználásával a céljainak megfelelő tenyészállományt, illetve tartástechnológiát. A projekt viszonylag nagy beruházást igényelt, de a létrehozott állomány minősége és piaci lehetőségei a fiatal gazdálkodót igazolták.

„Csillagfürtalapú flushing hatása tejelő anyajuhok petefészek-működésére” című, Husvéth Ferenccel közös kutatását ismertetve Márton Alíz (PE-GK) kiemelte, hogy a klímaváltozás nemcsak a környezetre van negatív hatással, hanem magukra az állatokra is.

„Sikeres juhtenyésztés, -tartás és juhtermék-előállítás csakis szakszerű, tudományosan megalapozott tartástechnológiával, szaporítással és takarmányozással érhető el, mind a húshasznú, mind a tejhasznú állományok tekintetében.”

Kiemelt támogatás a juhágazatnak

A kiskérődző-ágazat jelenlegi uniós és nemzeti támogatásairól, valamint a Közös Agrárpolitika következő ciklusában várható támogatási forrásokról és elosztásuk rendszeréről is beszélt Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a szakmai konferencián. Mint mondta, az ökoszisztémára gyakorolt hatása miatt a juhágazat kiemelt támogatást érdemel. Az ágazat számára elkülönített mintegy 5,7 milliárd forintból 2,5 milliárdot már ki is fizettek a juh- és kecsketartók beruházásainak támogatására, telepkorszerűsítésre és trágyatárolók építésére. Ezen túl a juhtartók a 75 ezer forintos hektáronkénti területalapú támogatás mellett anyajuhonként 8900 forintra is számíthatnak. Ez mintegy 7 ezer gazdálkodó számára jelent segítséget.

A nemzeti támogatások közül kiemelte a tenyészkos- és tenyészbak-beállítás támogatását, amelynek 450 millió forintos keretéből a 2019. áprilisi kérelmekre eddig 266,4 millió forintot fizettek ki. Emellett 2018-ban anyakecske-támogatás címen 173,9 millió forintot adtak.

A klímaváltozás egyik hatása, hogy a párzási időszakban jórészt kiégnek a legelők. Ezért is vált szükségessé, hogy az intenzív tejelő állományok mellett már extenzíven tartott állományokban is a megfelelő időszakban indítsák be az anyaállatok petefészek-működését. Emiatt megnőtt az ivari működést elősegítő kiegészítő takarmányozás, a flushing szerepe. Erre hagyományosan rozsot használtak, azonban a kutatás az édes csillagfürtöt magas fehérjetartalma (34-38%) és biológiai értéke miatt hatékonyabbnak találta.

„Kísérleteink eredményeiből arra a következtetésre jutottunk, hogy a csillagfürt, illetve annak pelyhesített formája jól alkalmazható akár extenzív, akár intenzív juhászatokban a szaporodásbiológiai eredmények javítására. A pelyhesített csillagfürttel történő flushing a juhászatokban végzett asszisztált reprodukció eredményességét is javítja.”

A Föld növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel való ellátásához a mezőgazdaságnak egyre kedvezőtlenebb éghajlati körülmények között kell egyre több élelmiszert termelnie. Erre a globális kihívásra helyi válaszokat is kell találni. Ilyen válaszok alapja lehet az a kutatási csomag, amit Boros Norbert, Milisits-Németh Tímea és Borka György (NAIK-ÁTHK) állított össze, és „A klímaváltozással kapcsolatos kutatási lehetőségek a kiskérődző ágazatban” címmel Boros Norbert ismertetett.

Kutatásaik alapja, hogy a klímaváltozás közvetlenül és közvetve is hat a mezőgazdaságra. Ha az állattenyésztést nézzük, az állatokat a magas hőmérséklet, az UV-sugárzás, az ivóvíz- és a takarmányhiány érinti közvetlenül, közvetve pedig egyebek mellett a talajt, a takarmánynövényeket érő hatások, és a világszerte terjedő betegségek befolyásolják az állati termékek előállítását. „

A haszonállatok csak úgy képesek a genetikai képességeiknek megfelelő színvonalon termelni, ha az állatok jólétéhez szükséges feltételek teljesülnek.

E feltételek közül a klímaváltozással összefüggésben három kulcsterületet szükséges kiemelni: a makro- és mikroklimatikus tényezőket (külső környezeti feltételek a szabadtartásban, istálló-mikroklíma); a takarmányozás színvonala (mennyiség, összetétel, emészthetőség); az állatok egészségi állapota (betegségek, paraziták és egyéb tényezők, pl. az állatokat érő stresszhatások).”

A klímaváltozás okozta hőstressz hatásaival kapcsolatos kutatásokra a szaporodástól az istállótechnológiákig minden területen szükség van, a juhtartóknak pedig mind a fajtaválasztásban, mind a legelők kialakításában, mind az általuk alkalmazott technológiákban ezeknek a kutatásoknak az eredményeire kell támaszkodniuk.

Gyimesi racka juh

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Zárókezelés varroa-atka ellen

Dr. Gerhard Liebig professzor méhészetében évek óta alkalmazza az oxálsavcsurgatást mint zárókezelést a varroa elleni stratégiájában. A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. E leírásban professzor általa alkalmazott módszert ismertetjük.

Genetika magas fokon

Az elmúlt két évtized alatt, amióta a KWS megjelent Magyarországon, a vetőmagpiac meghatározó szereplőivé váltak. A Budapesten tartott jubileumi rendezvényen elhangzott, a céget azóta is a folyamatos fejlődés jellemzi, s céljuk, hogy a jövőben is innovatív termékekkel legyenek jelen a termelők hétköznapjaiban.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.

Az elszántság és tudatosság kiváló terméseredményeket adott Vasban

Szinte az összes gabonaféle esetében fölülmúlták a Vas megyei gazdák az országos termésátlagot, őszi búzából 1 tonnával, őszi árpából 9 mázsával, kukoricából 5 mázsával termeltek többet, napraforgóból pedig hozták a 3 tonnás országos hektáronkénti átlagot. A NAK vasszécsenyi gazdatájékoztató fórumán értékelték a legjobbakat, kiosztották az 5. Vas megyei Búzatermelési Verseny díjait is.

Juhászkutyák helyett alpakák védik a karácsonyi pulykákat

Nem kellenek pitbullok és juhászkutyák, van ugyanis egy új őrző-védő állat. Bár nem néznek ki ádáz vadállatnak, de egy berkshirei farmon egy tíz alpakából álló nyáj már vagy három éve őriz 24 ezer értékes karácsonyi pulykát.