Back to top

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Harminc évvel a rendszerváltás után a „szövetkezet” szó hallatán legtöbbünkben még mindig a TSZ-ek világa elevenedik meg. Vannak, akiknek az egykori téeszek a magyar mezőgazdaság aranykorát jelentik, hiszen a szervezett, nagyüzemi termelés rengeteg munkahelyet teremtett, részt vett a települések közösségi életének támogatásában (focicsapatok, művelődési házak stb.), és a melléküzemágak pluszjövedelme és a háztáji gazdálkodás támogatása egyfajta jólétet teremtett a tagok számára. Másoknak a téesz az erőszakos beszervezést, a politikai befolyást, a tönkretett paraszti életformát, a meghamisított termelési eredményeket jelenti,  és a versenyt, hogy ki tud többet lopni a gazdaságból és abból saját háztájit, házat, nyaralót építeni.

Kicsit tudományosabban megközelítve úgy lehet fogalmazni, hogy a tagoknak nem volt érdekük a TSZ vállalkozási típusú üzemeltetése, hanem csupán munkajövedelem-érdekeltségük volt.

Ha pedig ez a kettő nem esik egybe, akkor az szétfeszíti a rentábilis gazdálkodás kereteit. Így vagy úgy, az idő eljárt a hagyományos értelemben vett termelőszövetkezetek felett. Viszont a gazdák szövetkezésének, együttműködésének, integrációjának több más, modern lehetősége is van, mégsem élnek ezekkel. Az okok tehát sokkal mélyebbek, mint csupán egy történelmi tapasztalattal társított, rossz szájízzel kiejtett kifejezés: téesz.

A valóságban több típusú szövetkezet működik, illetve működhetne. Egy dán paraszt például több szövetkezetnek is tagja lehet. Részese lehet egy beszerző szövetkezetnek, ahol több gazda egységesen, több alapanyagot (tenyészállatot, takarmányt, gépet, szerszámot, forgóeszközt stb.) szerezhet be, ezáltal alacsonyabb árat elérve a kereskedőnél. Tagja lehet több értékesítő szövetkezetnek, például egyikben a kukoricát, másikban a tojást, harmadikban sertést ad el.

Itt a lényeg, hogy termelők a piacon összefogva, nagy mennyiségű áruval jelennek meg, valós alkupozíciót elérve a felvásárlókkal, kereskedőkkel szemben.

De kihasználhatja egy munkaerő értékesítő szövetkezet szolgáltatását is, így amikor pl. síelni megy, szakképzett dolgozót kap a gazdaság napi teendőinek ellátására. A mezőgazdasági termelést önállóan végzi, a gazdálkodásban nagy felelőssége van, mégis a szövetkezetek előnyeit egyenként kihasználva hatékonyabb és gazdaságosabb a működése, mintha csak elszigetelt, egyéni gazdálkodó lenne.

Ma, Magyarországon kevés új típusú, korszerű szövetkezet van, ezek közül is kevés az, ami valóban elvszerűen és az összefogás gyakorlati előnyeit kihasználva működik. Ahol igazán működőképes együttműködés létezik, ott egy-egy karizmatikus, de erőskezű vezető körül kristályosodik ki az összefogás. Méretükből adódóan ezek ereje is csekély, igazán erős magyar szövetkezetet alig lehet találni.

Sajnos több esetben a legfőbb motivációt valamilyen uniós vagy hazai forrás lehívása jelenti, és a tagoknak eszük ágában sincs valódi szövetkezetet működtetni hosszabb távon.

Vannak úgynevezett informális, tehát nem „lepapírozott” együttműködések is, de ezek többségében sem túl jó a helyzet, csak minimális együtt­működésről, mondjuk egy-egy gép kölcsönadásáról beszélhetünk. Szabó G. Gábor munkatársaival 6700 gazdálkodó körében végeztek felmérést, aminek egyik eredménye az lett, hogy a termelők fele (51%) még egy ilyen szintű kooperációra sem hajlandó. Ez lényegében független a kortól és a végzettségtől. Azaz nem igaz, hogy a fiatalokban nagyobb lenne a hajlam az összefogásra, mint az idősekben, és alig látszik a magasabban iskolázott gazdák szövetkezési kedve jobbnak a kevesebb papírral rendelkezőkhöz képest.

