Back to top

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Fotó: Horváth Csilla
A pályázaton a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán tíz kutatócsoport vett részt, a téma ugyanis igen átfogó:

A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés agro-ökológiai és biológiai erőforrásainak optimális kiaknázása technológiai, eredetvédelmi és piacfejlesztési eszközökkel.

Magyarország a sereghajtók közt van az uniós zöldség-gyümölcs fogyasztásban, ami a táplálkozási szokásokból eredő megbetegedések és halálozás miatt számszerűsíthető károkhoz vezet. Egy nemzetközi vizsgálat adatbányászattal nyert eredménye szerint ez 43 ezer év életveszteséghez vezet hazánkban, ami 150-210 milliárd forint veszteséget jelent. Tehát nem csak az ágazat szereplőinek érdeke, hogy több zöldség és gyümölcs fogyjon, hanem gazdaságpolitikai feladat is, mondta a plenáris ülésen tartott előadásában Lakner Zoltán.

Fotó: Pexels/Pixabay
A fogyasztás serkentéséhez nem árt tudnunk, hogy akik nem esznek rendszeresen zöldséget és gyümölcsöt, miért nem választják azokat. Erre irányult Temesi Ágoston kutatása, aki országos reprezentatív kutatás során 148 életstílus-állításra kért választ. Megállapította, hogy gyakori fogyasztónak a megkérdezettek 35 (gyümölcs) és 23 százaléka (zöldség) bizonyult, és megközelítően ekkora az arányuk (22 és 25%), akik havonta csak egyszer esznek ezekből a termékekből. A 148 kérdést összevonva arra a következtetésre jutottak, hogy azok nem nyúlnak a zöldséghez és gyümölcshöz, akik divatkövetők, a technológia iránt érdeklődnek elsősorban, vagy a kényelmes szakácskodás hívei, illetve azok, akik „snackelők”, azaz sokat falatoznak, az íróasztalnál esznek, nem figyelnek az egészséges táplálkozásra. Ezeket a fogyasztókat például az előrecsomagolt késztermékekkel lehet megnyerni, vagy úgy, ha a vásárlást valamilyen technikai megoldással kötjük össze.

Ecsedi István a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa az eredetvédelemről szólva elmondta, hogy a sok új termék közül csak elenyésző a magyar eredetű. Hiába állítják például a piacon, hogy magyar áfonyát árulnak, olyan apró a hazai termőterület, hogy ennek igen kicsi a valószínűsége, de medvehagymából sincs annyi, mint amennyi piacra kerül. Ennek ellenére

a Nébih tavalyi ellenőrzései alapján a vizsgált 12632 tételből mindössze százat kifogásoltak a származása miatt.

Ha nem tudja az árus igazolni a termék eredetét, akkor megsemmisítik a tételt, így 70 tonna árut vontak ki a forgalomból. Az eredet ellenőrzésére izotópos vizsgálatot tervez a Nébih.

Az érzékszervi vizsgálatok módszertanáról tartott előadást Kókai Zoltán, és a jellemző buktatókkal kezdte. Nem célszerű túl sok mintát bíráltatni egyszerre, és ügyelni kell rá, hogy elég sokan vegyenek részt a bírálatokon. Például az összbenyomásra akkor érdemes rákérdezni, ha kétezer ember bírál, érzékeltette a problémát. Érdemes előre elkészíteni mintaízeket, amihez hasonlítani lehet a vizsgált terméket, vagy közösen belőni egy adott tulajdonságot.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis dzsungel a szobában

Télen a nagy áruházak polcai megtelnek érdekesebbnél érdekesebb egzotikus gyümölcsökkel. A fura formájú, különleges színű gyümölcsöket minden gyerek szeretné megkóstolni, így ha a Mikulás puttonyába a megszokott dión és mogyorón kívül trópusi gyümölcsök is kerülnek, akkor jó tudni, hogy hogyan lehet belőlük saját „trópusi gyümölcsöskertet“ nevelni otthon.

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Könnyen nevelhető a berkenye

A fekete berkenye cserje nem túl igényes a talaj iránt, abszolút fagytűrő, ráadásul a betegségekre sem igazán érzékeny, ezért gyengébb termőhelyeken, könnyű talajokon is jól termeszthető. Észak-Amerikából származik, Európában a 19. századtól termesztik.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Változatos tökfélék

A tökfélék az uborka és a dinnyék közeli rokonai, azokhoz hasonlóan a kabakosok családjába tartoznak. Fő fogyasztási idényüket tekintve hagyományosan megkülönböztetünk nyári és téli tököket, napjainkban azonban a konyhában évszaktól függetlenül használhatjuk őket. A piacon egész évben megtalálható minden jelentősebb fajtakör.