Back to top

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Az öt feltétel egy része a termelés tudományos háttértámogatását feltételezi, amit újra fel kell építeni hazánkban. Újra, hiszen a ’60–70-es évektől világszínvonalú tudományos háttér segítette a juhágazatot Magyarországon, de Herceghalmon például először a gyapjúlabor, majd a tej- és a húslabor is megszűnt – mondta el Kukovics Sándor, „A juhtermék-előállítás fejlesztése a keresztezés lehetőségeinek felhasználásával” című előadásában. A szakember kiemelte:

„A különböző keresztezési programok végrehajtásában olyan szaporítási és technológiai módszerek kifejlesztésére és alkalmazására is sor került az elmúlt évtizedekben, amelyekről sokan mára megfeledkeztek.”

Ilyen például a mesterséges termékenyítés, ami annyira sikeres volt, hogy 1966-ban a hazai anyajuhállomány 66,7 százalékát mesterségesen termékenyítették – szemben a mai mindössze 0,5 százalékkal. Hasonlóan újra elő lehet és elő kell venni az ivarzásszinkronizálást, a sűrített és folyamatos elletést, az embriótermelést és -átültetést, amiket egykor már sikeresen alkalmaztunk, illetve a kutatók által kidolgozott bárányhizlalási módszereket is.

Cikta juh
Fotó: Csatlós Norbert

Mindez már csak azért is megfontolandó, mert a kiskérődző-ágazat jelentősége világszerte lényegesen nagyobb, mint amit a mérete indokolna. Erről már Bögréné Bodrogi Gabriella, a szövetség operatív igazgatója beszélt. Mint mondta, „A kiskérődző-ágazat kiválóan példázza a mezőgazdaság több funkcióját, azt, hogy értékes beltartalmú, egészséges, biztonságos élelmiszerek előállítása mellett jelentős mértékben hozzájárul a közjavakhoz, így a vidék életképességéhez, a kultúrtájak megőrzéséhez, a biodiverzitás fenntartásához, a kulturális értékek, hagyományaink megőrzéséhez.”

A szakember szerint az ágazat előtt álló lehetőségek szinte korlátlanok, ugyanis az afrikai sertéspestis hatására átalakult világpiacon például egyre nagyobb jelentőségűvé válik a juhhús. A hazai kiskérődző-ágazat pedig már megmutatta, hogy képes gyorsan reagálni, akár az állomány növeléséről, akár a csökkentéséről van szó. A világpiaci kereslet növekedésére válaszul korszerűsítésre, a hatékonyság javítására, és a generációváltás következtében megjelent fiatal gazdálkodók képzésére volna szükség az ágazatban.

„Nem szükséges az olcsó tömegárupiacon versengeni, de meg kell küzdenünk a tömegmozgalmakkal, amelyek a hús- és tejfogyasztás, az állattenyésztés ellen indultak”

– vagyis a környezet- és természetvédelem vadhajtásaival, illetve a vegetáriánus életmód elvakult híveivel, mondta az igazgató.

„A hazai adottságokra alapozott, versenyképes juh- és kecsketartás lehetőségei” című előadásban Póti Péter, a SZIE professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat akkor lehet sikeres, ha a fejlesztések mindenben a hazai adottságokat és lehetőségeket veszik figyelembe, és ha a termelési célra fókuszálva teljeskörűen valósulnak meg, vagyis a megfelelő tenyészállatok és technológiák gondos megtervezésével. „A teljes technológia magában foglalja a telep, az épületek kialakítását, a legelőhasználat ivar, kor és hasznosítás szerinti (anyajuh-, anyakecske-, kos- és baktartás, bárány-, gida-, növendéknevelés, vágóbárány- és vágógida-előállítás) módozatait, ezek egymáshoz való viszonyát, valamint ezek valamennyi résztechnológiáját (itatás, etetés, termékenyítés, ápolás, fejés, elletés stb.).

