Back to top

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Fotó: Horváth Csilla
A pályázaton a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán tíz kutatócsoport vett részt, a téma ugyanis igen átfogó:

A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés agro-ökológiai és biológiai erőforrásainak optimális kiaknázása technológiai, eredetvédelmi és piacfejlesztési eszközökkel.

Magyarország a sereghajtók közt van az uniós zöldség-gyümölcs fogyasztásban, ami a táplálkozási szokásokból eredő megbetegedések és halálozás miatt számszerűsíthető károkhoz vezet. Egy nemzetközi vizsgálat adatbányászattal nyert eredménye szerint ez 43 ezer év életveszteséghez vezet hazánkban, ami 150-210 milliárd forint veszteséget jelent. Tehát nem csak az ágazat szereplőinek érdeke, hogy több zöldség és gyümölcs fogyjon, hanem gazdaságpolitikai feladat is, mondta a plenáris ülésen tartott előadásában Lakner Zoltán.

Fotó: Pexels/Pixabay
A fogyasztás serkentéséhez nem árt tudnunk, hogy akik nem esznek rendszeresen zöldséget és gyümölcsöt, miért nem választják azokat. Erre irányult Temesi Ágoston kutatása, aki országos reprezentatív kutatás során 148 életstílus-állításra kért választ. Megállapította, hogy gyakori fogyasztónak a megkérdezettek 35 (gyümölcs) és 23 százaléka (zöldség) bizonyult, és megközelítően ekkora az arányuk (22 és 25%), akik havonta csak egyszer esznek ezekből a termékekből. A 148 kérdést összevonva arra a következtetésre jutottak, hogy azok nem nyúlnak a zöldséghez és gyümölcshöz, akik divatkövetők, a technológia iránt érdeklődnek elsősorban, vagy a kényelmes szakácskodás hívei, illetve azok, akik „snackelők”, azaz sokat falatoznak, az íróasztalnál esznek, nem figyelnek az egészséges táplálkozásra. Ezeket a fogyasztókat például az előrecsomagolt késztermékekkel lehet megnyerni, vagy úgy, ha a vásárlást valamilyen technikai megoldással kötjük össze.

Ecsedi István a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa az eredetvédelemről szólva elmondta, hogy a sok új termék közül csak elenyésző a magyar eredetű. Hiába állítják például a piacon, hogy magyar áfonyát árulnak, olyan apró a hazai termőterület, hogy ennek igen kicsi a valószínűsége, de medvehagymából sincs annyi, mint amennyi piacra kerül. Ennek ellenére

a Nébih tavalyi ellenőrzései alapján a vizsgált 12632 tételből mindössze százat kifogásoltak a származása miatt.

Ha nem tudja az árus igazolni a termék eredetét, akkor megsemmisítik a tételt, így 70 tonna árut vontak ki a forgalomból. Az eredet ellenőrzésére izotópos vizsgálatot tervez a Nébih.

Az érzékszervi vizsgálatok módszertanáról tartott előadást Kókai Zoltán, és a jellemző buktatókkal kezdte. Nem célszerű túl sok mintát bíráltatni egyszerre, és ügyelni kell rá, hogy elég sokan vegyenek részt a bírálatokon. Például az összbenyomásra akkor érdemes rákérdezni, ha kétezer ember bírál, érzékeltette a problémát. Érdemes előre elkészíteni mintaízeket, amihez hasonlítani lehet a vizsgált terméket, vagy közösen belőni egy adott tulajdonságot.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kinek a húsos, kinek a zsíros: házias ízekkel jövedelmezőbb a vállalkozás

Horváth Zoltán szerint a hozzáadott munka jelenti az igazi értéket, és úgy találta, hogy ez a sertésfeldolgozásra is igaz. Ugyanis amikor különböző termékeket készített a húsból, jövedelmezőbbnek bizonyult a vállalkozás.

Bálint gazda tanácsai

Kertünkben kinyílt az első hóvirág. De ez csak előőrse a március elején időszerű fehér virágszőnyegnek. Nem is olyan régen még a tölgy- és bükkerdőkben gyűjtötték ezeket a virágokat, amelyek ma már védelmet kaptak, és megszűnt a kis hóvirágcsokrok utcai árusítása.

Megkíméli a kezet a hámozástól és a ragacsoktól

A „Peel-A-Ton” nevű hámozógép több mint húsz féle terméktípushoz alkalmazható, legyen az gyümölcs, úgy mint narancs, grépfrút, citrom és kivi, vagy épp zöldség, mint például paradicsom, burgonya és répa.

Az öntözés és a digitalizáció is a versenyképességet növeli

A magyar gazdatársadalomnak el kell ismertetnie azt a munkát, amelyet gyümölcs-, zöldség-, gabonatermelőként, állattartóként csak ők tudnak elvégezni. Ki kell vívniuk a megbecsülést, amelyet megérdemelnek. Ez mindannyiunk felelőssége – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Jászapátiban tartott gazdafórumon.

Májusra várható a végrehajtási rendelet az öntözésfejlesztésről

A közös agrárpolitika stratégiai tervezésének jelenlegi helyzetéről, a támogatások várható változásáról, a vásárlási szokásokról, valamint a mezőgazdasági adózásban, az öntözésfejlesztésben és a növényvédelemben tervezett lépésekről is hallhattak a résztvevők a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2020 címmel rendezett évnyitó konferenciáján.

A koronavírus első gazdasági „áldozatai” a kisebb vállalkozások

A személyes, családi tragédiák árnyékában nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a mostani koronavírus járvány hosszú távú gazdasági következményekkel is járhat. Kínában a kis- és középvállalkozások már most a fennmaradásért küzdenek.

Hasít az uniós tejipar

Jó évet zártak az Európai Unió tejfeldolgozói és az európai tejipari exportőrök többsége, hiszen 2019-ben több árut tudtak eladni harmadik országokban, mint az előző évben. A legkeresettebb a sovány tejpor és a sajt.

Gyümölcs ágazat: a termesztőtől a kutatóig egy nyelvet kell beszélni

Olyan szakértőkre van szükség, akik megértik a gyümölcstermesztők problémáit, közvetítik a tudományos kutatók és a háttéripari cégek felé, valamint lefordítják és kommunikálják a válaszokat. Így az információk körbeérnek, és mindenki egy nyelven beszél. Ezzel a céllal szervezett szakmai konferenciát a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit (MKSZN) Kft. és a Tész-Ész Nonprofit Kft. Érd-Elvirán.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?

Szedjük rendbe a pázsitot – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A viszonylag enyhe téli időjárást a kerti pázsit eléggé megsínylette. Bár nem volt tartós hóborítás sehol sem az országban, a gyepek állapota már első ránézésre is siralmas. Itt az ideje, hogy akcióba lépjünk. Mindeközben pedig folytassuk a metszést, és számoljunk vele, hogy a tavaszias időjárás sok rovart felébreszt, köztük a poloskákat is.