Back to top

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

 

A téli hónapokban áttekintjük, hogyan alakult a károsítóhelyzet 2019-ben, és ez milyen várható következményeket von maga után a következő növényvédelmi szezonban. A talajlakó kártevőkkel kezdjük a sort.

E csoportból a drótférgek és a cserebogárpajorok kártételét szükséges növényvédelmi szempontból elemezni. Egyértelműen megállapítható

mindkét kártevőcsoport veszélyességének emelkedése, ami elsősorban a növényvédelmi technológia lehetőségeinek jelentős beszűkülésével magyarázható.

A neonikotinoid-típusú rovarölő csávázó, illetve talajfertőtlenítő szerek ideiglenes, majd végleges betiltása következtében nemcsak a fiatalkori kártevők, de a talajlakók elleni védekezésben is lényegesen kisebb a mozgásterünk. A jelenleg rendelkezésre álló kémiai és biológiai védekező szerek nem érik el a korábbi készítmények hatásfokát, ez a probléma az idén ismételten fölvetődött mind a drótférgek, mind pedig a cserebogárpajorok esetében.

Ebben az évben a drótféreg tavaszi kártétele során kellett szembesülnie sok gazdálkodónak azzal, hogy a szántóföldi zöldségfélék, a napraforgó és a kukorica gyakorlatilag védtelenek. A kitárcsázás és az ismételt vetés ilyen esetben talajfertőtlenítés nélkül mit sem ér, de lássuk be, hogy a bevetni szánt talajfertőtlenítők száma igencsak alacsony. A zöldítés ilyen jellegű hatásait eddig senki sem vizsgálta, de meggyőződésem, hogy

a jelenlegi abszolút tiltás, mely minden területre kiterjed, ebben az esetben is csak a talajlakó kártevők egyedsűrűségének emelkedését vonja maga után.

A cserebogárpajorok kártételtől ott szenvednek a legnagyobb mértékben, ahol az egyes törzsek rajzásának átfedése van
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A cserebogárpajorok kártételének emelkedése a szántóföldi károk mellett elsősorban a gyümölcsültetvények nagy problémája. A májusi cserebogár változó mértékben, de az ország területén mindenhol okoz károkat. Ott szenvednek a kártételtől legnagyobb mértékben, ahol az egyes törzsek rajzásának átfedése van. Ezeken a helyeken minden évben számolni kell a kártétellel, másutt „csupán” háromévente. Emellett jelentős a Duna-Tisza közén a kalló cserebogár, valamint a homoki cserebogár kártétele gyümölcs- és szőlőültetvényekben. Meg kell még említeni az erdőközeli gyümölcsösökben sokszor igen jelentős bogár- és pajorkártételeket. Az emelkedő pajorfertőzöttség fő szenvedő alanyai a meggy- és cseresznyeültetvények. A pajorrágás áldozatai akár négy-ötéves fák is lehetnek. A tapasztalat az, hogy a károsításba belepusztult fák gyökérzetén akár 50-60 kifejlett és még fejlődőfélben levő pajor táplálkozik, csupasszá rágva a gyökérzetet. Ebből a zónából talajfertőtlenítéssel gyakorlatilag képtelenség kipusztítani a kártevőt, pláne ekkora tömegben.

Fiatal ültetvényekben még talán a régi módszer működik a legjobban, amikor a fasorokba ültetett vagy vetett „csábító” növényekkel kicsalogatják a pajorokat a fák gyökérzónájából. Az eljárás a gyakorlatban is működőképes.

A drótféreg- és cserebogárpajor-fertőzöttséggel a jelenlegi helyzetben hosszabb távon, így 2020-ban is fokozottan számolni kell, ezért minden eszközt föl kell használni az imágó- és lárvakártételek csökkentése érdekében.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.