Magyar merinó juh

Legutóbbi kutatási eredményei közül kiemelte, hogy hústípusú merinóanyáknál – amennyiben télen megfelelő épületben vannak – ajánlott a sűrített osztott elletés, szabadtartás esetén pedig az átgondolt takarmányozás és a nyár eleji elletés, mert így érhető el a legnagyobb profit. Kecskékkel folytatott kutatásainak eredményei alapján

„magyarországi viszonyok között intenzív, zárt rendszerű kecsketejtermelésre a szánentáli fajta, kizárólag gyepre alapozott tejtermelésre a magyar parlagi fajta alkalmas.”

Zsolnai Attila (NAIK-ÁTHK) ismertette Anton Istvánnal és Nagy Gáborral közös kutatásait. Ebben olyan szelekcióra alkalmas DNS-szakaszokat határoznak meg, amelyek a tenyésztési gyakorlatban is használhatók. A részben mesterséges intelligenciára alapozott származás- és populációvizsgálatok, a célzott géntesztek, az SNP-chip-vizsgálatok, illetve ezek kombinációja alkalmas a gazdaságilag releváns génállományú egyedek (kosok, bakok) azonosítására, amelyek spermáját mesterséges termékenyítésre használva adott célnak megfelelő – akár különféle kórokkal szemben rezisztens – állományokat lehet kialakítani.

„Laboratóriumaink segítségével, a tenyésztők közreműködésével és az előadásban bemutatott módszerekkel olyan DNS-szakaszokat tudnánk meghatározni, melyek felhasználhatóak a szelekcióban.

Ezen DNS-szakaszok segítségével – válogatott tenyészállatok révén – a juhállomány a parazitózisokkal szemben nagyobb védelmet kap… Ennek elérésére érdemes lenne a tenyészállományokon belül katalógust összeállítani a szegregálódó DNS-egységekről, egyedszinten; azonosítani a kedvező és kedvezőtlen DNS-szakaszokat, és integrálni ezeket a tenyésztési programba, illetve az Agrárstratégiába.”

Monori István (DE AKIT) az általa vezetett kutatócsoport „Abiotikus tényezők hatása a juhok fontosabb endoparazitáira” című kutatását ismertette.

Cigája juh
Fotó: Csatlós Norbert

„A gazdálkodók időt, pénzt tudnak megtakarítani, valamint növelni tudják állományuk termelékenységét legelőgazdálkodásuk tudatos kialakításával.” A kutatók kilenc szabályt fogalmaztak meg a legeltető juhászatok számára, amelyek betartásával minimalizálhatják a parazitafertőzéseket, ugyanis azok szinte mindig a legelőn következnek be. A többi között legelőkertek kialakítását javasolják, úgy, hogy egy-egy kertben legfeljebb 2–3 hétig legeltetnek, vagy azt, hogy 6–10 centiméteres tarlót hagyjanak a legeltetés során, mert a legtöbb parazita az alsó 5 centiméterben található.

Fontosnak tartják, hogy a tavaszi legeltetést olyan legelőn kezdjék, ahol előző szeptemberben legeltettek utoljára, mert ott a paraziták nagy része elpusztult, nyáron pedig közvetlenül kaszálás után érdemes legeltetni, mert a szárazságban ugyancsak elpusztulnak.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az újonnan bekerülő állatokat célszerű kezelni, és hogy „hiba, ha arra törekszünk, hogy állományunk parazitamentes legyen. A cél az, hogy egyensúlyt tartsunk fent, amelyben fertőzés mellett is egészségesek maradnak az állatok, és nem csökken a termelés. A parazitákkal való együttélés normális mértékben természetes dolog.” De amint az állományban gyanús jeleket észlelünk, azonnal forduljunk Nébih-laboratóriumhoz, és ne feledjük, „kezelést csak laboratóriumi eredményt követően, és csak állatorvos rendelhet el” – hangoztatják a kutatócsoport tagjai.

Szánentáli kecske - OMÉK 2019
Fotó: Csatlós Norbert
Bodó Szilárd (NAIK-ÁTHK) az intézményközi kiskérődző-biotechnológiai kutatócsoport tevékenységét mutatta be, amely egyebek közt a hazai gazdasági gyakorlatban vagy kutatási környezetben korábban már alkalmazott reprodukciós technológiák „újrafelfedeztetésén” fáradozik.