A kutató első helyen az összefogási hajlam hiányát említi, amelynek alapja az önző, opportunista gondolkodás. Ezt erősíti az a társadalmi folyamat is, amely az egész társadalom morális válságát, bizalmi deficitjét mutatja.

Sok európai országban – így nálunk is – általános az uniós intézményekkel és az állami szférával kapcsolatos bizalomvesztés.

Idegenkedünk a formalizált együttműködési formáktól is, tehát nagyon alacsony a szerződéses fegyelem – az éjjel érkező, idegen rendszámú kamion készpénzzel fizető sofőrje a legjobb vevő… Egyértelműen megfigyelhető egy úgynevezett potyautas szemlélet is, tehát ha valaki csatlakozik egy szövetkezethez, befizeti a részjegyet (tagdíjat), de csak akkor viszi be a megtermelt alapanyagot, ha a szabadpiacon rosszabb az ár. A szerződéseket ilyen esetben nagyon nehéz kikényszeríteni – vannak tehát jogi akadályok is. Ugyanígy adózási kérdés is a szövetkezés ösztönzése, mert a jelenlegi „nagyon megengedő” őstermelői szabályozás, a magas áfa és a pozitív diszkrimináció hiánya nem teszi racionálissá a szövetkezet alapítást. És persze megvan az agráriumban is fekete- és szürkegazdaság, amely bármely gazdasági ág bármely szegmensét fojtogathatja.

Van kiút, de hosszú és rögös. Szabó G. Gábor szerint generális és generációs problémamegoldás kell, ez pedig nem megy egyik évről a másikra.

Változtatni kell az oktatás nevelési elvein, az együttműködés előnyeit már az óvodától kezdve tudatosítani és népszerűsíteni lenne célszerű.

Mindezek mellet meg kell szünteti a fentebb említett gátakat, az unió és hazai források adta lehetőséget pedig ki kell használni. Csak győzzük kivárni…

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kína szigorítja az import vizsgálatát, torlódások várhatók a fontos kikötőkben

Mivel Kína a téli hónapokban tart a megnövekvő koronavírus-kockázattól, megszigorítja az importszállítmányok vizsgálatát. A szárazföldi Kínába szánt zöldség és gyümölcsszállítmányok egy részét emiatt Hongkongba irányíthatják át a kereskedők.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Könnyen hámlik a gyömbér héja

Tárolási problémák miatt a kínai gyömbér nem túl mutatós, mert foszlik a héja. Idén a friss gyömbért egy hónappal hamarabb kezdték el exportálni a kínai szállítók. Ez azonban kockázatos, mivel így a gyömbér könnyebben penészedhet.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Környezettudatos csomagolásra vált a Tesco

A brit Tesco közleményében kifejtette, hogy többé nem alkalmazza azokat a műanyag tálcákat, amelyeket a sajátmárkás csirkéik csomagolásához használnak.

Az áruházláncok megsértődtek, a gazdák felháborodtak és traktorba ültek

Traktorokkal vonultak a német gazdálkodók néhány áruházlánc központi raktárához, és állták el a bejáratot, ezzel tiltakozva egyrészt a láncok árpolitikája ellen, másrészt így adva hangot annak, hogy felháborodtak a láncok felsővezetői által Angela Merkelnek írt levél tartalmán.

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Az importsertés nyomja mélyre az árakat

Elsősorban az import hatására tovább esett az élő sertés ára, ami a magas kukorica- és szójaárakkal tetézve sok termelőnek már önköltség alatti értékesítést jelent - írta a Világgazdaság csütörtökön.

Oroszország gabonaexport-kvótája 17,5 millió tonnára nőhet

Oroszország 15 millió tonnáról 17,5 millió tonnára növelheti a február 15-től június 30-ig tervezett gabonaexport-kvóta mennyiségét – közölte az orosz agrárminisztérium.

Még a virághagymák is karanténba kerülnek

Új-Delhiben 55 000 darab virághagymát helyeztek karantén alá. Az ültetést a lehető legbiztonságosabb körülmények között szeretnék elvégezni.