„A világ vezető juhtenyésztő országaiban a tenyésztési-szaporodásbiológiai szaktanácsadás a gyakorlatban összefonódik, és a kettő együtt nagyban befolyásolja a mélyhűtött szaporítóanyag felhasználásának eredményességét.

Kiterjed a termékenyíteni kívánt tenyészállatok életkorára, kondíciójára, egészségi állapotára, termékenyítésre való előkészítésére, a takarmányozásukra, gondozására, elhelyezésére, utógondozására és a vemhesség megállapítására is.” Az előadásból kiderült, hogy már van olyan magyar juhtenyésztő, aki a kutatócsoport szakembereinek segítségével alakított ki külföldről behozott szaporítóanyag felhasználásával a céljainak megfelelő tenyészállományt, illetve tartástechnológiát. A projekt viszonylag nagy beruházást igényelt, de a létrehozott állomány minősége és piaci lehetőségei a fiatal gazdálkodót igazolták.

„Csillagfürtalapú flushing hatása tejelő anyajuhok petefészek-működésére” című, Husvéth Ferenccel közös kutatását ismertetve Márton Alíz (PE-GK) kiemelte, hogy a klímaváltozás nemcsak a környezetre van negatív hatással, hanem magukra az állatokra is.

„Sikeres juhtenyésztés, -tartás és juhtermék-előállítás csakis szakszerű, tudományosan megalapozott tartástechnológiával, szaporítással és takarmányozással érhető el, mind a húshasznú, mind a tejhasznú állományok tekintetében.”

Kiemelt támogatás a juhágazatnak

A kiskérődző-ágazat jelenlegi uniós és nemzeti támogatásairól, valamint a Közös Agrárpolitika következő ciklusában várható támogatási forrásokról és elosztásuk rendszeréről is beszélt Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a szakmai konferencián. Mint mondta, az ökoszisztémára gyakorolt hatása miatt a juhágazat kiemelt támogatást érdemel. Az ágazat számára elkülönített mintegy 5,7 milliárd forintból 2,5 milliárdot már ki is fizettek a juh- és kecsketartók beruházásainak támogatására, telepkorszerűsítésre és trágyatárolók építésére. Ezen túl a juhtartók a 75 ezer forintos hektáronkénti területalapú támogatás mellett anyajuhonként 8900 forintra is számíthatnak. Ez mintegy 7 ezer gazdálkodó számára jelent segítséget.

A nemzeti támogatások közül kiemelte a tenyészkos- és tenyészbak-beállítás támogatását, amelynek 450 millió forintos keretéből a 2019. áprilisi kérelmekre eddig 266,4 millió forintot fizettek ki. Emellett 2018-ban anyakecske-támogatás címen 173,9 millió forintot adtak.

A klímaváltozás egyik hatása, hogy a párzási időszakban jórészt kiégnek a legelők. Ezért is vált szükségessé, hogy az intenzív tejelő állományok mellett már extenzíven tartott állományokban is a megfelelő időszakban indítsák be az anyaállatok petefészek-működését. Emiatt megnőtt az ivari működést elősegítő kiegészítő takarmányozás, a flushing szerepe. Erre hagyományosan rozsot használtak, azonban a kutatás az édes csillagfürtöt magas fehérjetartalma (34-38%) és biológiai értéke miatt hatékonyabbnak találta.

„Kísérleteink eredményeiből arra a következtetésre jutottunk, hogy a csillagfürt, illetve annak pelyhesített formája jól alkalmazható akár extenzív, akár intenzív juhászatokban a szaporodásbiológiai eredmények javítására. A pelyhesített csillagfürttel történő flushing a juhászatokban végzett asszisztált reprodukció eredményességét is javítja.”

A Föld növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel való ellátásához a mezőgazdaságnak egyre kedvezőtlenebb éghajlati körülmények között kell egyre több élelmiszert termelnie. Erre a globális kihívásra helyi válaszokat is kell találni. Ilyen válaszok alapja lehet az a kutatási csomag, amit Boros Norbert, Milisits-Németh Tímea és Borka György (NAIK-ÁTHK) állított össze, és „A klímaváltozással kapcsolatos kutatási lehetőségek a kiskérődző ágazatban” címmel Boros Norbert ismertetett.

Kutatásaik alapja, hogy a klímaváltozás közvetlenül és közvetve is hat a mezőgazdaságra. Ha az állattenyésztést nézzük, az állatokat a magas hőmérséklet, az UV-sugárzás, az ivóvíz- és a takarmányhiány érinti közvetlenül, közvetve pedig egyebek mellett a talajt, a takarmánynövényeket érő hatások, és a világszerte terjedő betegségek befolyásolják az állati termékek előállítását. „

A haszonállatok csak úgy képesek a genetikai képességeiknek megfelelő színvonalon termelni, ha az állatok jólétéhez szükséges feltételek teljesülnek.

E feltételek közül a klímaváltozással összefüggésben három kulcsterületet szükséges kiemelni: a makro- és mikroklimatikus tényezőket (külső környezeti feltételek a szabadtartásban, istálló-mikroklíma); a takarmányozás színvonala (mennyiség, összetétel, emészthetőség); az állatok egészségi állapota (betegségek, paraziták és egyéb tényezők, pl. az állatokat érő stresszhatások).”

A klímaváltozás okozta hőstressz hatásaival kapcsolatos kutatásokra a szaporodástól az istállótechnológiákig minden területen szükség van, a juhtartóknak pedig mind a fajtaválasztásban, mind a legelők kialakításában, mind az általuk alkalmazott technológiákban ezeknek a kutatásoknak az eredményeire kell támaszkodniuk.

Gyimesi racka juh

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedveskedjen Szeretteinek!

Fizessen elő most 1 évre népszerű agrárszaklapjainkra nyomtatott vagy digitális formában és válasszon még egy kiadványt!

Tindalláció a konyhában

Mit tegyünk, ha már nincs hely a fagyasztóban? Arra az esetre van egy régóta ismert, de ritkán alkalmazott módszer, amellyel megmenthetjük a felesleges húsételeket, hosszú távra tartósíthatjuk, és tehetünk az élelmiszer pazarlás ellen.

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

Hogyan gazdálkodunk járvány idején? - gazdasági vezetőket kérdeztünk

Manapság elfogadott, sőt kötelező viselkedésforma a távolságtartás, 2020 telének végére, tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről, a modus vivendiről gazdasági vezetőket szólaltat meg a Magyar Mezőgazdaság e heti, 15. száma.

Nébih: a tenyésztők átmenetileg nem szállíttathatnak Olaszországba kutyát és macskát

Miután az olaszországi kisállat-kereskedések a koronavírus-járvány miatt zárva tartanak, Magyarországól sem lehet oda szállítani macskát és kutyát értékesítésre, az állatok adás-vételét a kijárási tilalom sem teszi lehetővé - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel, miután egyeztetett az olasz hatósággal.

KSH: márciusban 3,9 százalékkal nőttek az árak

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

AM-államtitkár: az idén is biztosított a magyar emberek élelmiszerellátása

A magyar mezőgazdasági termelés 2020-ban is megfelelő módon tudja biztosítani az emberek élelmiszerellátását - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, az M1 aktuális csatorna műsorában.

A húsellátás biztosított

A hirtelen felvásárlás miatt kialakult átmeneti tőkehúshiány kezelésére a logisztikai rendszerek képtelenek voltak, de mostanra sikerült stabilizálni a tőkehúsellátást és -beszállítást. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a hazai "húshelyzetről".

Hazai méhlegelők 11. rész Idegenhonos fás hordásnövények III.

A nem őshonos, hordást adó fa- és cserjefajok közül vannak, amelyek korábban sokfelé tömegesen megtalálhatók voltak, különösen alföldi majorfásításokban, mezővédő erdősávokban. Mára ezek természetvédelmi nyomásra, valamint a mezőgazdasági művelés miatt sok helyen visszaszorultak.

Árutőzsde: csökkenő árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.